Mint mondta, a politikai intézményrendszert úgy lehet erősíteni, ha a külhonban is arra törekedünk, hogy a magyar összefogás megvalósuljon, és etnikai szinten lehessen politizálni a magyar érdekek képviselete érdekében.

Hirdetés

Rámutatott, hogy a Vajdaságban ezt az erőt a Vajdasági Magyar Szövetség és annak elnöke, Pásztor István képviseli.

Potápi Árpád János emlékeztetett arra: 2019-ben merült fel az ötlet, hogy hálót kell kialakítani a gazdasági vállalkozásokból, így létrehozva olyan regionális, ugyanakkor Kárpát-medencei hálózatot, amely erősíti a magyar vállalkozásokat. Mint annyi minden az utóbbi 12 évben, például a kettős állampolgárság ötlete, ez az elképzelés is a Vajdaságban merült fel – hangsúlyozta az államtitkár. A saját vállalkozásukban, saját környezetükben sikeres mentorok vállalták, hogy a most induló fiatal vállalkozókat felkarolják, és olyan tudást és kapcsolati tőkét adnak át számukra, amelyet nekik akár több évig tartott megszerezni.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy a vállalkozók mellett a helyi politika támogatására is szükség van a sikerhez. Az erős politikai képviselet tud segíteni abban, hogy megerősödjék a magyarság. „Ez nekünk nemzeti érdekünk és létérdekünk, mert hogyha a politikai intézményrendszerünk meggyengül, akkor utána a többi is meg fog gyengülni, és ezt egyébként a gazdasági élet szereplői is meg fogják érezni” – húzta alá Potápi Árpád János, aki egyben az április 3-i parlamenti választáson történő részvételre buzdította a résztvevőket.

Korábban írtuk

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében szintén arra szólított fel mindenkit, hogy vegyen részt a magyarországi választáson, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy április 3-án Szerbiában is parlamenti választást, valamint elnökválasztást, és néhány településen önkormányzati választást is tartanak. Mint mondta, egyrészt összetett, másrészt egyszerű lesz a választásokra történő felkészülés, hiszen „ugyanannak az erőfeszítésnek eredményeképpen fogunk jól teljesíteni, és azért gondolom, hogy jól fogunk teljesíteni, mert az emberek tudják, hogy mi a számukra a jó”.

„A mindenkori kisebbségi politikának, a mindenkori magyar politikának, határon túli magyar politikának az egyik alapvető feladata a közösségi egység megteremtése” – húzta alá Pásztor István, majd a mentorprogrammal kapcsolatban kiemelte, ezzel a programmal tudta a közösség visszaigazolni, hogy „a pénzbeli támogatásnak volt értelme, mert a mentorok is és a mentoráltak is rájöttek arra, hogy érdemes tartozni valahová, érdemes tartozni valakikhez, érdemes egymást segíteni, mert egymás segítésével mindenki erősebbé válik”.

A mentorprogram első ciklusában 25 mentor és ötven mentorált vett részt, tehát összesen 75 vállalkozást érintett. A második fordulóban már huszonhét mentor és hatvan mentorált vett részt.

A mentorprogramot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága indította a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületével, a Design Terminallal, valamint a magyar kormány gazdaságfejlesztési programját lebonyolító Prosperitati Alapítvánnyal együttműködve.

A program célja a vajdasági vállalkozói mentorhálózat kialakítása volt. A mentorprogramban egyrészt olyan nagyvállalkozók vettek részt, akik sikerrel pályáztak a gazdaságfejlesztési program támogatásaira, másrészt pedig olyan kezdő és fejlődő vállalkozók, akik a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettjei vagy a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének tagjai voltak. Az volt a cél, hogy a már tapasztalt és sikeres vállalkozók megosszák tudásukat a fiatalokkal, és ezzel segítsék fejlődésüket. A mentorok és a mentoráltak szakmai képzéseken vettek részt, hogy együttműködésük a lehető leggyümölcsözőbb legyen.

A mentorprogram díjkiosztó gáláján kiosztották a legelhivatottabb és a legkitartóbb mentornak, a legkitartóbb és a legszorgalmasabb mentoráltnak, valamint a legösszetartóbb párosnak és csapatnak járó díjakat.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult.

A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában több tízezer vállalkozó jutott támogatáshoz, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és csökkenjen az elvándorlás.