Mindennapi patriotizmus

– A Kulturális és Innovációs Minisztériumot a mindennapi patriotizmus minisztériumaként határozza meg. Hogyan értelmezhető a mindennapok patriotizmusa a tárca munkájában?

– A mindennapi patriotizmus fogalma a hazaszeretet minden cselekedetben való megélését jelenti. Minisztériumunk minden ágazatában nemzetünk fundamentumai, azaz kereszténységünk és nemzeti identitásunk kell hogy megjelenjenek. Ha ezt az ágazatokra lebontva nézzük: a kultúra nemzetünk határokon átívelő összetartó ereje, kovásza a Kárpát-medencében. Felsőoktatásunk és szakképzésünk célja a szakmán túlmutató hivatást ad: kötődést szakmához, családhoz, nemzethez. És tudjuk, a tudomány nemzetközi, de a tudós hazafi, azaz a tudomány nemzetközi jellege mellett a lényeg, hogy kutatóink a hazánk, nemzetünk érdekében végezzék feladataikat, teljesítsék küldetésüket! Nemzetünk jövőjének szempontjából a családoknak és az ifjúságnak pedig különösen fontos szerepe van.

– A kultúra hogyan tudja megőrizni a magyarság közösségi és identitásképző szerepét?

– A magyar kultúra identitásképző ereje évszázadok óta, mi több, államalapításunkat megelőzően is meghatározza-meghatározta összetartozásunkat. A nyelv és a kulturális hagyományok közös történetünk és értékrendünk kifejeződései. Az a tény, hogy ugyanarra a dallamra akár magyarul, akár szerbül vagy románul is el lehet énekelni a nótát, gyönyörű példája annak, hogyan élhet egymás mellett kulturális sokszínűség és nemzeti identitás. A magyar kormány kultúrpolitikájának kiemelt célja, hogy ezt az örökséget aktívan támogassa és megerősítse, nemcsak itthon, hanem határokon túl is. Ezért minden kulturális pályázatunkat Kárpát-medencei dimenzióban értelmezzük, legyen szó a Csoóri Sándor Programról, a Kincses Kultúróvodáról, előadó-művészeti, vallásos könnyűzenei vagy épp a Déryné Program támogatásáról. A kulturális támogatás alapja az értékeinkkel összhangban álló alkotóerő, ezért olyan tartalmakat nem támogatunk, mint például a genderpropaganda, amelyek szembemennek a józan ésszel és Alaptörvényünk elveivel. Meggyőződésem, hogy a magyar kultúra és a magyar nyelv képes a nemzetet határokon átívelően egyesíteni és megőrizni azt az identitást, amely évszázadok óta a magyar megmaradás záloga.

– Mely területeken érzékelhető pozitív elmozdulás a fiatalok esélyeit illetően?

– A magyar fiatalok helyzete az elmúlt másfél évtizedben látványosan javult, és jövőképük is biztatóbb, mint korábban. Míg 2010-ben súlyos kihívás elé állította a fiatalokat az őket sújtó huszonnégy százalékos munkanélküliségi ráta, mára az álláskeresés nem akadály, hiszen aki dolgozni szeretne, könnyen talál munkát. A 25 év alatti fiataloknak nem kell szja-t fizetni. A kormány támogatja a jogosítványszerzést és a nyelvvizsgát is. A korábbi, versenyképtelen szakképzés és felsőoktatás átalakítása után a magyar szakképzés mára európai szinten is elismertté vált, felsőoktatási intézményeink pedig a világ élvonalába tartoznak. A diploma ma már átlagosan másfélszeres bérszorzót jelent a munkaerőpiacon. A 2024-es Ifjúságkutatás külön kiemeli a fiatalok értékrendjének stabilitását, miszerint tízből több mint hatan továbbra is házasságban gondolkodnak és nyolcan családalapítást terveznek, ami szembemegy az európai trendekkel. A külföldi munkavállalást hosszabb távra tervezők száma az elmúlt tíz évben megfeleződött. Az idegen nyelvet beszélők aránya hatvanról nyolcvan százalékra nőtt, és a hangsúly már nem a nyelvvizsgán van, hanem a mindennapi életben való aktív nyelvhasználaton. A kormány a fiataloknak lehetőségeket ad minden élethelyzetben; aki 2010 előtt volt fiatal, pontosan tudja, mekkora különbség van a lehetőségek tekintetében, legyen szó tanulásról, munkavállalásról, a huszonöt év alattiak szja-mentességéről vagy a lakhatási, családalapítási kedvezményekről.

– Mit jelent, hogy a minisztérium a családpolitikát nem statisztikák, hanem értékek alapján alakítja?

– Európában komoly értékválság tapasztalható, az unió más kultúrájú migránsokat telepít be tömegesen és megtagadta, sőt támadja az európai zsidó–keresztény kultúra alapjait. Az ilyen eltávolodás szétzúzza a nemzeteket, a közösségeket egyénekre bontja, nincs megtartás, nincs összetartás. Mi viszont kimondjuk, a család a társadalmunk alapja, ahol az apa férfi, az anya nő. A magyar családpolitika a család mellett áll minden élethelyzetben: házasságkötésnél, gyermekvállalásnál, otthonalapításnál. Nekünk fontos, hogy a gyermeket vállaló családokat ne érje anyagi hátrány. Míg Brüsszelben esztelen migrációpárti politika és családüldözés zajlik, mi minden eszközzel védjük az európai, a nemzeti és a családi értékeket.

– Mennyit fordít a magyar állam családtámogatásra?

– 2026-ban a magyar költségvetés öt százalékát, azaz négyezer-nyolcszázmilliárd forintot fordítunk családtámogatásra, míg ez az összeg 2010-ben alig ezermilliárd forint volt. A családtámogatási rendszer számos olyan elemmel bővült, amelyek egyedülállóak Európában, mint például az szja-mentesség. Eddig a négygyermekes szülők mentesültek az szja alól, jelenleg már a csed, gyed és örökbefogadói díj esetében is érvényes ez a kedvezmény. Október elsejétől a háromgyermekes, január elsejétől pedig lépcsőzetesen a kétgyermekes édesanyák is igényelhetik, így jövő január elsejétől félmillió, 2029-re már egymillió édesanya élhet élethosszig tartó adómentességgel. Ezzel párhuzamosan a családi adókedvezmény mértéke is jelentős növekedésen megy keresztül: július elsejétől első lépésben ötvenszázalékos emelés lépett életbe. Ez már most augusztusban a fizetéseknél két gyermek esetében havi húszezer forintos többletet jelent. Januártól pedig egy másik ötven százalékkal már az eredeti összeg dupláját kaphatják kézhez az anyák és az apák. Ez összesen 983 ezer szülőt érint. A harminc év alattiak szja-mentessége, valamint a családi adókedvezmények összege gyermekszámtól függően évi másfél milliótól akár 3,7 millió forintig is terjedhet. Az elmúlt tizenöt évben összesen 4400 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmények formájában, míg a következő négy évben további négyezermilliárd forintnyi támogatás jut el hozzájuk.

– A fix háromszázalékos lakáshitel milyen módon segíti a fiatalok önálló életkezdését?

– Most indul a rendszerváltás óta indított legnagyobb állami otthonteremtési támogatás fiataloknak. Sehol Európában nincs olyan otthonteremtési hitel, ahol egyhavi albérleti díj összegéért saját lakáshoz juthatsz. Míg korábban az otthontámogatások házassághoz, gyermekvállaláshoz voltak kötve, mára világossá vált, a fiatalok először biztos életkörülményeket, biztos lakhatást, azaz biztonságot akarnak. Ez a program pontosan ezt az új életutat támogatja, független a házasságtól és a gyermekvállalásól. Akár huszonöt évre fix háromszázalékos kamatozással lehet lakás- vagy házvásárlásra hitelt felvenni, mindössze tíz százalék önerővel. Lakásra maximum százmillió, házra pedig legfeljebb százötvenmillió forint igényelhető, így a havi törlesztőrészlet nem haladja meg az albérlet díját, de akár kevesebb is lehet. Ez különösen fontos egy olyan országban, ahol a negyven év felettiek nyolcvan százaléka saját otthonban él, és a magyar emberek kilencven százaléka erre vágyik, miközben a negyven év alattiaknak körében csak minden negyedik rendelkezik jelenleg saját ingatlannal. A fix háromszázalékos lakáshitel ráadásul kombinálható lesz más támogatásokkal, például a csok plusszal, ahol a második gyermek megszületése után akár tízmillió forinttal csökkenhet a fennálló hiteltartozás, vagy az illeték is elengedhető. Húszmilliós hitel esetében így havonta hatvanezer, ötvenmilliósnál pedig százötvenezer forinttal kevesebb lehet a törlesztés, mint a piaci konstrukcióknál. A kamattámogatás pedig éves szinten akár 1,8 millió forintot is jelenthet. Kiemelendő az is, hogy Magyarország megbecsüli a közszolgálatban feladatot vállalókat, ezért január elsejétől évi nettó egymillió forintos otthontámogatást fog nyújtani számukra, amely felhasználható lesz akár lakáshitel törlesztéséhez vagy önerőként lakásvásárláshoz is.

– Egyes ingatlanpiaci elemzők szerint az új lakáshitel az ingatlanárak növekedéséhez vezethet. Igazuk van?

– Azért vezetjük be a négyzetméterenkénti másfél millió forintos árkorlátot, hogy ne legyen így. Közben a kínálati oldalt is élénkítjük, hiszen háromszázmilliárd forintos állami tőkeinjekció ösztönzi az új lakások építését, az áfa ötszázalékos marad, és az építési engedély kiadását is felgyorsítottuk, huszonöt nap alatt hozzá lehet jutni. A program több olyan elemet is tartalmaz, amelyeket a beérkező visszajelzések alapján vezettünk be. Egyeztettünk családokkal és fiatalokkal is például a száz-százötven millió forintos értékhatárról, valamint a négyzetméterár-korlátról is. A múlt héten a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület ülését a minisztériumban tartottuk, ahol a piaci szereplőkkel és családszervezetekkel is konzultáltunk a részletszabályokról.

– Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése szerint a magyar szakképzés nem biztosít a gazdaságnak megfelelő elegendő munkaerőt. Jogos-e ez a felvetés?

– Ha országjelentésnek neveznek egy dokumentumot, legalább a valós adatokkal tisztában lehetnének. Magyarország szakképzési rendszere munkaerőpiaci megfelelés szempontjából OECD-szinten a harmadik legjobb, ezt sem veszi figyelembe a jelentés. A szakképzésből felsőoktatásba jelentkezők száma a közelmúltban ötvennégy, a felvetteké pedig hatvannégy százalékkal nőtt, miközben a nemzetközi versenyeken elért eredmények is egyértelműen bizonyítják a rendszer sikerét. A legutóbbi Európa-bajnokságon Magyarország ezüstérmet szerzett, ami uniós viszonylatban aranyérmet jelent – mivel a svájciak nyertek –, a világbajnokságon pedig a tizedik helyet szereztük meg.

– Hogyan válaszol a minisztérium a kritikákra?

– A fenti eredményekkel, amelyek a valódi és hatékony megújításnak köszönhetőek. A szakképzés átalakítását három fő pillérre építettük: motivált oktatókra, motivált diákokra és korszerű infrastruktúrára. A szakképzésben dolgozó huszonnégyezer oktató bére 2020 óta két és félszeresére nőtt. A diákokat ösztöndíjrendszer segíti, a duális képzésben részt vevők akár 168 ezer forint nettó munkabért is kaphatnak, a szakmai vizsga után pedig háromszázezer forintos kezdő támogatást vehetnek igénybe. Emellett igényelhető a négymillió forintos, nulla kamatozású szabadon felhasználható munkáshitel is, amelyet már több mint huszonötezren igényeltek. A szakképzés népszerűségét jól mutatja, hogy tízből hat diák ezt választja az általános iskola után. A három év alatt konkrét szakmát lehet szerezni, az ötéves technikumi programokat emellett összeépítettük érettségivel és akár a felsőoktatással is, ennek eredményeként idén már százötvenhat szakképzési-felsőoktatási együttműködés jön létre, huszonnyolc egyetem részvételével, az okleveles technikusi képzés keretében. A fejlődés infrastruktúrában is kézzelfogható: százmilliárd forintból harmincnégy intézmény újul meg, és öt modern ágazati tudásközpont épül huszonkétmilliárd forintból: Szerencsen (élelmiszeripar), Budapesten (informatika), Dunaújvárosban (gépipar), Győrben (autóipar) és Balatonfüreden (elektronika). A tudásközpontok a magyar modell lényegét jelzik. Céges, egyetemi és szakképzési együttműködések, amelyek a gyakorlatra is nevelnek. A magyar szakképzés iránt nő a nemzetközi érdeklődés is. Az Egyesült Államok oktatási miniszterével tavasszal arról egyeztettünk, hogyan lehet a fiatalokat valóban felkészíteni a szakmai életre. E megbeszélés nyomán közös konferenciát szervezünk, hogy együtt gondolkodjunk a jövőről nemcsak hazai, hanem globális szinten is.

– Milyen visszajelzés érkezik a versenypiaci szereplőktől a magyar szakképzésről?

– Pozitív, különösen hogy egyre inkább a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodik a képzés. Például Debrecenben a BMW-gyárban már működik egy szakképző hely, hiszen fontos, hogy a gyakorlati oktatás tényleg a gyártási környezetben történjen. Az Ágazati Készségtanácsok szerepe szintén kulcsfontosságú. Minden ágazatnak van egy ilyen tanácsa, ahol közösen döntenek a tantervről, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül pedig a piaci szereplők is részt vesznek ebben. Nem az oktatók találják ki, mit kell tanítani, hanem a gazdaság szereplői. A cél az, hogy a fiatal olyan szakmát, hivatást kapjon, amivel karriert építhet és előrébb juthat, hiszen mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a fiataljaink sikeresek legyenek.

– Kihirdették az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Milyen trendek látszanak a jelentkezések számában és a szakválasztásban?

– Amint kijöttek a ponthatárok, megjelentek a károgók, hogy vagy túl magasak a ponthatárok, vagy túl alacsonyak. Van rajta sapka, nincs rajta sapka esete. Hogy az idei felvételi biztos jól sikerült, mutatja az is, hogy több napot kellett várni, míg egyáltalán fogást találtak rajta, bár az sem jogos. Bizonyos területeken előnyös a versenyhelyzet kialakulása, ami magasabb ponthatárokat eredményez. Ilyen a nemzetközi tanulmányok, a jog és a pszichológia szak, valamint az orvosi és egészségtudományi képzések. A tanárképzésnél meg szándékoltan nem vették figyelembe az új pontszámítást, így az ellendrukkerek által ismertetett látszólag alacsony pontok meghaladták az azt megelőző felvételi során elérteket. És a tények kedvéért rögzítsük: két és félszer többen nyertek felvételt, mint 2022-ben, amikor a megújult egyetemek első felvételije volt. A természettudományos tanári területre pedig 1591 fő került be, ami szintén két és félszeres növekmény. Összesen 95 907 jelentkező sikerét ünnepelhetjük, akik megkezdhetik szeptembertől a tanulmányaikat valamely egyetemen. Az idei az elmúlt közel másfél évtized legsikeresebb felvételi időszakának tekinthető. Minden második felvett hallgató vidéki egyetemre került, tízből hatan műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai, agrár-, orvosi vagy egészségtudományi képzésre jutottak be. A hátrányos helyzetű régiókból felvettek aránya is ötven százalékkal nőtt 2022-höz képest. A diploma értéke nő, ezért is jelentkeznek egyre többen a felsőoktatásba.

– Több magyar egyetem javított helyezésén a nemzetközi rangsorokban. Mi segítette ezt az eredményt?

– Tizenkét magyar egyetem a világ legjobb öt százalékába tartozik, közülük három a legjobb két százalékba, sőt egy az első egybe került. Lehetnénk még előrébb is, ha a nemzetközi rangsorokban nem volna egy úgynevezett reputációs faktor. Mert ha csak a mérhető indikátorokat nézzük – oktatás, kutatás, nemzetköziesítés, ipari bevételek –, akkor az egyetemeink előrébb járnak. A Semmelweis például most a kétszázhetvenegyedik helyen áll. Ha nem volna ez a reputációs torzítás – amit hívjunk nyugodtan Brüsszel-faktornak –, már a világ legjobb száz egyeteme között lenne. Az Egyetem 2030 program célja, hogy Magyarországon legyen olyan egyetem, amely bekerül a világon a legjobb százba, és több magyar egyetem az uniós top százban szerepeljen.

– Az Erasmus+ és Horizon Europe források körüli brüsszeli viták továbbra is zajlanak. Milyen alternatívákat kínál a Pannónia és a HU-rizont program?

– Az Erasmus+ és Horizon programokból való kizárás jogtalan és minden erkölcsi alapot nélkülöz, hiszen az oktatás nemzeti hatáskör. A magyar fél minden kért jogszabály-módosítást elfogadott, mégis újabb és újabb követelésekkel állnak elő. Olyan javaslatok is elhangzanak, hogy Brüsszelből mondják meg, ki lehet rektor Magyarországon, vagy hogy NGO-k döntsék el, kik kerülhetnek az egyetemi kuratóriumokba. Ez elfogadhatatlan egy szuverén állam számára. A megújult egyetemi modell nem a kormány ötlete volt, hanem az egyetemek javaslata, amit az autonóm döntéshozó testületek, azaz a szenátusok támogattak, így Brüsszel valójában nem a kormánnyal, hanem az egyetemekkel vitázik. Ezért is érdekes, hogy amikor hat magyar egyetem perli az Európai Bizottság döntését, az ellenzéki pártok milyen álláspontot képviselnek. Ha valaki Brüsszelt támogatja ebben, akkor az egyetemekkel kerül szembe, nem a kormánnyal. A Pannónia programot ugyanakkor a diákok igényei alapján dolgoztuk ki.

– Egyes vélemények szerint kevesebben vesznek részt benne, mint az Erasmusban. Ez igaz?

– A számok mást mutatnak: míg az utolsó Erasmus-évben nagyságrendileg négyezer-ötszáz diák utazott ki, most augusztus végéig már közel 7800 főre számítunk. Ráadásul a Pannónia nem korlátozódik Európára, hanem a világ vezető egyetemeire is eljuttatja a hallgatókat, például az USA-ba, Japánba, Kínába, Dél-Koreába vagy Szingapúrba. Az ösztöndíj összege nagyobb, a program rugalmasabb: néhány napos és féléves lehetőségeket is kínál, és teljes kreditelismerést biztosít a részt vevő hallgatóknak. HU-rizont programunk mutatja, hogy keresettek a magyar kutatók, kiváló nemzetközi kapcsolataik vannak. Célunk az volt, hogy a jogtalan forráselzárás hátrányainak kiküszöbölése mellett a magyar egyetemek olyan nemzetközi kutatási konzorciumok vezető egyetemei legyenek, ahol a kutatásoknak valós társadalmi hasznosulásuk van. A HU-rizont keretében a magyar egyetemek – például az Óbudai Egyetem – konzorciumvezetőként működnek együtt olyan intézményekkel, mint a Stanfordi vagy a Szingapúri Egyetem. A program fókuszában a mesterséges intelligencia, orvosi és egészségtudományi kutatások állnak. Az első körben tizenkétmilliárd forint támogatással harminc pályázatot támogattunk, a mostani kiírásra pedig már ötvenegymilliárd forintnyi igény érkezett. Ezzel szemben a Horizon program előző hétéves ciklusa már három éve lezárult, és a kutatások fele nem ért célba. Joggal merül fel a kérdés: mit kutatnak ennyi ideig?

– A Draghi-jelentés szerint Európa műszaki lemaradásban van. Hogyan pozicionálja magát Magyarország ebben a versenyben?

– A Budapest 2030 versenyképességi deklarációval Magyarország világosan jelezte, Európa megrekedt, miközben az innovációs mutatók drámaian elmaradnak az Egyesült Államok és Kína mögött. Az EU tudományos-innovációs forrásainak kilencven százaléka a nyugat-európai tagállamokhoz kerül, miközben a közép-európai országok lakosságarányosan huszonnégy százalékot képviselnek. Mi sem vagyunk kevésbé tehetségesek, ezért minimum arányos forráselosztást követelünk. A magyar válasz a kihívásokra komplex: adócsökkentés, szabályok egyszerűsítése, doktoranduszprogramok bővítése. Az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a kutatás-fejlesztési források összege, kétszeresére nőtt a kutatók száma, jelenleg hatezer-ötszáz kutató jut egymillió magyar lakosra. Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével egy csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány is létrejön, amely világszintű kutatási környezetet nyújt hazai és nemzetközi szinten. A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program forrásai két év alatt több mint háromszorosukra nőttek, és a keret negyvenmilliárd forint. Új ösztöndíjak, új doktoranduszképzési rendszer indul, amely a fiatal kutatóknak nyújt stabil, jövőbe mutató lehetőséget. Ez a magyar kutatás jövője, szakmaiságon, autonómián és nemzeti érdeken alapulva.