A rendelkezés célja, hogy megóvja a tó ökológiai egyensúlyát és közhasználatú területeit az elburjánzó beépítésektől és a zöldterületek privatizációjától. A dokumentum jelentős előrelépést jelent a tó megközelíthetőségének biztosításában, miközben növeli a természetes partszakaszok hosszát is. A rendelkezés értelmében 70%-kal több közhasználatú terület válik elérhetővé, továbbá 1568 hektárnyi partsáv marad építkezésmentes övezet. A most meghozott döntés fordulópontot jelent a térség szabályozásában.

Hirdetés

Már augusztus elején kiderült, hogy a kormány nagyszabású fejlesztési programot indít a Balaton állapotának javítására. A 1278/2025. számú kormányhatározat egy részletes akciótervet vázolt fel Magyarország legnagyobb tavának védelme érdekében. Ennek folytatásaként augusztus 27-én megjelent a 287/2025. (VIII. 27.) kormányrendelet, amely a Balaton vízparti övezeteinek területfelhasználási követelményeit szabályozza.

A jogszabály preambuluma hangsúlyozza, hogy

  • a Balaton pótolhatatlan nemzeti érték, amelynek védelme nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességünk is a jövő generációk érdekében,
  • a tó mindenkié, ezért biztosítani kell a part menti szakaszok szabad megközelíthetőségét,
  • a közhasználatú területeket meg kell őrizni, sőt lehetőség szerint bővíteni is kell azokat,

mindez kiemelten fontos, hiszen a Balaton régóta az ország egyik legfrekventáltabb turisztikai célpontja, történelmi fürdőkultúrával és gazdag örökséggel.

Kapcsolódó cikkünk

A rendelet külön kiemeli, hogy a Balaton nem csupán egy ingatlanpiaci vagy idegenforgalmi szereplő: ökológiai egységként fontos szerepet játszik a biodiverzitásban, egyben sokak otthona is. Ennek megfelelően csak olyan fejlesztések engedélyezhetők, amelyek:

  • illeszkednek a táji és települési környezethez,
  • nem terhelik túl a térség meglévő infrastruktúráját,
  • figyelembe veszik a helyi közösségek elvárásait és igényeit,
  • valamint tiszteletben tartják a térség kulturális és természeti örökségét.

A jogszabály elfogadását követően Lánszki Regő, országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára úgy fogalmazott: az új és szigorúbb szabályozás hosszú távon biztosítja a tó környezetének természetes szépségét és ökológiai egyensúlyát.

Jelentős változások a partszakaszoknál

A rendelet értelmében:

  • a természetes partszakaszok hossza 102-ről 112 kilométerre növekszik,
  • a parti sétányok hossza 65 kilométerről 95 kilométerre bővül, ami 50%-os növekedést jelent.

Lánszki tájékoztatása szerint:

  • 70%-kal több közhasználatú terület válik elérhetővé, beleértve az önkormányzati strandokat és azokat a sétányokat, amelyeket nem lehet elzárni a gyalogosforgalom elől,
  • 1568 hektárnyi parti sáv marad beépítetlen, ahol a Balaton vízvonalától számított legalább 30 méteren belül tilos új épületek elhelyezése.

Kikötők csak szigorú feltételek mellett

A jövőben új kikötő kizárólag olyan helyen épülhet, amelyet szakmailag is jóváhagyott az Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. A szabályozás célja, hogy elkerülhetők legyenek a tájidegen, túlterhelő fejlesztések.

„Ezzel az új BATÉK-rendelettel új időszámítás kezdődik a Balaton történetében. Ez az intézkedés egyszerre biztosítja a természet védelmét, a helyiek életminőségének megőrzését és a tó nyitottságát mindenki számára” – fogalmazott Lánszki Regő a hivatalos közleményben.