Mintegy 650 ezer, építészeti értékkel rendelkező épület áll üresen Magyarországon
Mintegy 650 ezer, nagyrészt építészeti-szerkezeti értékkel rendelkező épület áll üresen Magyarországon – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára egy Nyíregyházán rendezett szakmai fórumon csütörtökön.Lánszki Regő hangsúlyozta, országos szintű probléma, hogy az elmúlt 30-35 évben a településekhez tartozó zöldterületek több mint 10 százaléka alakult át belterületté, továbbá több megyei jogú nagyvárosban, különösen Budapesten, számos alulhasznosított vagy egyáltalán nem hasznosított területegység, illetve épület van, utóbbiak nagy része üresen áll, hasznosításuk egyáltalán nincs megoldva.
Ezek a barnamezős vagy ipari területek egy része hiába lenne alkalmas más irányú fejlesztésekre, az ingatlanfejlesztőnek vagy beruházónak a meglévő épületállomány lebontása vagy a rekultivációs kötelezettségek és szabályok miatt költségesebb lenne a beruházás – ismertette.
Az államtitkár szavai szerint az üres épületekhez történő „hozzányúlás” hatósági szempontból kötöttebb és nehezebb, a ráfordítandó költség sok esetben duplája egy új beruházásnak, sőt, bizonyos épületeknél – például a műemlékeknél – akár eléri a háromszoros árat.
Hozzátette, Magyarországon jelenleg a 15 ezer védett műemléknek és a 45 ezer helyi védettséggel bíró épületnek 80-90 százaléka romos, leromlott állapotú, ezért ezeket lassan ki kell vezetni a nyilvántartásból.
Emellett települési és tájképi problémák is felvetődnek, sok esetben úgy hasznosították ezeket az ingatlanokat, hogy nem vették figyelembe a helyi hagyományokhoz és értékekhez történő illeszkedést – hangoztatta. Lánszki Regő elmondta, ez a tendencia az elmúlt évtizedekben a szabályozás biztosította lehetőségek határát kihasználó ingatlanok megépítéséhez vezetett, azaz a beruházók „kimaxolták” ezeket a szabályokat, így szükség volt egy új jogszabályi környezet létrehozására.
Az új építészeti törvénnyel kapcsolatban több mint 6 ezer vélemény érkezett be a különböző szakmai szervezetektől és kamaráktól, ennek eredményeképpen 80 kormányrendeletet módosítottak és öt új kormányrendelet jelent meg – ismertette az államtitkár. Hozzátette, a legfontosabb változás a településrendezési és építési alapkövetelmények létrehozása volt, de helyi tervtanácsok működését és a parkolás kérdését is szabályozták.
A fórumon a törvény különböző részletszabályait Gombos Márk, a minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára ismertette.