A végkielégítési botrányok sorozata a BKV humánpolitikai igazgatójának ügyével kezdődött. Szalainé Szilágyi Eleonórának azért kellett távoznia ez év júliusában a közlekedési társaságtól, mert kiderült, tavaly márciusban százmilliós végkielégítést vett föl, ennek ellenére tovább dolgozott havi bruttó 1,2 millió forintért, ezenfelül pedig 120 százalékos prémiumra is jogosult volt. A BKV kommunikációs igazgatója, Székelyné Pásztor Erzsébet szerint Szalainé azért maradhatott a cégnél végkielégítése után is, mert Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató, általános vezérigazgató-helyettes erre szabályos megállapodást kötött vele. Az ügyben Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes és Kocsis István, a BKV vezérigazgatója vizsgálatot kezdeményezett.

Szintén júliusban látott napvilágot az az információ, miszerint Bosnyák Gyula, a BKV volt stratégiai igazgatója sem üres kézzel távozott a vállalattól tavaly áprilisban. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló szerződést kötött a társaság, ám egy év múlva mégis menesztették, mivel csődöt mondott az általa megalkotott menetrend-módosításról szóló paraméterkönyv elfogadtatásában. A paraméterkönyv szerint negyven buszjáratot szüntettek volna meg, hogy 2,2 milliárd forintot megtakarítsanak, az ötletet azonban társadalmi szervezetek, érdekvédők és a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának tagjai sem támogatták.

Bosnyák Gyula ennek ellenére 39 millió forintot kapott elbocsátását követően. Augusztusban a rendőrség hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt megkezdte a nyomozást a végkielégítésekkel kapcsolatban, mivel a botrányok nyomán feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez.

A BKV-nál emellett belső vizsgálat indult, ami alapján kiderült, tavalyelőtt 2,6 milliárd, 2008-ban 600 millió forintot fizettek ki munkaviszony-megszüntetések miatt, Kocsis István vezérigazgató 2008 őszi munkába állásától 2009 augusztusának közepéig pedig 168 millió forintot. A lista az Index internetes portálon napvilágot is látott, ez keretes írásunkban olvasható. Az elbocsátásokra a hivatalos indoklás szerint azért került sor, mert átalakították a BKV struktúráját.

Nem átszervezés miatt, hanem más okból kellett távoznia Hagyó Mikós szóvivőjének, Horváth Évának. Kiderült ugyanis, hogy 2008 eleje óta párhuzamosan megtarthatta teljes munkaidős állását a közlekedési vállalatnál és Hagyó mellett is, előbbi helyen a havi 300 ezer forintos fizetése mellett két és fél év alatt tízmilliós prémiumot is kapott.

Mindemellett augusztus végére hosszú lista került nyilvánosságra azok neveivel, akik Kocsis István korábbi munkahelyén, a szintén állami MVM-nél dolgoztak együtt a BKV-vezérrel, majd a közlekedési vállalathoz kerültek. Szentgyörgyi Zsolt a BKV informatikai tanácsadója korábban az MVM informatikai főmérnöke majd az MVMI Informatikai Zrt. vezérigazgatója volt. Idén januárban közös megegyezéssel és 45 millió forinttal (végkielégítés, felmentési bér és szabadságmegváltás címén) távozott onnan, s ezután került a BKV-hoz.

De az MVM-nél dolgozott korábban Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója, Priegl Gábor értékesítési főosztályvezető, Guba János, a 4-es metrót felügyelő projektigazgatóság igazgatóhelyettese, valamint dr. Szenkovics Adeodát vezérigazgatói főtanácsadó is. Hasonló utat járt be Molnár László is, akit, miután 42 milliós keresetét megírták a sajtóban, elküldtek a közlekedési cégtől.

Utazzon a Trendi-Line-on!

Nem csupán fizetésekre és végkielégítésekre költöttek tízmilliókat a BKV-nál. Az elmúlt hetekben több olyan szerződésről jelentek meg hírek, amelyek alapján a közlekedési vállalat tanulmányokért adott ki tetemes pénzeket.

A BKV 2008-ban összesen 18 millió forintot fizetett ki egy PR-cég tanulmányaiért, amelyek közül az egyik a kisföldalatti luxusmetróvá történő átalakításáról, másik pedig a Sikló, a Libegő és a Fogaskerekű népszerűbbé tételéről szól. A Millennium-projekt első lépése a kisföldalatti Luxus Line-ra való átkeresztelése lett volna, de felmerültek még olyan karakteresen magyar lehetőségek, mint Trendi-Line, Centrum Line, Luxus Chanel, Shopping Line, Fashion & Culture Line, Millenium District és Mainstream. Emellett öt szlogent is felkínálnak a luxusmetró népszerűsítésére: „Élményutazás, Irány a luxus!, A luxusvonal, Lent és fent, valamint Divat és kultúra – Légy trendi!”

A Sikló esetében a Historic Line, a Rock line és a Castle Line elnevezés jött szóba, viszont szlogenjavaslat nincs, a Fogaskerekű esetében pedig a Green Line vagy Trendi-Line nevet említik új elnevezésként, a szlogen pedig „Gyere ki a hegyoldalba! Várunk rád!” Ugyanakkor a Libegőnél már nem voltak ilyen kreatívak az ötletgazdák, hiszen az előbb említett nevekből és szlogenekből választanának.

Az igen érdekes tanulmányok sorát e hét elején újabb gyöngyszem követte. A közlekedési vállalat nemrég 19,2 millió forintért mérette fel saját fénymásoló-állományának állapotát az Optimismo nevű céggel, amit amúgy idén tavasszal töröltek a cégbíróság nyilvántartásából. Ugyanakkor a Magyar Nemzet értesülései szerint volt egy 35 millió forintos szerződés is, amelyet még Antal Attila korábbi vezérigazgató kötött egy tanácsadó céggel. A társaságnak arról kellett tanulmányt írnia, hogy a közlekedési vállalat hogyan tudja érvényesíteni érdekeit a kormányzatnál, hogyan tud javítani a megítélésén. Az összegből valamivel több mint hét millió forintot fizetett ki a BKV.

Szabadulnának a felelősségtől

A BKV-nál sorozatban napvilágra kerülő ügyek a fővárosi vezetőknek is egyre kellemetlenebbek. Augusztus második felében már többször lehetett arról hallani, hogy a céget felügyelő főpolgármester-helyettestől, a szocialista Hagyó Miklóstól elkerül a terület, vagy úgy, hogy elveszik tőle, vagy úgy, hogy lemond róla. Végül utóbbi mellett döntött, múlt hétfőn közölte elhatározását Demszky Gábor főpolgármesterrel.

„A hírek szerint szeretne is megszabadulni a BKV felügyeletétől, ám valószínű, hogy a súlyos terhet sem Horváth Csaba, a másik főpolgármester-helyettes, sem Demszky Gábor nem venné szívesen a nyakába” – írta a Demokrata közel egy héttel Hagyó döntése előtt, s cikkünk minden mondata valósággá vált. Hagyó lépését követően ugyanis Demszky Horváth Csabának, a másik szocialista főpolgármester-helyettesnek ajándékozta oda a területet, anélkül, hogy erről a szocialistákkal egyeztetett volna.

Válaszként, egy nappal ezután mind Horváth, mind Hagyó Miklós lemondott minden hatásköréről, az MSZP részéről pedig olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy Demszky ezzel megsértette a koalíciós megállapodást.

Az ügy azért is volt kellemetlen, mert Demszky ezen a héten Ecuadorban tartózkodik, hogy átvegyen egy díjat. Így Hagyóék hatáskörről való lemondása okán ebben az időszakban a harmadik, SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre kezébe került volna Demszky, Hagyó és Horváth összes jogköre.

Végül szombat délutánra sikerült megállapodást kötni a fővárosi koalícióban. Eszerint mégis Horváth Csaba felügyeli főpolgármester-helyettesként a közlekedési vállalatot, és a BKV igazgatóságának elnökét is a kormány – tehát a szocialista párt – delegálja, magyarul teljes egészében az MSZP kezébe kerül a gyeplő. A szocialisták számára mindenesetre nagy előny, hogy ezentúl legalább a közlekedési vállalatról nem kell egyeztetniük Demszkyékkel. Nem véletlen, hogy a megegyezés után Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke pártja szempontjából sikernek nevezte, hogy a BKV felett egyszínű lesz a felügyelet, megszűnnek a közös előterjesztések.

Ami pedig a „túlzott egyszínűséget” megakadályozhatja: megújul a felügyelőbizottság is, amelyet valószínűleg a Fidesz által javasolt Vitézy Dávid VEKE-szóvivő irányíthat a jövőben.

Újabb hitel

A fentiek alapján talán nem meglepő: a BKV-nál elfogyott a pénz. A már most 78 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkező közlekedési vállalat 30 milliárdos hitelfelvételéhez akart augusztus végén kormányzati garanciát kapni, de Bajnai Gordon nemet mondott a cégnek.

– A kormány egyébként szeretné, hogy zavartalan legyen a tömegközlekedés, de tárgyalni csak a rendrakás után lehet, amikor már nem folynak el a közpénzek – mondta akkor a kormányfő.

A hétvégi, politikai megegyezés aztán ebben az ügyben is fordulatot hozott. Demszky Gábor bejelentette, tárgyalt Bajnaival, így megkapják a 30 milliárdos BKV-hitelhez szükséges kormánygaranciát.

A BKV mindenesetre olyan, mintha Magyarországot látnánk kicsiben. A járműpark egyre rosszabb, a barátok állást kapnak, milliókat, tízmilliókat költenek tanulmányokra, fizetésekre és végkielégítésekre, a pénzügyi gondokat pedig újabb és újabb hitelekkel próbálják megoldani. Csakhogy ez a gyakorlat – sem kicsiben, sem nagyban – nem működhet a végtelenségig.

————————

Kinek mennyi? – A BKV belső vizsgálata alapján a következő személyek kaptak bruttó húszmillió forintnál nagyobb végkielégítést

Tölgyesi Vilmos műszaki igazgató: harmincöt év munkaviszony, 29,5 millió forint végkielégítés és 13 millió egyéb jogcímen

Menyhért László közlekedési vezérigazgató-helyettes: harminchárom év munkaviszony, 20,2 millió forint végkielégítés és 10,1 millió forint egyéb jogcímen

Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettes: tizenkilenc év munkaviszony, 25,8 millió forint végkielégítés és 12,9 millió forint egyéb jogcímen

Kotulyák Tamás értékesítési főosztályvezető: tizenhat év munkaviszony, 21,9 millió forint egyéb jogcímen

Bognár Gábor, a BKV Járműjavító Kft. gazdasági ügyvezető-helyettes: harmincnégy év munkaviszony, 19,5 millió forint végkielégítés és 5,8 millió forint egyéb jogcímen

Regőczi Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes: egy év, kilenc hónap munkaviszony, 34,4 millió forint egyéb jogcímen

Bosnyák Gyula stratégiai igazgató: egy év, három hónap munkaviszony, 38,9 millió forint egyéb jogcímen

Zelenák Tibor főosztályvezető, sajtóiroda: két év, nyolc hónap munkaviszony, 21 millió forint egyéb jogcímen

Tóth Norbert gazdasági igazgatóhelyettes: egy év, négy hónap munkaviszony, 29,3 millió forint egyéb jogcímen

Nemcsics Róbert informatikai igazgató: egy év, két hónap munkaviszony, 25,1 millió forint egyéb jogcímen

Futó Sándor főtanácsadó: egy év, egy hónap, 22,7 millió forint végkielégítés és 7,5 millió forint egyéb jogcímen

Olti Ferenc, DBR Metró Projektigazgatóság: egy év, nyolc hónap, 32 millió forint egyéb jogcímen

—————————————-

„Nem maradhat következmények nélkül”

Amennyiben összeszámoljuk a végkielégítéseket, szerződéseket, a megakadályozott ügyleteket, akkor legalább három-négymilliárd forintnál járunk, talán ötmilliárdnál is – mondta a Demokratának Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának fideszes delegáltja.

– A felügyelőbizottság előtt mennyire voltak ismertek a botrányos kifizetések?

– Az ügyek nagy részét elhallgatták előlünk, másrészt pedig, bár számtalan esetben tettem kísérletet a tanácsadói és egyéb szerződések kivizsgálására, az fb. Székely Gábor elnök vezérletével leszavazott. Úgy gondolom, éppen ezért Székely Gábornak is nagy felelőssége van abban, hogy a közlekedési vállalat ide jutott.

– Készítettek összesítést, hogy hány forint folyt el?

– Nem számoltuk még ki, de azt hiszem, sajnos nem is ismerünk még minden ügyet. Olyan esetek is voltak, amikor sikerült megakadályozni egy-egy szerződést. Említhetném például, amikor hatvan használt buszt akartak vásárolni darabonként 48 millió forintért, holott ezen járművek értéke 22 millió volt valójában. Ha a hatvan busszal beszorzom a 26 milliós darabonkénti extraprofitot, tetemes összeg jön ki. Úgyhogy amennyiben összeszámoljuk a végkielégítéseket, szerződéseket, a megakadályozott ügyleteket, akkor legalább három-négymilliárd forintnál járunk, talán ötmilliárdnál is… Hagyó Miklós és köre jóvoltából nem közlekedési vállalatként, hanem kifizetőhelyként működött a cég.

– Lesz ennek jogi következménye?

– Bizonyos ügyekben már megtörtént a feljelentés, a végkielégítések kapcsán rendőrségi nyomozás folyik. Itt nyilván azon múlik, mi lesz a folytatás, hogy a nyomozás mire jut. Ám bízom benne, hogy ha ennyi pénz folyt el illetéktelen zsebekbe, az nem maradhat következmény nélkül.

– Úgy tudjuk, ön lehet a felügyelőbizottság új elnöke. Vállalná?

– Ehhez az kellene, hogy megteremtsék a hatékony munka feltételeit. Például semmire se megyünk azzal, hogy elnök leszek, ha az fb. többsége rendre leszavazza a javaslataimat. Csak akkor mondanék igent, ha van lehetőség érdemi felügyeletre. Jelenleg szakemberek helyett fővárosi képviselők másodállásban ülnek a testületben.