Mit adtunk mi az ukránoknak?
Miközben az ukrán vezetés durván támadja Magyarországot, amiért nem küldünk neki fegyvereket, hazánk erején felül segíti Ukrajnát a háborús katasztrófa enyhítésében.
„Magyarország olaj mézeskalácsra váltja az elhunyt ukrán gyerekek lelkeit” – írta magyarul Mihajlo Podoljak a Twitteren. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint „az európai család egyetlen problémás országa” Magyarország, amely „megakadályoz bármilyen reakciót Oroszország rémtetteire Ukrajnában”. Ez csak a legutóbbi epizód az ukrán vezetés hazánk elleni diplomáciai offenzívájából. Zelenszkij és emberei a konfliktus kezdete óta támadják a magyar kormányt, amiért nem küld fegyvert, és nem támogat olyan Oroszország elleni szankciókat, amelyek romba dönthetnék a hazai gazdaságot. A vérmes nyilatkozatokból kirajzolódó kép szerint hazánk cinkosan támogatja az orosz offenzívát, és kisujját sem mozdítja a rászorulók megsegítése érdekében.
A hecckampányhoz a hazai liberális média is asszisztál. Május végén a Telex, a 444 és más médiumok gúnyos hangvételű írásokban számoltak be arról, hogy a magyar kormány, pontosabban Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára 500 liter misebort küld Ukrajnába. A ki nem mondott következtetés szerint hazánk fegyver helyett ilyen nevetséges segéllyel szúrja ki a szenvedő ukránok szemét. Mindezek után érdemes hát egy pillantást vetni a tényekre és feltenni a kérdést, a Monty Python klasszikusa után szabadon: mit adtunk mi az ukránoknak?
Nos, az igazság az, hogy a magyar társadalom derekasan kivette részét az ukrajnai humanitárius katasztrófa enyhítéséből. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) május eleji reprezentatív kutatása szerint minden harmadik honfitársunk nyújtott valamiféle segítséget Ukrajnából érkező menekülteknek. Az adakozók 58 százaléka pénzadománnyal, 40 százalékuk egyéb felajánlással támogatta a rászorulókat. A magyar állam szintén az első perctől kezdve részt vett a bajbajutottak megsegítésében, egy hónappal a háború kitörése után megkezdődött hazánk történetének legnagyobb, mára 40 milliárd forintra rúgó humanitárius segélyakciója. A magyar kormány álláspontja a kialakult helyzet kapcsán világos és határozott: ki akarunk maradni a háborúból, Magyarország biztonsága és békéje az elsődleges szempont, teljesítjük ugyanakkor erkölcsi kötelességünket az áldozatokkal és menekülőkkel szemben.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az Ukrajnának küldött segélyszállítmányok mennyisége már elérte a 2000 tonnát, a humanitárius akció pedig addig fog folytatódni, amíg szükség van rá. A magyar kormány emellett öt elemből álló, összesen 37 millió euró értékű támogatási csomagot ajánlott fel az ukrajnai humanitárius helyzet kezelésére. A kárpátaljai városok központi elosztóraktáraiba kerülő adományokból a 220 kárpátaljai intézményben élő belső menekülteknek is jut. Az élelmiszer- és higiénés csomagok mellett többek között generátorral is segítik háborúban álló szomszédunkat. A segítség nem kizárólag Kárpátaljának és a kárpátaljai magyarságnak szól, Ukrajna belső területei is bőségesen részesültek belőle: legalább hét ukrajnai megyébe jutottak már el a magyar szállítmányok, köztük Bucsába, Zaporizzsjába és az ellátási nehézségekkel küzdő Ivano-Frankivszk városába is.
Az ukrán menekültek mindezek mellett itthon is minden segítséget megkapnak. Az elmúlt hónapokban Magyarország több mint egymillió embert fogadott be hosszabb vagy rövidebb időre. Magyar családok menekültek ezreit szállásolták el, a kormány ezzel párhuzamosan lehetőséget teremtett arra, hogy ukrajnai gyerekek magyarországi iskolákban tanulhassanak, egyetemi hallgatók ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken folytassák tanulmányaikat, a betegek és sebesültek magyar kórházakban kapjanak kezelést. Szeptembertől újabb ezer felsőoktatási ösztöndíjas helyet ajánlott fel a kormány ukrán diákoknak, a jelentkezési határidőt pedig kitolták, hogy a most érettségiző tanulók is részt vehessenek a programban. Hamarosan megkezdik 44, eredetileg Csernyihiv megyei kórházakban ápolt kiskorú speciális ellátását a Heim Pál Gyermekkórházban. Emellett sebesült ukrán katonák kapnak létszámkorlátozás nélküli gyógykezelést Magyarországon. Több száz millió forint értékben szállítottunk gyógyszert a háborús országba, de olyan létfontosságú gyógyászati segédeszközöket is, mint például az infúziós pumpák. Az egészségügyi adományok a kárpátaljai regionális közigazgatás egészségügyi osztályára kerültek, innen szállították tovább az eszközöket Ukrajna más területeire.
A Hungary Helps útjára indította az Egytálétel programot, amelynek keretében közel 55 ezer adag ételt osztottak ki 24 helyszínen, 72 fő foglalkoztatásával. A Hungary Helpsen keresztül a magyar állam több milliárd forint értékben indított segélyszállítmányokat, támogatott kezdeményezéseket, amelyek célja a Belső-Ukrajnából Kárpátaljára menekült emberek élelmezése volt. A belső menekültek elszállásolására a magyar kormány mobilotthonok kiszállításának előkészületeihez is hozzálátott. A mobilotthonok felállítása sok esetben gátat vethet annak, hogy az Ukrajna belső területeiről menekülők a kárpátaljai magyarok hátrahagyott házait feltörjék és birtokba vegyék.
A Hungary Helps Program humanitárius munkájában jelentős részt vállalnak a keresztény karitatív szervezetek, így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Vöröskereszt. A Máltai Szeretetszolgálat öt segítségponton dolgozik Ukrajnában, magánszemélyek, cégek, kormányzati szervek adományait juttatják el a segítségre szorulókhoz. Konzerveket, burgonyát, lisztet, olajat, tésztát, bébitápszert, higiéniai termékeket és fertőtlenítőt visznek a segélypontokra. A Záhony–Csap határátkelőn számtalan magyar segélyszállító kamion halad át naponta. Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen részt vesz egy az ukrajnai Borogyankától mintegy tíz kilométerre levő iskola újjáépítésében is. A munkálatok megkezdéséhez azonban még meg kell várni az ukrán hatóságok jóváhagyását.
Hogy mit adtunk hát az ukránoknak? Élelmiszert, használati és gyógyászati eszközöket, pénzt, mobilházakat, generátorokat, víztisztító berendezéseket, szállást, biztonságot és persze misebort. Ezeken kívül tényleg semmit. A viccet félretéve, Magyarország civil és állami szinten egyaránt teljesítette kötelességét a háborús menekültekkel szemben. Egyelőre teheti, mivel az ukrán kormány és nyugati szövetségesei által kierőszakolt szankciós politika hatásai még nem ütöttek be teljes erővel. Ha viszont ez megtörténik, tartalékait mindenki inkább a sajátjai megsegítésére fogja fordítani.
