Mit akar a Baloha klán?

Kárpátalján hosszú évtizedekig békében éltek egymás mellett magyarok, ukránok, ruszinok, oroszok, románok, cigányok. Az elszakított területek közül sokáig Kárpátalja volt az egyetlen, ahol a magyarok korlátozások nélkül élhették meg identitásukat. A magyar nyelvű iskolákat és intézményeket piros-fehér-zöld zászló díszítette az ukrán mellett, a táblák kétnyelvűek voltak. A bajt jellemzően a Kárpátokon túlról keverték mindig: a nyelvtörvény Kijevben született, és a Beregszász utcáin masírozó ukrán nácik sem a helyiek közül kerültek ki. A szélsőségesek provokációit egykor a kárpátaljai nemzetiségek és az ukránok egyaránt elítélték. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a békés viszonyok kivételes adottságnak számítanak Ukrajnában, és ezt az értéket érdemes megőrizni. Még a háború kitörése után sem történtek drámai változások. A megye lakossága továbbra is a békés egymás mellett élésre törekedett, különösen hogy Kárpátalja volt szinte az egyetlen területe Ukrajnának, amelyet megkímélt a pusztítás. A politikai vezetés gondolkodásában azonban valami megváltozott. A munkácsi járás maffiaszerűen működő vezetése, a hírhedt Baloha klán ugyanis célkeresztbe vette Munkácsnak és a környék falvainak a magyar közösségét.

Az első szimbolikus akció 2022 októberében történt, amikor a Munkács polgármesteri pozícióját betöltő Andrij Baloha, a klán vezetőjének, Viktor Balohának a fia utasítást adott a munkácsi múzeumnak, hogy a magyar pénzből emelt munkácsi turulszobrot távolítsák el, és helyére az ukrán címert állítsák fel. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki egész Kárpátalján, még a jóérzésű ukránok sem nézték jó szemmel, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható banda készakarva feszültséget gerjeszt magyarok és ukránok között. A szervezet emberi minőségét illetően érdemes tudni, hogy Pavlo Baloha, Viktor Balohának az unokaöccse nemrég halálra vert egy kárpátaljai orvost, miután vitába keveredett vele egy közúti affér miatt. A Baloha klán magyarellenes akciójára ráadásul akkor került sor, amikor az ország már szügyig merült az oroszokkal folytatott reménytelen háborúba. A gesztus rengeteget ártott Ukrajna magyarországi megítélésének, amelyet amúgy is megterhelt a nyelvtörvény és Zelenszkij elnök diplomáciai ámokfutása.

A szobordöntés után a magyar intézmények következtek. Idén januárban a munkácsi régió vezetése rendőri segédlettel távolította el a magyar feliratokat, nemzeti színű zászlókat, majd indoklás nélkül elbocsátották a magyar intézményvezetőket. Utóbbiak jellemzően a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló, köztiszteletnek örvendő tisztviselők voltak.

Most a II. Rákóczi Ferenc Középiskola van soron. A magyar nyelvű tanintézet éléről indoklás nélkül küldték el a tizenhét éve szolgáló Schink István igazgatót. A Munkácsi Járási Bíróság kimondta ugyan, hogy a menesztés törvénytelen volt, az ítélet pedig kötelezte a Munkácsi Kistérség Tanügyi Osztályát, hogy helyezze vissza a magyar igazgatót állásába, a munkácsi városvezetés ennek előbb eleget tett, majd nem sokkal később ismét elbocsátotta Schink Istvánt. Helyére egy ukránt neveztek ki intézményvezetői gyakorlat nélkül, akinek feladata a magyar középiskola ukránosítása lett. A tanévnyitó ünnepségen megtiltották a magyar himnusz éneklését, valamint a magyar szimbólumok és a magyar nyelv használatát. Csupán a magyar tantestület egységes fellépése akadályozta meg, hogy az iskolában tisztán ukrán nyelvű osztályt indítsanak.

„Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövid távú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása. Tantestületünk határozott tiltakozását és egységes kiállását látva visszakoztak, most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály, és a tanítás nyelve is még marad a magyar, de látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban. Kitartunk!” – áll az iskola hivatalos Facebook-oldalán a tantestület üzenete.

A helyi magyarok eltökéltek, de a törvényeket rendre áthágó politikai vezetés semmitől nem riad vissza. Érdekes adaléka a történteknek, hogy a feldühödött lakosok közül valaki Tompos Mártont, a Momentum politikusát is megjelölte hozzászólásában. Noha a háború kitörése óta Tompos nagyon aktív, ezúttal a magyarokat ért sérelem nem érte el nála és pártjánál a reakcióhoz szükséges ingerküszöböt. A munkácsi magyarok persze a magyarországi ellenzék bátorítása nélkül is kiállnak jogaikért.

Nagy kérdés, hogy a Baloha klánt milyen motivációk vezetik, amikor hadjáratot folytatnak az amúgy is fogyatkozó 150 ezer fős kárpátaljai magyarság ellen. Ez már csak azért is érdekes, mert az említett turulszobor annak idején egy amerikai magyar milliárdos pénzéből és Viktor Baloha hozzájárulásával kerülhetett a munkácsi várban lévő eredetei helyére. Helyi vélekedések szerint a maffiavezér akkor többek között ezzel a gesztussal akarta meghálálni MSZP-s üzlettársainak, hogy mindig megkapja a segítséget, ami a többmilliárdos cigarettacsempészet zavartalan működtetéséhez volt szükséges. Viktor Baloha 1997 óta meghatározó alakja a kárpátaljai politikának, már a kilencvenes évek végén Munkács polgármestere volt, majd előbb Leonyid Kucsma, később Viktor Juscsenko szövetségese lett és a Mi Ukrajnánk párt tagjaként, parlamenti képviselővé is választották. Nem mellékes tény az sem, hogy fia, Andrij Baloha ruszin nemzetiségűnek vallja magát, és korábban Kárpátaljának szélesebb autonómiát akart kiharcolni, amiben a magyarokra mint természetes szövetségesekre tekintett. Aztán valami megváltozott.

Irányváltásának több oka is lehet. Az egyik a személyes bosszú. A KMKSZ ugyanis 2020-ban nem volt hajlandó részt venni a fia által vezetett munkácsi koalícióban, a NAV pedig 2022 augusztusában lekapcsolta egyik magyar nemzetiségű emberét cigarettacsempészet, pontosabban milliárdos értékű csalás vádjával. Tovább növelte haragját, hogy a család minden tagja ki van tiltva a schengeni övezetből, amiért a maffiavezér személyesen Orbán Viktort hibáztatja.

Egy biztos: Andrij Baloha alapvetően nem magyargyűlülő. A magyarügy neki üzlet, semmi más. Az sem kizárt, hogy a nemzetiségi konfliktus szításával valójában Zelenszkij elnök helyzetét akarja nehezebbé tenni, hiszen a két politikus finoman szólva sem szíveli egymást. 2022 márciusában az ukrán hatóságok egy időre őrizetbe vették a parlamenti képviselőként is működő édesapját, miután embereivel erőszakkal próbálta elfoglalni a munkácsi városházát. Az ifjabb Baloha így saját nemzeti elkötelezettségét bizonyítva a magyarokra támad, miközben Zelenszkij pozícióját is gyengíti. A jelenlegi helyzetben ugyanis a hátország de­sta­bi­li­zálása semmilyen tekintetben nem érdeke Kijevnek.

Novák Katalin kijevi látogatásához is vérmes reményeket fűztek az ukránok. A munkácsi cirkusz pedig jó eséllyel zárójelbe teszi az ukrán és a magyar államfő eredményes találkozóját. Kárpátalján sokan tudni vélik azt is, hogy Balohát szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Az utóbbi években is többször megfordult Moszkvában, mely utazásokra a mai napig nem adott magyarázatot. Érdemes megemlíteni, hogy az oligarcha fia, Munkács jelenlegi polgármestere, Andrij Baloha is Moszkvában született. A kárpátaljai zűrzavarkeltés tehát Moszkva számára is üzenet lehet, miszerint egy kallódó tehetség várja, hogy gazdái újra állományba vegyék, miközben az ukránoknak eljátszhatja a magyar szeparatizmussal szembeszálló ukrán hazafi szerepét. De lehetséges egy másik magyarázat is: Kárpátalján több tízezer dúsgazdag belső-ukrajnai menekült tengődik, várva, hogy véget érjen a háború. Baloha talán az ő kegyeiket is keresi. Jellemző ugyanis ezekre a körökre, hogy rossz szemmel nézik a magyar jelenlétet Kárpátalján. Helyi forrásaink szerint már Beregszászban sem ritka, hogy a menekültek megszólják a magyarokat, ha az utcán az anyanyelvükön beszélnek.