Mit ér a kínai, ha beszél magyarul?

Akinek az utóbbi években volt szerencséje részt venni olyan kulturális vagy diplomáciai eseményen, amelyet a budapesti kínai nagykövetség szervezett, tapasztalhatta, hogy a külképviselet munkatársainak többsége kiválóan beszél magyarul. Ilyet még az európai országok kirendeltségeinél sem igen tapasztalni. A gesztus annak a jele, hogy Kína nemcsak tiszteli Magyarországot, hanem hosszú távon is tervez hazánkkal. Ahhoz azonban, hogy a világ egyik legnehezebb nyelvét elsajátítsák, erős oktatási rendszerre van szükség, amelyben a magyar nyelv kiemelt figyelmet kap.

A Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme (BFSU – Beijing Foreign Studies University) a legjelentősebb kínai intézmény, ahol magyart oktatnak. Magyar alapszak először 1961-ben indult. A fejlődést akkor megakasztotta, hogy miután a hatvanas években a Szovjetunió és Kína viszonya elmérgesedett, a keleti blokk országai kénytelenek voltak leépíteni kapcsolataikat Pekinggel. Csak a közép- és kelet-európai országokban lezajlott rendszerváltás után erősödtek meg újra a kínai–magyar kapcsolatok. Ennek részeként az akadémiai együttműködés is fejlődésnek indult, 1999-ben mesteri, 2002-ben doktori programmal bővült a BFSU magyar tanszékének kínálata. A 2010-es kormányváltás után aztán megkezdődött itthon a keleti nyitás, így a kínai–magyar kapcsolatok is újabb lendületet kaptak. Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként csatlakozott az Övezet és út kezdeményezéshez, a kínai elit egyetemeken pedig néhány év leforgása alatt több magyar tanszék is létesült.

Jelenleg négy pekingi és nyolc vidéki felsőfokú intézményben tanulhatnak magyarul a diákok. A fővárosban a BFSU mellett a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemen (BISU – Beijing International Studies University), a Pekingi Kommunikációs Egyetemen működik magyar tanszék. A Pekingi Sportegyetemen speciális nyelvoktatást kínálnak a hallgatóknak, amelynek célja, hogy a diákok egy nap magyar sportszakmai képzésen vehessenek részt Magyarországon. A kínai sporttudományok szakemberei ugyanis – különösen a vízi sportok terén – számítanak a magyar hozzáértésre. A főváros mellett olyan jelentős városokban is lehet magyar nyelvet tanulni, mint Sanghaj vagy Csungking.

A kínai fél minőség iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a pekingi önkormányzat kezdeményezésére a BISU és magyarországi partneregyetemei lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak, hogy négy éven keresztül Magyarországon képezzék magukat magyar nyelv és irodalomból. Az ismerkedés a nyelvvel már a középiskolában megkezdődik, a 10–12. osztályos kínai diákok intenzív oktatásban vesznek részt, gyakorlatilag úgy tanulnak, mintha már egyetemre járnának.

Duan Shuangxi István, a BISU magyar tanszékének tanára hosszú ideig Kína magyarországi nagykövetségén teljesített szolgálatot attaséként. Jelenleg a tanítás mellett a BISU-hoz tartozó Magyar Kutatóközpont igazgatói pozícióját is betölti. Az intézményt Orbán Viktor avatta fel 2015-ös pekingi látogatása során. Duan Shuangxi elmondása szerint az egyetem célja, hogy a nyelv minél jobb elsajátítása mellett a kutatásra, illetve a magyar kultúra, a társadalmi valóság megismerésére is figyelmet fordítsanak. A magyarnyelv-tanulás azonban egyre inkább tűnik megtérülő energiabefektetésnek.

Duan Shuangxi István a Demokratának azzal is eldicsekedett, hogy egy 2021-ben diplomázott hallgatójukat budapesti kulturális diplomatává nevezték ki, többen pedig a piaci szférában találták meg a számításukat hazánkban.

Arra is számtalan lehetőség van, hogy a diákok Magyarországon folytassák tanulmányaikat. Pécsett, Szegeden, Debrecenben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a budapesti Balassi Intézetben és az ELTE-n egyaránt rengeteg ösztöndíjas lehetőség várja a magyarul tanuló kínai diákokat. A magyar irodalom iránt érdeklődő fiatalok műfordítói képzésre is jelentkezhetnek. Néhány éve a Magyar Demokrata online kiadásán jelent meg egy interjú Li Chivel, aki a Balassi Intézetben vett részt ilyenen, és küldetésének érzi, hogy a Rejtő-regényeket megismertesse a kínai olvasókkal. A jelek azt mutatják, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett a kulturális terület fejlődésére is hatalmas lehetőségek kínálkoznak.

A magyarul tanuló kínaiak körében nem ritka az sem, hogy a megfelelő nyelvtudás birtokában végül valamilyen mérnöki vagy közgazdasági szakra iratkozzanak be. Fan Xiaoye Rita amellett, hogy korábban több cikket is írt a Demokratának, szabadidejében pedig közösségi tevékenységet folytat, a Budapesti Műszaki Egyetem közgazdasági szakán végzi MSc-képzését. Főállásban pedig egy Magyarországon működő kínai cégnél fordít.

Egy kínainak megtanulni a magyart persze nem könnyű. Az övék hangsúlynyelv, ami azt jelenti, hogy egy-egy szó jelentését a beszédhangsúly határozza meg. A magyar nyelv nem ilyen, így az alapállás teljesen különbözik. A helyes hangsúlyozás mellett Fan Xiaoye Ritának a fő nehézséget az r hang kiejtése jelentette, mivel az teljességgel hiányzik a kínai nyelvből.

– Amikor elkezdtünk magyarul tanulni, a magyar lektorunk körbeadott egy lapot, amin magyar nevek szerepeltek. Én a Ritát választottam, hogy rá legyek kényszerülve az r folyamatos használatára. Az egyik tanárom az egyetemen gyakran mondta, hogy a magyar nyelv nehéz, olyan, mint a Rubik-kocka. Igaza volt. Ennek ellenére úgy érzem, hogy egy nehéz, de szép utazás volt a tanulás – teszi hozzá.

Rita eltökéltsége nem számít rendkívülinek a kínai diákok körében. Ugyanakkor a magyar nyelv nehézségei mellett a hallgatóknak a piaci kihívásokkal is meg kell birkózniuk. Kínában évente tízmillióan érettségiznek, akik között kiélezett verseny zajlik a jó egyetemekre való bejutásért, majd a kiváló minősítés elnyeréséért, amivel jó állást szerezhetnek maguknak. Fan Xiaoye hétvégén is szorgalmasan tanult a középiskolásként, hogy bejuthasson BISU-ra, utána pedig ösztöndíjat szerezzen Magyarországra.

Azt tudni kell, hogy a legtöbb esetben a kínai diákok nem első helyen választják a cseh, a lengyel vagy a magyar nyelvet. A többség angol, német vagy francia szakra jelentkezik, az említett kiélezett verseny miatt azonban végül a nagy nyelvszakok helyett meg kell jelölniük egy alternatív lehetőséget. Így sokan azért választják a magyart, mert hazánk egyre ismertebb Kínában, illetve mert az Osztrák–Magyar Monarchia története sokakat megragad a középiskolában.

Egy jó egyetemen elvégzett magyar szak azonban komolyabb piaci értékkel bír, mint egy gyengébb egyetemen szerzett angol szakos diploma. A magyar mellett pedig a többség angolul is megtanul, miközben jó minőségű diplomához jut.

Fan Xiaoye Ritának több szaktársa is Magyarországon helyezkedett el, kínai bankoknál, techcégeknél. Egy időben gyakran tekintettek a kínaiak hazánkra ugródeszkaként Nyugat-Európa felé, ám a bővülő lehetőségek miatt egyre többen terveznek nálunk maradni. Bárhogy alakuljon is azonban egy kínai diák sorsa magyar szakos diplomával a kezében, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó értelemben vett elfogultsággal tekintenek hazánkra. Jórészt Magyarországon múlik, mihez kezd azzal az előnnyel, hogy több tucat magasan képzett kínai szakemberrel tud magyar nyelven szót érteni.