Újabb lépések követhetik az iskolai mobiltiltást
Miért lett elrettentő példa a svéd oktatási rendszer?
Azt kellene megbeszélnünk, hogy az informatikai eszközök használata meddig szolgál a gyerekek javára, és hol kezdődik az, ami már hátrány vagy veszély. Készen állunk arra, hogy erről értelmes párbeszédet folytassunk – jelentette ki Orbán Viktor az Országgyűlésben. Figyelmeztető jel lehet Svédország, ahol az erőltetett digitalizáció, majd a romló tanulmányi eredmények után a gyerekeket most ismertetik meg újra a tankönyvekkel. Az iskolai mobiltiltás után más lépések is várhatók idehaza.
Ahogy az okostelefonok mindinkább az életünk és a gyerekeink gyerekkorának részeivé válnak, úgy erősödik a felismerés sokakban, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. A kormány a tavalyi tanév előtt – nemzetközi példák nyomán – drasztikus lépésre szánta el magát: rendeletben tiltotta be a mobiltelefonok használatát iskolaidőben. Az eszközöket minden gyereknek le kell adnia a tanítás előtt, majd az iskolaidő végén visszakapják azokat.
A magántulajdon szentségét és a szülői döntés autonómiáját féltő kezdeti károgó hangok hamar elhalkultak, hiszen azt a lépés ellenzői is hamar belátták, hogy helyes az elgondolás:
a mobilozásnak semmi keresnivalója az iskolában, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek jobban figyeljenek egymásra és a tanulásra.
Meddig szolgálja a gyerekek javát?
A kérdés azonban korántsem oldódott meg: egyre több kisgyereknek van saját okoseszköze, miközben az iskolák többségében erőltetett módon fordítják a figyelmet a különböző digitális tananyagokra.
– Ahelyett, hogy egymást támadjuk, azt kellene megbeszélnünk, hogy az informatikai eszközök használata meddig szolgál a gyerekek javára, és hol kezdődik az, ami már hátrány vagy veszély. Készen állunk arra, hogy erről értelmes párbeszédet folytassunk – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben Dúró Dóra (Mi Hazánk) felvetésére az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „nagyon hosszú és nehéz vitát követően, nemzetközi példákat is tanulmányozva, végül a saját lelkiismeretünkre hagyatkozva” döntöttek az iskolai mobiltelefon-használat tiltása mellett.
Telefonalapú gyermekkor
– A helyzet egy év múlva rosszabb lesz ezen a területen, mint amilyen most, hogy ha nem teszünk további, rendkívül radikális lépéseket – vetette fel Dúró Dóra, hangsúlyozva, hogy a telefonalapú gyermekkor vége nem lehet más, mint egy mentálisan és fizikailag is beteg társadalom. A Mi Hazánk képviselője hivatkozott a Bethesda Gyermekkórház szakmai chartájára, amely többek között tartalmazza, hogy 14 éves korig a gyerekeknek lehetőleg ne legyen saját okoseszközük. A digitális oktatásra utalva arról is beszélt, hogy a kormányzat „olyan döntéseket hoz meg az oktatásban, amelyeket már a tudomány és a gyakorlat is megcáfolt”.
Orbán Viktor szerint meg kell vizsgálni, hogy „az állam hol és meddig avatkozhat be a gyermeknevelés kérdésébe”. – Semmilyen lehetőséget nem zárunk ki – szögezte le ugyanakkor, megjegyezve, hogy
folyamatosan vizsgálják, milyen korlátokat lehetne felállítani és követik a nemzetközi jogalkotás példáit.
Hivatkozott Skandináviára, amely a „liberalizmus fellegvára” volt, de ahol „már ebbe az irányba mozdultak el” és „Franciaországban is mintha most hoztak volna valami hasonló szabályt”.
Digitális oktatás, romló eredmények
Svédország példája ez ügyben valóban figyelmeztető lehet. A sok tekintetben élen járó skandináv ország az elmúlt évtizedben gyakorlatilag teljesen digitalizálta az oktatási rendszerét, háttérbe szorítva a kézírást és a tankönyveket. Mindaddig, amíg a romló tanulmányi eredményekből le nem szűrték a tanulságot:
a digitális megközelítés az alapképességek megromlásához vezetett.
A svéd kormányzat 2023-ban 685 millió koronás, azaz mintegy 60 millió eurós befektetést jelentett be, hogy könyveket vásároljanak az iskoláknak, amit 2024-ben és 2025-ben további 500 millió koronás beruházás követett. Magyar szemmel döbbenetesek az alábbi felvételek, amelyeken iskolás gyerekek ismerkednek egy olyan tárggyal, amit úgy hívnak:
tankönyv.
