Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– 15 évesen, 1989-ben lépett be a Fideszbe. Mi vonzotta a párthoz?

– Senki nem volt párttag a családunkban, és engem leszámítva jelenleg sem az, de a közéletről, a városról és a társadalmi élet aktuális kérdéseiről való gondolkodás mindig is részét képezte az otthoni beszélgetéseknek. Ezt az értékrendet képviselték a nagyszüleim, és ezen elvek mentén neveltek a szüleim is. A rendszerváltás éve különleges történelmi időszak kezdete volt, amelynek során – szakítva a pártállam ideológiájával – a szabadság korszakába léptünk. Mindezt már gim­nazistaként is érzékeltem, így nyilvánvaló volt, hogy csatlakozom a Fiatal Demokraták Szövetségéhez.

– Politikai karrierje aktivistaként indult…

– 1990-ben az első szabad ország­gyűlési választások idején a helyi jelöltek munkáját segítettük, többek között plakátokat ragasztottunk. A demokrácia hajnala romantikus és felemelő időszak volt, pártszimpátiától függetlenül mindenki örömmel fogadta a választásokat kísérő kampányt.

– Ősszel a harmadik polgármesteri ciklusára készül. Mennyiben más a mostani kampány hangulata, mint a harminc évvel korábbié?

– A minket körülvevő világ teljesen megváltozott, és a hazai közbeszéd stílusát, valamint szellemi tartalmát tekintve nem feltétlenül az előnyére. A fehérvári politikai közhangulatot 2010 óta a kiegyensúlyozottság jellemezte. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy várospolitikai és településfejlesztési kérdésekben korrektül együtt tudtunk működni a helyi ellenzékkel. Ezért is tartom elkeserítőnek, hogy az elmúlt hónapokban olyan gyűlölködő hangvételű, drasztikus változás tapasztalható a helyi közbeszédben, amely városunkra talán soha nem volt jellemző. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a lokális problémákat nem különböző politikai ideológiák mentén kell megoldanunk. Székesfehérvár a mi közös otthonunk, a választások után is tudnunk kell együtt élni. Nem arról van szó, hogy ne lehetne kritikát megfogalmazni, de egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket a bírálatokat milyen stílusban adjuk elő.

– Ez a politikusok felelőssége is…

– Mindenképpen befolyásolja az emberek közötti véleménycserét, hogy a politikusok milyen példát mutatnak: ellenségnek vagy ellenfélnek tekintik-e a vetélytársakat. Ebből a szempontból különösen fontos a polgármesterek szerepe, hiszen reprezentációs feladatkört látunk el, és a minket segítő csapattal együttműködve, döntéshozóként is szolgáljuk a választópolgárokat. Ezért is kulcskérdés, hogy a lakosság hogyan ítéli meg ezt a tisztséget.

– Polgármesterként többször hangoztatta a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontosságát. Hogy áll ezen a téren Székesfehérvár?

– Székesfehérvár több évszázados történelmi múltjára büszke, nemzeti koronázó főváros, ugyanakkor modern, XXI. századi kihívásokkal is szüntelenül szembenéző település. Győr mellett hazánk második legnagyobb gazdasági centrumaként járulunk hozzá az állami költségvetéshez. A város gazdasága több tízezer embernek, köztük mintegy 30 ezer ingázónak biztosít munkalehetőséget, ami jelentős környezetterheléssel jár. A kormányzattal és civil szervezetekkel együttműködve jelentős eredményeket értünk el a klíma- és a környezetvédelem terén. Sikerült megmenteni a város belterületén található 218 hektáros, egyedülálló madárvilágnak otthont adó Sóstó Természetvédelmi Területet, amelyet korábban már a kiszáradás veszélye fenyegetett. Ezt a munkát szeretnénk folytatni a következő években egy nagyszabású, 185 hektáros erdőtelepítési, fásítási projekttel a Fehérvár tüdeje program keretében. A sűrűn lakott Palotaváros településrészen pedig sport- és rekreációs célokat is szolgáló tekintélyes zöldberuházást szándékozunk megvalósítani uniós, hazai és saját forrás felhasználásával.

– Kiemelten kezelik a digitalizációt érintő fejlesztéseket is…

– Ahhoz, hogy a jövőben Közép-Európában is jelentős ipari centrummá váljunk, elengedhetetlen a digitalizáció erősítése és a robotika fejlesztése, például a felsőoktatáson keresztül az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán, valamint a Corvinus Egyetem székesfehérvári campusán. Ugyanezt a célt szolgálja a 2017-ben életre hívott Alba Innovár Digitális Élményközpont is, ahol az iskolások testközelből ismerkedhetnek meg az okoseszközökkel. De gondoltunk a többi korosztályra is, akik például a Titkok Háza Tudományos Élményközpontban vagy a felnőttképzés révén szerezhetnek hasznos ismereteket a digitalizáció mindennapi életünkre gyakorolt hatásairól. A helyi programok tehát nemcsak a ma fiataljainak szólnak, hanem a munkavállalóknak is, hiszen azok fognak tartósan magas jövedelmet biztosító állásokhoz jutni, akiknek vannak ilyen ismereteik. A kormányprogramok, az önkormányzat, a civil szféra szereplői és a helyi cégek egyaránt támogatják ezeket a törekvéseket.

– Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán idén végeztek azok a mérnökök, akik öt évvel ezelőtt először jelentkezhettek duális képzésre. Mennyire vált be a szakmai alapú oktatás?

– Soha annyi felsőoktatással kapcsolatos, kedvező kormányzati döntés nem született Fehérvár tekintetében, mint az elmúlt években, ehhez mérten látványosak az eredmények is. A 2019–2020-as tanévben már „szolgálatba áll” a Corvinus második székesfehérvári campusa, ami a diáklétszám növekedése miatt is ideális időpontban készült el. De kiváló példa az Alba Regia Műszaki Kar is, amely az ország egyik első, és talán legnagyobb duális képzést folytató központja. A vállalatokkal közösen kialakított robotlaborrendszerben a középiskolások és az egyetemisták azokkal a modern digitális technológiákkal ismerkedhetnek meg, amelyek már most is jelen vannak a helyi gazdaságban. A közeljövőben szeretnénk még inkább összekapcsolni a középfokú műszaki szakképzési és a felnőttoktatási rendszert, hogy ezzel is ellensúlyozni tudjuk a városban jelentkező munkaerőhiányt.

– Székesfehérváron is létrejött az ellenzéki összefogás, amelynek polgármesterjelöltje Márton Roland. Az MSZP-s képviselő 2014-ben már indult a városvezetői tisztség megszerzéséért, de jelentősen alulmaradt önnel szemben, sőt, egyéni választókerületében sem sikerült diadalmaskodnia. Hogy látja most az esélyeket?

– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a helyhatósági választás nem csak a polgármesteri cím megszerzéséről szól, hiszen a városvezető csak akkor tudja hatékonyan végezni a munkáját, ha biztos közgyűlési többség áll mögötte. Ez a bizalom nekem megadatott 2010-ben, majd 2014-ben is, reméljük, hogy ezt a támogatást a következő öt évre szintén megkapjuk a választóktól. A stabilitás érdekében szükségünk van a kormány további segítségére is, hiszen előttünk áll a kórházfejlesztés következő üteme, valamint több középiskolát érintő beruházás, de a 81-es út régóta várt négysávosítását is szeretnénk megvalósítani. Ezzel kapcsolatban már megszületett a kormánydöntés, és a részletes megvalósíthatósági tanulmányról döntött a város.

– A versenyhiány, a magas költségek, és a minőségi kifogások miatt januárban élesen bírálta az építkezési beruházásokra kiírt közbeszerzési eljárásokat, amelyek miatt a városban több építkezést is le kellett állítani. Változott-e a helyzet azóta?

– Úgy látom, hogy van előrelépés. A kis- és közepes volumenű tendereken több az induló, magasabb színvonalú és költséghatékonyabb ajánlatok érkeznek az önkormányzathoz, így élénkült a piaci verseny is. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a lezáruló beruházások következtében egyre inkább elérhetőek lesznek az építőipar erőtartalékai. Összességében elmondható, hogy soha annyi beruházás nem valósult meg városunkban, mint ebben az évtizedben. Sokat léptünk előre az alapszolgáltatások minőségének javítása terén is. 2014-ben a kormányzat segítségével megvásároltuk a távhőszolgáltatás alapját képező Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft.-t, de ma már közösségi tulajdonban van a helyi hulladékkezelés is, amely a hosszú távú biztonságos gazdálkodás és a fejlesztési törekvések miatt is elengedhetetlen. Ráadásul így lehetőségünk nyílt arra is, hogy megőrizzük a rezsicsökkentés vívmányait.

– Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt a külföldről behozott, nagy mennyiségű szennyvíziszap székesfehérvári feldolgozása kapcsán kialakult botrány. A kormány július közepén már döntött arról, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonlóra, és a feldolgozást végző helyi vállalkozó is ígéretet tett a tevékenység beszüntetésére. Ennek ellenére az ellenzék 100-200 fős csoportja augusztus elején a városháza előtt tüntetett, mert szerintük a bejelentések ellenére sem történt semmilyen lényeges változás.

– Ezen a területen huszonhét éve zajlik problémamentesen a szennyvíziszap elhelyezése és feldolgozása. Az ellenzéki hírportálok idén nyáron kezdtek el foglalkozni a kérdéskörrel, ekkor emelték a köztudatba mint kampánytémát. Az ellenzéki politikusok becsapják a fehérváriakat, amikor azt állítják, hogy a külföldről behozott szennyvíziszap-kezelés a városvezetés jóváhagyásával történt. Az engedélyeztetés és a tevékenység ellenőrzése ugyanis nem az önkormányzat, hanem állami hivatalok hatásköre. Polgármesterként azt kifogásoltam, hogy az önkormányzat soha nem kapott hivatalos értesítést a horvát és szlovén szenny-
víziszap székesfehérvári kezeléséről. Hozzátéve, hogy az ügyben illetékes Pest Megyei Kormányhivatalnak nincs ilyen irányú kötelezettsége. Ugyanakkor úgy vélem, hogy jogos a helyi közösség párt­állástól független felháborodása, és arra vonatkozó igénye, hogy az őt érintő lényeges kérdésekben megfelelő tájékoztatást kapjon.

– Mi a helyzet a tevékenység azonnali leállításról szóló követelésekkel?

– Jogállamban élünk, ahol hatályos jogszabályokkal szemben nem lehet hirtelen leállítani érvényben levő polgári jogi szerződések teljesítését. Az állam kizárólag jogszabály-változtatást követően tilthatja meg a jövőbeni beszállítást. Biztos vagyok benne, hogy a kormány közbelépésével a probléma hamarosan meg fog oldódni, de nem az ellenzéki tüntetések hatására. A dolog pikantériája egyébként az, hogy a szennyvíziszap-behozatal és -feldolgozás fő haszonélvezője egy olyan budapesti gazdasági társaság, ami mögött tulajdonosként Bajnai Gordon közeli munkatársa áll.

– Az államalapítás és Szent István király tiszteletére megrendezett hagyományos összművészeti fesztivál középpontjában idén IV. Béla király uralkodása állt. Milyen jelenkori üzenetet hordoz az uralkodó személye?

– A Székesfehérvári Királyi Napok a város életének talán legfontosabb eseménye, hiszen ötvözi a koronázóváros történelmi múltját jelenkori kulturális életünk színpompás attrakcióival. A fesztivál egyik csúcspontja idén is a Koronázási Szertartásjáték előadása volt az egykori koronázó Nagyboldogasszony-bazilika romjainál, azon a helyen, amely fél évezreden keresztül adott otthont ezeknek a ceremóniáknak. IV. Béla király személye pedig azért szimbolikus jelentésű, mert az 1235-ben Székesfehérváron törvényesen megkoronázott uralkodó nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése. Méltán lehetünk hálásak második államalapító királyunknak, aki maradéktalanul meg tudott felelni a rá váró hatalmas kihívásnak, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazánk és az anyanyelvünk megmaradásáért folytatott küzdelemben.