Mohács nem eshet el
Időközi választást tartanak Mohácson. A polgármesteri széket tavaly úgy foglalhatta el a szocialista Csorbai Ferenc, hogy egyedül indulhatott a választáson, miután az újrajelölt fideszes polgármestert, Szekó Józsefet halálos baleset érte. A város már húsz éve a jobboldal fellegvára, ezért az immár független színekben induló új városvezető legfeljebb a protestszavazatokra számíthat, kampánya így a bizonytalanok hergeléséről szól. Kihívója, a fideszes Pávkovics Gábor inkább a terveivel győzné meg az embereket.
Szeptember 27-én tartják a mohácsi időközi önkormányzati választást. Noha mindenki egyetért abban, hogy a Duna-parti város a jobboldal fellegvára, a megmérettetésre készülő fideszes képviselők körében nyoma sincs a „hozzuk a kötelezőt” lazaságának. Pedig Pávkovics Gáborral, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjével szemben az a Csorbai Ferenc indul, aki kizárólag balszerencsés események sorozatának köszönhette, hogy tavaly a polgármesteri székbe ülhetett.
Mint ismeretes, a tavaly őszi önkormányzati választások előtt Szekó József, a várost huszonegy éve irányító, a helyiek körében rendkívül népszerű polgármester újraválasztásra készült. Szekót még ellenfelei is becsülték, ezért a településen általános volt a vélemény, hogy bárkit állítanak vele szemben, vereségre van ítélve. A közvélekedés szerint éppen azért lett a helyi jelölt a nem túl tehetséges Csorbai, mert senki nem kért a biztos vereségből. Szekó József 1998-ban még 52 százalékkal nyert, négy év múlva már majdnem 83-mal. 2006-ban 70 százalékot kapott, 2010-ben 75-öt, legutóbb pedig éppen Csorbai Ferencet verte meg 70 százalék körüli eredménnyel, miközben a szocialista kihívónak a voksok mindössze 12 százalékát sikerült begyűjtenie.
Ám a népszerű városvezető szeptember végén tragikus hirtelenséggel elhunyt, a választásokhoz ilyen közel pedig már senkit nem nevezhettek helyette, így az MSZP-s jelölt egyetlen indulóként várhatta a voksolást. Emiatt még ellenzéki berkekben is támadt vita: a DK, a Jobbik és a Momentum visszalépésre szólította fel Csorbait, aki viszont meg akarta ragadni a váratlan lehetőséget. Végül össze tudott gereblyézni magának 1867 szavazatot, a mohácsiak azonban megtalálták a módját, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Több mint négyezren érvénytelen szavazatot adtak le – ezzel azonban nem tudták megakadályozni, hogy elfoglalja a polgármesteri széket.
Besegít a koronavírus
Kezdetben úgy tűnt, nem tart majd sokáig Csorbai Ferenc pünkösdi királysága. A közgyűlés szinte teljes egészében fideszes lett, a képviselők pedig megígérték, hogy a törvény által biztosított első adandó alkalommal, azaz hat hónap múlva feloszlatják a testületet, és új választást íratnak ki. Ám a tavaszi koronavírus-válságban nem ülésezhetett a testület, így föl sem oszlathatta magát, a városvezető pedig szabad kezet kapott.
A dolgok addig viszonylag rendben mentek, például Mohács nem lett olyan baloldali kifizetőhely, mint a szomszédos Pécs. A koronavírus-vészhelyzet során azonban Csorbai kezébe került a húszmilliárdos költségvetésű város kasszájának kulcsa. A járvány elleni védekezés örvén neki is látott a költekezésnek, aminek során Mohács kétszer annyi kifizetésről döntött, mint a másfélszer nagyobb Komló. A káoszt kihasználva a polgármester elkezdte kifizetni támogatóit is. Felállított egy Covid-munkacsoportot, amelybe propagandistáit ültette, alpolgármesternek pedig, kifejezetten a járványhelyzetre hivatkozva, megtette a tavaly önkormányzati jelöltként súlyos vereséget szenvedő, szintén szocialista Bognár Sándort.
– Az alpolgármestert kinevezték infektológiai szakértőnek, annak dacára, hogy tíz baktériumot nem tud felsorolni. Egyébként végzettségét tekintve pincér. Cégét pedig bármilyen árajánlat vagy szerződés nélkül megbízták fertőtlenítéssel a járvány alatt – mondta a Demokratának dr. Csizmadia Csaba.
A Fidesz–KDNP-s képviselőtől azt is megtudjuk, hogy teljhatalmát kihasználva a polgármester számos olyan szerződést kötött, amelyek nem a város érdekét szolgálták, ezeket az első adandó alkalommal el is kezdte felmondani a testület. Például az alpolgármesterrel karöltve, aki nem mellékesen az üzlettársa is, egy önkormányzati tulajdonú ipari létesítményt próbáltak kibérelni, de összeférhetetlenség miatt nem sikerült. Szerződés híján viszont bérleti díjat sem fizettek a városnak, amely így elesett a bevételtől.
Masszív gyűlöletkampány
Csorbai Ferencet nem tartják nagy formátumú embernek. Leginkább apósát, az MSZP egykori pénztárnokát, a szintén baranyai származású Puch Lászlót sejtik a háttérben, felszólalásait is akadozva, papírról olvassa fel. Egy ekkora település vezetése képességeit messze meghaladja.
Nem csak politikai ellenfelei gondolják így, először a Momentum farolt ki mögüle, majd az MSZP mohácsi elnöke, Király András úgy jelezte elégedetlenségét, hogy lemondott posztjáról, sőt a pártból is kilépett, és most független képviselőként indul a választáson. Ráadásul egy interjúban arról beszélt, szerinte jobb vezetője lenne Mohácsnak Pávkovics Gábor, mint Csorbai.
Csorbai ezúttal nem az MSZP színeiben indul, hanem a jól bejáratott ellenzéki recept szerint egy civil szervezet jelöltjeként. Ez a VAN, azaz Változást Akarók Nemzedéke, amelyet még csak nem is helyben alapítottak, hanem Szekszárdon négy évvel ezelőtt; a mohácsi ellenzékiek egyszerűen megvásárolták az egyesületet idén júliusban. Érdekesség, hogy semmi nyomát nem találtuk annak, hogy az akvizíció előtt a szervezet érdemi tevékenységet folytatott volna. Ezt most az a dr. Szigeti József vezeti, akit Csorbai Ferenc korábban alpolgármesternek jelölt, azonban kinevezését a képviselő-testület többsége megakadályozta.
A Demokrata információi szerint Szigeti korábban bejelentkezett a helyi Fidesznél valamilyen pozícióért, majd miután nem kapta meg, sértettségében igazolt át az ellenzéki oldalra. Bár az utcákon szinte csak Pávkovics-plakátok láthatók, a felszín alatt az ellenzék masszív gyűlöletkampányt folytat. Taktikájuk egyszerű: mivel nem tudnak Csorbai eredményeire hivatkozni, inkább a szokásos módon szidalmazzák a Fideszt.
Szekó József emléke
Szekó József emléke a mai napig meghatározó Mohácson. 1998-ban rendkívül rossz helyzetben lévő várost vett át a korábbi szabad demokrata vezetéstől, és a rozsdaövezetből szívós munkával, nagy lobbierővel építette fel a ma látható, fejlődő Mohácsot.
Az viszont kérdés, hogy az egykori polgármester népszerűsége segíti-e majd Pávkovics Gábort, vagy éppen Szekó Zsófiát, aki apja nyomdokaiba lépve versenybe száll egy képviselői helyért. Egy, a mohácsi közéletet jól ismerő forrásunk szerint ez korántsem biztos. Szerinte itt sokáig nem volt divat politizálni. A fejlődésnek persze mindenki örült, de önbecsapás lenne azt hinni, hogy Szekó hívei automatikusan jobboldali szavazók lettek.
Pávkovics Gábor úgy látja, a mostani felfokozott hangulat miatt a részvétel várhatóan sokkal nagyobb lesz, azok is elmennek szavazni, akik a nem létező ellenzék táborához tartoznak, és eddig nem látták értelmét a részvételnek. Ez igaz sok jobboldali szavazóra is, így mindkét tábor több szavazatot fog kapni.
– Bízom a városlakók bölcsességében, akik a szaktudást, a szakmai tapasztalatot és a kompetenciát választhatják, ami kizárólag a jobboldal jelöltjeinél érhető tetten. Remélem, a város többsége a sikeres folytatás mellé áll. A baloldal által összegrundolt fantomegyesület kizárólag a botránypolitizálásban érdekelt, nem láttam még egyetlen érdemi és építő jellegű programjukat sem. A protestszavazókat akarják megszólítani, erre eddig nem volt példa a mi kis városunkban – mondta a Demokratának a polgármesterjelölt, aki nem akar elmerülni a sárdobálásban, inkább programjával kampányol.
Ebben szerepel az elődje által elkezdett fejlesztések befejezése és új beruházások indítása is. Például funkciót adni a korábban megépített, felújított intézményeknek. Tervezi több tucat önkormányzati bérlakás felújítását is, a belváros közepén álló, leromlott selyemgyárban pedig az épület rehabilitációja után kulturális negyed kapna helyet.
