Mórahalom Oscar-díja

A Demokratának nyilatkozó mórahalmi szakemberek kiemelik, hogy a turizmusfejlesztés és a szolgáltatások nívójának emelkedése nemcsak a vendégek, hanem továbbgyűrűző hatásként a hétezer fős lakosság érdekeit is szolgálja, ami nagyon fontos hozadéka az ágazat megerősödésének. Emellett a település vezetői azt is hangsúlyozzák, hogy a rendvédelmi szervekkel folyamatosan együttműködő, éjjel-nappal járőröző, megerősített helyi mezőőri szolgálat és polgárőrség elhivatott munkájának eredményeképpen a településen élők és az odaérkező turisták a közeli déli határ migrációs nyomásából semmit nem érzékelnek. Ebből adódóan 2022-ben egyéb tényezők mellett éppen kiváló közbiztonsága miatt választották a Mórahalmi járást Magyarország hatodik legélhetőbb közigazgatási egységének.

Szerteágazó csapatmunka

Balogh-Stampf Mariann, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetője arról tájékoztat, hogy az első pillanatban szinte fel sem ocsúdtak, annyira meglepődtek, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felkérte a település vezetését a nemzetközi pályázaton való részvételre. Amint fogalmaz, hatalmas megtiszteltetésnek érezték a megelőlegezett bizalmat, amit jó eséllyel a város utóbbi évtizedekben elért látványos fejlesztésével vívtak ki.

A pályázat elkészítésére csapatmunkaként tekintenek, amelyben az önkormányzat dolgozói, a turisztikai szervezetek és szolgáltatók munkatársai, illetve a civil szféra, valamint az MTÜ leányvállalatának, a Visit Hungary Nonprofit Zrt.-nek a szakemberei is részt vettek.

– Egyik legfőbb érdemünknek a település példaértékű rendezettségét, a közterületek, parkok esztétikus megjelenését és tisztaságát, a településre jellemző békés hangulatot és nyugalmat tartom, ami egyrészt a tudatos városvezetési koncepció, másrészt az ezzel egybecsengő lakossági törekvések közös érdeme. Minden évben figyelemmel kísérjük a helyiek és a turisták visszajelzéseit, ami alapján kijelenthetjük, hogy az érintettek a természet helyi szépsége mellett a közbiztonság kiváló állapotát teszik az értékelés dobogós helyeire. Ez a párbeszéd, ez a fajta interaktivitás egyébként a nemzetközi pályázat elbírálásának is fontos szempontja volt. De a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén elért eredményeinkre is nagyon büszkék vagyunk. A város középületeit például már geotermikus energiával, termálvízzel fűtjük.

Az ügyvezető hangsúlyozza, hogy a Móra-Tourist Nonprofit Kft. nemzetközi fenntarthatósági minősítéssel rendelkező TDM (Turisztikai Desztináció-menedzsment) szervezetként az önkormányzattal, a szolgáltatókkal és a civil szervezetekkel szüntelenül együttműködve kezeli a turisztikai kínálatot. Folyamatosan figyelik a nemzetközi és a hazai sikerrecepteket, hogy minél piacképesebb termékeket hozzanak létre.

Az attrakciók tudatos kínálása

A legfőbb turisztikai termékek között szerepel a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, a Mórahalmi Rétesház, a Patkó Lovas és Szabadtéri Színháznak is otthont adó Futó-Dobó Lovasközpont, az Ezer Év Parkja, a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum és nem utolsósorban a Homokháti Sokadalom mint közösségi rendezvény.

– Az egyébként önmagukban is páratlan attrakciókat azonban nem külön-külön, hanem komplex szolgáltatás keretében, egymásra fűzve szeretnénk a látogatók elé tárni. Éppen ezért a különböző korú, családi állapotú és érdeklődési körű vendégeinknek úgynevezett csomagajánlatokat kínálunk, amelyeket a webshopunkban is meg lehet vásárolni, csakúgy mint a helyi látványosságokra épülő és egyre népszerűbb kerékpáros és egyéb túralehetőségeket.

Balogh-Stampf Mariann kiemeli, hogy az attrakciók „felöltöztetése”, vagyis az igényeknek megfelelően történő fejlesztése, menedzselése és kínálása már a legújabb nemzetközi szakmai trendek sorába illeszkedik.

Ugyanakkor szintén modern tendenciaként a turisták körében kialakulóban van egy olyan réteg, amelyik már nem a tömegturizmus ismert helyszíneire szervezi a pihenését, hanem egyedi, akár személyre szabott élményeket keres a fenntarthatóság jegyében. A legújabb irányvonal azokra az utazókra is figyel, akik a kisebb települések helyi rendezvényein, illetve fesztiváljain a lakosság életterének tiszteletben tartása mellett szeretnének a közösségi megmozdulások részévé válni.

A szakember szerint az élménykereső turisták előtt a jövőben Mórahalom is láthatóbbá válhat az ENSZ World Best Tourism Villages pályázatán elért siker médiabeli megjelenítése nyomán, de ezzel párhuzamosan még a helyi lakosságnak is jócskán tanulnia kell, mennyi büszkeségre okot adó értéket rejt a város.

A pusztai ember akarata

Nógrádi Zoltán, a település 31 éve regnáló polgármestere néhány héttel a Kínában rendezett ünnepséget követően is boldogan idézi fel azokat a pillanatokat, amikor Zurab Pololikasvilitől átvehette a nemzetközi elismerést, amelyet az ENSZ turisztikai főtitkára „a települések Oscar-díjának” nevezett.

– Azt hiszem, egyelőre nem dolgoztuk fel a történteket. A homokháti ember mindig is alulértékelte magát és saját teljesítményét. Egyszerűen kevesebbnek látjuk magunkat, mint amennyit a kívülállók szemében, úgy tűnik, hogy érünk. Marketinggel és kommunikációval is rengeteget kell még dolgoznunk a siker tudatosításán. De a világ képzeletbeli tetejéről mihamarabb vissza kell térnünk a valóságba, és ismét neki kell rugaszkodnunk a kemény munkának, hogy a kitüntetés ne csak egy polcra helyezett relikvia legyen, hanem a mindennapokban is valóban olyan úti céllá válhassunk, ami Bécsből vagy akár a világ távolabbi pontjairól is látható.

A városvezető arról is beszél, nem felejtették el azt a hatalmas utat, amelyet az itt élők és hajdani felmenőik az elmúlt 75 év alatt jártak be, mióta 1950-ben a Szegedhez tartozó népes pusztából önálló településsé, majd várossá, idén ősszel pedig a világ egyik legjobb turisztikai településévé váltak.

– A kommunista érában a titói határvonal mentén húzódó zsáktelepülésként megszűnésre ítélt falunak számítottunk, közvetlenül a rendszerváltozás után pedig halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) település lettünk. Innen kellett építkeznünk. Úgy vélem, Mórahalom szüntelen talpra állásának alapvetően genetikai háttere van. A félsivatagi homokhátsági éghajlaton a globális klímaváltozást megelőzően is nagyon nehéz volt az élet. A tanyán élő ember a természet erején és a Jóistenen kívül az életébe a szokásosnál határozottabban beavatkozni kívánó más hatalmaknak, politikai irányzatoknak valójában nem engedelmeskedett. A kényszerű magára hagyatottság azonban szükségessé tette a problémák saját erőforrásból való megoldását és azt az alapvető életszemléletet, hogy mindig többet hagyjunk a gyerekeinkre, mint amit apáinktól kaptunk örökül. A pusztai embert ez az erős, genetikai alapon meghatározott egyéni, családi és közösségi akarat tartotta és tartja életben mind a mai napig. Ez az értékrend az elmúlt három évtizedben kitermelt egy olyan jellemzően lokálpatrióta város- és intézményvezetői elitet, amely a településen belül is biztosítja az állandóságot – magyarázza Nógrádi Zoltán.

Biztonságban a határ mentén

A polgármester hangsúlyozza, hogy a határ menti léthez sajnos az illegális migráció is hozzátartozik, amely már korántsem olyan léptékű, mint a csúcsidőszakban, vagyis a 2015-ös kezdeti évben volt, de ősszel jellemzően mindig emelkedik a hatóság látókörébe kerülő határsértők száma.

Ilyenkor a lakosságra nehezedő nyomás is erősebb lehet, hiszen az őszi-téli időszakban nehezebb elrejtőzni, gyakoribbak az elhagyott tanyafoglalások, a külterületen gyújtott tüzeket is hamarabb fel lehet fedezni. Az illegális bevándorlók látványosabb jelenléte pedig növelheti a lakosság veszélyérzetét.

– Nem szoktuk meg, és nem is fogadtuk el, de nem esünk kétségbe sem. Az elmúlt évtizedben a megerősített önkormányzati mezőőri szolgálat felállításával, a helyi polgárőrséggel, a rendészeti szervekkel és a természetvédelmi szakemberekkel együttműködve kialakítottuk azokat a reflexeket, amelyek mentén kezelni tudjuk a problémás helyzeteket. Ennek következtében a belterületeket határozottan meg tudjuk védeni, a külterületek biztonsága pedig az aktuális, éppen erősödő vagy csendesedő migrációs hullámtól függ.

Sárközi Lászlóval, az önkormányzat rendészeti csoportjának mezőőrével a város külterületére, a szerb határtól nagyjából egy kilométerre lévő nádas-bokros területre autózunk, ahol a bozótosban jól kivehetők az illegális határátlépők jelenlétének nyomai: eldobott ruhák, félig elfogyasztott élelmiszer, üres nejlonzacskók, illetve a határból zsákmányolt zöldség és gyümölcs maradványai. Az eldobált szemetet többek között a Tisztítsuk meg Magyarországot! kormányprogram keretében tavasszal és ősszel helyi iskolások közreműködésével gyűjtik össze.

– Ezt a gyalogösvényt sem az erdei vad taposta ki – mutat a Mórahalmi Önvédelmi Egylet, a helyi polgárőrség szervezetének elnöke a legázolt fűben nyíló keskeny útra, amelyen a migránsok közlekednek. – Néhány évvel ezelőtt még nagyobb csoportokban és több holmival érkeztek, de manapság már rutinosabbak, csak egy kisebb hátizsákkal jönnek, hogy könnyebben tudjanak mozogni. Éjszaka elrejtőznek, és várják a szervezetten érkező embercsempészeket. Aki lemarad a „csatlakozásról”, a következő fuvarral utazik tovább.

Sárközi László arról tájékoztat, hogy a teljes déli határszakaszon az elmúlt hetekben változó mértékben, de naponta átlagosan nagyjából 5-20 fővel emelkedett az illegális határátlépők száma, ami az elmúlt évek csúcsidőszakához képest voltaképpen elenyésző számnak tekinthető.

– Előfordul, hogy több napon keresztül nem észlelünk illegális mozgást, máskor meg fél nap alatt akár 40 fő is a látókörünkbe kerül, akiket a rendészeti szervek visszaszállítanak szerb területre. A mórahalmi és a szomszédos településeken működő társszervektől, valamint a helyi lakosságtól is kapunk jelzéseket. Aktívan részt veszünk a migránsok felkutatásban, szükség esetén hőkamerás drónt is bevetünk.

Sárközi László hangsúlyozza, hogy bár a település földrajzi elhelyezkedése, a kiterjedt tanyavilág, az itt húzódó vasútvonal és az autópálya közelsége egyaránt vonzza a határsértőket, az utóbbi időben vandalizmust nem tapasztaltak, hacsak azt nem, hogy a mezőgazdasági területeken áthaladó menekültek gyakran kitapossák, illetve felszedik a termést.

Azt azonban határozottan állítja, hogy a lakosság és a városba érkező vendégek biztonságban vannak.

A gyógyvíztől a rétesig

Érkeznek is szép számmal a településre, amely a vendégéjszakákat tekintve Szeged után a második leglátogatottabb helység Csongrád-Csanád vármegyében.

A város iránti érdeklődés elsősorban a wellness- és gyógyturizmus központja, az országos minősítéssel rendelkező, ásványi anyagokban gazdag, váll- és térdízületi betegségek kezelésére is alkalmas, 21 medencés, szaunavilággal kibővített Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő szolgáltatásainak köszönhető.

Emellett igen népszerű a történelmi Magyarország építészeti örökségének emléket állító szabadtéri makettkiállítás, az Ezer Év Parkja is. A kéthektáros területen jól megférnek egymással a Parlament épülete és a nemzeti lobogó körül sorakozó Tisza, Duna, Dráva menti, Balaton-parti, illetve külhoni településeink legszebb templomai, várai, kastélyai és közintézményei. Mások mellett a jáki templom, a munkácsi vár, az aradi városháza, a túristvándi vízimalom, a Debreceni Református Kollégium és Petőfi Sándor szülőháza.

A múzeumpedagógiával fűszerezett kulturális kalandozás után jólesik megkóstolni a híres mórahalmi rétest, amelyet Rózsa Klára cukrász és csapata készít a belvárosban lévő kis kézműves manufaktúrában.

– A hajdan tanyán élő nagymamámtól és édesanyámtól generációkon át öröklődő családi recept alapján sajátítottam el a hagyományos rétes készítésének fortélyait – meséli Rózsa Klára. – A legkedveltebbek továbbra is az alapízekkel, meggyel, túróval, almával, dióval és mákkal töltött sütemények, amelyek töltelékét is mi magunk készítjük, helyi alapanyagokból. Kínálatunkból a tökös és a káposztás, valamint a kevert és a sós ízvilágú finomságokat kedvelők is válogathatnak. Összesen több mint húszféle rétest sütünk.

Rózsa Klára nemcsak a helyi és a vármegyei értéktárban szereplő híres réteseivel, hanem önkéntes polgárőrként is szolgálja a települést. Amint mondja, ínycsiklandó süteményeinek a titka, hogy ugyanolyan szívvel-lélekkel süti a desszerteket, mint amilyen készségesen a mórahalmiak várják a városba érkező vendégeket.