Morális kötelességünk a keresztények védelme
Az üldözött keresztények védelme morális kötelességünk, olyan ügy, amiért a nemzetközi színtéren is ki kell állnunk - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia zárónapján, csütörtökön Budapesten.
Gulyás Gergely kiemelte: a XXI. században „lesz alkalom arra, hogy megállítsuk a keresztényüldözés minden fajtáját, a véres népirtásokat éppúgy, mint az Európában egyre gyakoribb diszkrimináció különböző formáit”.
A sikerhez azonban megújulásra van szükség a közéletben és a tudományos életben is, „hogy legyen erőnk, bátorságunk és bölcsességünk kiállni” az üldözöttek mellett – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: „vissza kell térnünk a szabad párbeszédhez minden jóakaratú emberrel”, akinek fontos a kereszténység, az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság.
Kitért arra, hogy megújulás szükséges a hitéletben is. Azt mondta, Európa régóta „missziós terület”, és „úgy tűnik, lépésről lépésre vágjuk el keresztény gyökereinket”.
„Mi hiszünk abban, hogy ez a folyamat nem megfordíthatatlan” – közölte.
Gulyás Gergely szólt arról is: Magyarország az elmúlt években igyekezett megtenni az első lépéseket az üldözött keresztényekért.
A Hungary Helps Program a helyismeretre épít, ellentétben az eddigi nemzetközi segélyezési gyakorlattal, „mi magunk visszük egészen a rászorulókig a segítséget”, hiszen jobb, ha a nehéz helyzetben lévők mondják meg, mire van szükségük, és ha közvetlenül hozzájuk juttatjuk el segítséget – mondta a miniszter.
„Ezzel a tudással egész közösségek életének újraindításához tudunk hozzájárulni”, nem csupán pénzzel vagy a pénzből helyreállított iskolákkal, felépített kórházakkal, „hanem azzal a reménnyel is, hogy számíthatnak másokra” – tette hozzá Gulyás Gergely.
A konferencián Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa bemutatta a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. című kötetet.
Elmondta: a harmadik alkalommal összeállított jelentés híd akar lenni az üldözött keresztény közösségek, a téma kutatói és a társadalom szélesebb rétegei között.
A kötet négy fejezete külön tárgyalja az általános biztonságpolitikai kérdéseket a keresztények védelmében, a keresztényeket védő jogalkotási folyamatokat, a vallási közösségek szerepvállalását és a módszertani szempontokat a téma vizsgálatához – ismertette a kötet szerkesztője.
Az első fejezetben lévő írások összefoglalják a keresztények elleni erőszakos cselekedeteket az elmúlt időszakból, ismertetve az Iszlám Állam és a Boko Haram módszereit. Egy-egy tanulmány foglalkozik az észak-iraki, az észak-koreai, a Srí Lanka-i, az afrikai és azon belül külön a nigériai keresztények helyzetével. A fejezet bemutatja a Hungary Helps Programot is.
A jogalkotásról szóló fejezet végigveszi a magyar, az amerikai, az egyesült királyságbeli és a franciaországi, az üldözött keresztényeket érintő jogi kérdéseket, illetve külön tanulmány foglalkozik a visegrádi négyek összefogásával a keresztények védelmében.
Az utolsó két fejezet a többi között az egyházak szerepvállalásával, az ökumenikus összefogás jelentőségével, a keresztény értelmiség szerepével és kutatás-módszertani kérdésekkel foglalkozik.
