Az ellenzék csak politikai taktikából követeli a gyermekvédelmi törvényt
Most épp gyermekvédők lettek
Bár a hazai balliberális politikusok most a gyermekek megmentőjének szerepében tetszelegnek, hitelességüket jól mutatja, hogy amikor lehetőségük lett volna a gyermekek érdekében cselekedni, ellenük fordultak, és ezen a téren is az őket pénzelő nemzetközi erők érdekeit szolgálták ki.
A gyermekvédelmi törvényt a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával fogadta el az Országgyűlés 2021 júniusában 157 igen szavazattal. A baloldali ellenzéki pártok (a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd) bojkottálták a szavazást, mert – ahogy közös közleményükben fogalmaztak – szerintük „semmilyen szinten sem lehet támogatni azt, hogy a Fidesz bűncselekményekkel mossa össze az emberek nemi identitását.” A törvény eltörlését követelték és követelik azóta is, mert az úgymond egyenlőségjelet tesz a szexuális kisebbségek és a pedofília közé. Holott szó sincs benne felnőttek szexuális szokásairól, csak a gyermekeket védi a koruknak nem megfelelő tartalmaktól, kimondva többek között, hogy a gyermek szexuális nevelése kizárólag a szülő dolga és joga, ezen a téren nincs keresnivalójuk a különféle LMBTQ-lobbiszervezeteknek, továbbá az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
„Homofóbtörvény”
A baloldal, annak médiája és a Soros-féle szervezetek példátlan támadást indítottak a törvény ellen, homofóbnak, kirekesztőnek nevezve azt. Szövegét teljesen kiforgatva arról cikkezett a baloldali sajtó, hogy ezentúl nem szabad majd szexuális felvilágosító órákat tartani fiataloknak, tilos velük a homoszexualitásról beszélni. Cikkek sorozata riogatott népszerű ifjúsági regények, filmek vizionált betiltásával is. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a Fidesz kormányzásának egyik leggyalázatosabb pillanatának nevezte a törvény elfogadását, amely szerinte csak arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet a Fudan Egyetem körüli botrányról.
Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek szóvivője úgy véli, a magyar kormány gyűlöletkampányt folytat az LMBTQ-emberek ellen, és megpróbál ebből politikai tőkét kovácsolni. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője szerint „a pedofilellenesnek csúfolt, de valójában homofóbtörvény” egy „gaztett”, és szerinte a kormány a „tisztességes, becsületes emberek sokaságát azért gyűlöli, mert ők másként szeretnek”.
Dobrev Klára már a törvény elfogadásának napján közölte, ha kormányra kerülnek, első intézkedéseik egyike lesz annak eltörlése. Ezt később a 2022-es választási kampányban Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is megerősítette. Elismerve mindezzel, hogy kormányváltás esetén a szexuális propaganda nem állt volna meg az óvoda és az iskola kerítésénél. A Momentum két EP-képviselője, Donáth Anna és Cseh Katalin a törvény elfogadása után videóüzenetben kérte támogatóit, hogy „mondjanak nemet a gyűlöletre”, és írják alá a jogszabály eltörlését követelő petíciójukat. Cseh Katalin az EP-ben is aknamunkát folytatott. Színes plakáttal a kezében kérte az uniós politikusokat, lépjenek fel közösen a szerinte melegeket diszkrimináló törvény ellen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyenteljesnek nevezte a gyermekeket védő törvényt, Mark Rutte holland kormányfő pedig kijelentette, „térdre kell kényszeríteni Magyarországot”. A baloldali, liberális és zöldpolitikusok szinte szóról szóra ugyanazzal a szófordulattal a támadták a törvényt, mint a hazai baloldali politikusok, szervezetek vagy sajtótermékek.
A témáról még vitát is tartottak az Európai Parlamentben, ennek során a magyar baloldali EP-képviselők követelték, hogy vonja meg az EU a törvény miatt a hazánknak járó pénzeket. „Ezt a csodálatos országot ejtette túszul egy velejéig korrupt politikus cinikusan rasszista és homofób politikával”, jelentette ki Dobrev Klára, és felszólította a bizottságot és a tanácsot, „fejezzék be Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak a finanszírozását”. A befolyásos Soros-szervezetek elérték, hogy felfüggesszék a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Nemzeti egyetértés
A baloldali pártok – némelyik pártzászlóikat is lobogtatva – beálltak a törvényt támadó szervezetek (többek között az Amnesty International, a Budapest Pride, a Magyar LMBT Szövetség, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság) mögé, lelkesen vettek részt tüntetéseken is, ahol képtelenebbnél képtelenebb állítások hangzottak el, mint például az, hogy „minden bántalmazott gyerek, amely a transzfób és a homofób gyűlölet miatt nem mer segítséget kérni, a fideszes politikusok miatt kerül majd rossz helyzetbe”, vagy az, hogy a törvénnyel a „kormány politikai nyereségvágyból kockára teszi gyerekek és családok életét”.
Közvélemény-kutatási adatok már a törvény elfogadása előtt is azt mutatták, hogy a gyermekvédelem tekintetében nemzeti egyetértés van. Az egyik felmérés szerint még a baloldaliak ötvenöt százaléka is elutasította az iskolai felvilágosítást a szülő engedélye nélkül. A kormány a támadásokra válaszul gyermekvédelmi népszavazást kezdeményezett, az ellenzék pedig pontosan ugyanúgy kezdte hergelni a közvéleményt, mint a törvény kapcsán. „Már a nemzeti konzultáción is lehet látni, hogy teljesen hülyének nézik még a saját választóikat. De aki ennek igazán bedől, ott azt hiszem, hogy az menthetetlen” – fejtette ki véleményét egy televíziós interjúban Vadai Ágnes, a DK alelnöke a szavazáson részt vevőkről. Fekete-Győr András, a Momentum akkori elnöke „gyűlöletkeltő kamunépszavazást” emlegetett, Márki-Zay Péter pedig aberráltnak nevezte a kérdéseket. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke személyeskedve kelt ki magából közösségi oldalán, azt üzenve Orbán Viktornak, hogy inkább a felmenőivel szórakozzon. Bár a 2022-es országgyűlési választásokkal együtt megtartott referendum az érvénytelen szavazatok miatt nem érte el az ötvenszázalékos küszöböt, üzenete egyértelmű volt: a magyar társadalom elsöprő többséggel támogatja a törvényt, hiszen közel négymillióan álltak ki mellette. Mindez persze a Magyar Helsinki Bizottság sajátos optikájában úgy torzult el, hogy „Magyarországon többségben vannak azok, akik nem támogatják a kormány kirekesztő politikáját”. Egyben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal a migráció után a gyermekvédelem kérdésében is szembemegy még a saját választóinak akaratával is.
Jön a szigorítás
Az Alapjogokért Központ tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek ötvennyolc százaléka még tovább szigorítaná a törvényt, minden ötödik válaszadó a jelenlegi formájában tartaná meg, és alig kilenc százalék enyhítené. A szigorítás kormányzati körökben folyamatosan napirenden van. Dr. Répássy Róbert igazságügyi minisztériumi államtitkár tavaly év végén arról beszélt az Országgyűlésben, hogy az ellenzéki képviselők minél inkább áskálódnak a törvény ellen, a kormány annál jobban fogja erősíteni a gyermekvédelmet. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón közölte, tavasszal az Országgyűlés elé kerül a gyermekvédelmi törvény szigorítása, ezenkívül a miniszterelnök által kezdeményezett Alaptörvény-módosítás után – amelyet évértékelő beszédében is kiemelt – a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekért nem alkalmazható az elnöki kegyelem. Borítékolható: bárhogy ágál most politikai haszonlesésből az ellenzék, egyiket sem fogja megszavazni.
