Munka és család egyensúlya

A Családvédelmi akcióterv valamennyi élethelyzetben és korcsoportban hatékony segítséget nyújt a családoknak a családalapítás vagy további gyermekek vállalása előtt álló akadályok lebontásában – mondta a Demokratának Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. Az intézményvezető különösen fontosnak tartja, hogy az akcióterv a munkavállalás szempontjából is ösztönző, megfelelve annak, hogy a kormány 2010 óta a munka és család egyensúlyát hirdeti.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– A Családvédelmi akcióterv pontjainak bejelentése után önök egy felmérésben kérték ki az anyák véleményét. Mit tapasztaltak?

– Telefonos felmérés keretében ötszáz édesanyát kérdeztünk meg, akiknek egy és öt év közötti gyermekük van. Egyrészt megkérdeztük őket, mennyire értenek egyet az akcióterv hét pontjával, majd azt is, hogy szeretnék-e igénybe venni valamelyik lehetőséget, végül pedig azt, hogy a következő öt évben terveznek-e újabb gyermeket. Az eredmények szerint a kisgyermekes anyák legtöbbje egyetért az intézkedéscsomaggal, és legalább egy-két kedvezményt igénybe szeretnének venni.

– Különböző gyermekszám esetén melyek voltak a legnépszerűbb pontok?

– Az egygyermekesek inkább a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását preferálják, valamint a nagyszülői gyedet és a bölcsődei fejlesztéseket. A nagycsaládosoknál pedig értelemszerűen az autóvásárlási támogatás és a négygyermekesek szja-mentessége volt népszerű. A csok használt lakásokra történő kibővítése minden csoport érdeklődését kiváltotta, minden harmadik anyuka mondta azt, hogy igénybe kívánja venni.

– Nagyon sokan válaszolták azt, hogy a meglévő gyermekük mellé továbbiakat terveznek. Az egygyermekesek 71 százaléka, a kétgyermekesek 36, a háromgyermekesek 18 százaléka, bár fura, hogy épp feleződnek a számok. Ez hirtelen lelkesedést tükröz, vagy meg is születhetnek ezek a gyermekek?

– A kutatás talán egyik legfontosabb következtetése, hogy a megkérdezettek többsége a következő öt évben újabb gyermek vállalását tervezi. Ez bizonyítja, hogy az intézkedéscsomag érdemi segítséget nyújt a családoknak további gyermekek vállalásához.

– Nem beszélve az egyelőre gyermektelenekről, akik ha több gyermeket vállalnak, gyakorlatilag ugyanezeket a támogatásokat igénybe tudják venni. Ők hogyan fogadták a csomagot?

– A gyermektelenek körében még nem készült ilyen kutatás, bár egy korábbi felmérés szerint a társadalom egésze összességében pozitívan fogadta a családvédelmi akciótervet. A családalapítás előtt álló gyermektelen párok számára is olyan jelentős új lehetőségek nyílnak meg, amelyek korábban nem voltak. A legnagyobb léptékű a fiatal házasok gyermekvállalási támogatása, ezzel a nagyvonalú lehetőséggel minden bizonnyal sokan tudnak és fognak is élni.

– Önök itt, a Kopp Mária Intézetben egy éve kutatják a gyermekvállalás szociológiai-társadalmi feltételeit. Konzultált önökkel a kormány az akcióterv egyes pontjairól, hogy mik lehetnek a legsikeresebb ösztönzők?

– A kormányzat folyamatosan konzultációt folytat a családokat képviselő különböző szervezetekkel, a nagycsaládosokkal, a fiatal családosokkal, az egyedülálló szülőket képviselő szervezetekkel. Ők pedig jelezték, szerintük mire lenne igény, és természetesen a különféle kutatások, köztük a mi felméréseink is kimutatták, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább képesek befolyásolni a gyermekvállalást. A társadalmi és a szakmai szervezetek munkája és jelzései komoly alapot szolgáltattak a kormányzati csomaghoz, ami egyszerre szól a családalapítás előtt állóknak, az egygyermekeseknek, a kétgyermekeseknek, a nagycsaládosoknak, sőt a nagyszülőknek is. Azt szoktuk mondani, akkor igazán sikeres egy családpolitika, hogyha stabil, ugyanakkor célzott és rugalmas is. Ezek mind jellemzőek erre a csomagra, hiszen számos eleme korábbi intézkedések továbbfejlesztése, ugyanakkor különféle élethelyzetekre különböző megoldásokat ad. Rugalmas pedig azért, mert minden család saját lehetőségeihez képest eldöntheti, hogy mit, mikor, hány gyerek után, milyen mértékben kíván igénybe venni.

– Van a programpontok között olyan, amit kifejezetten önök javasoltak a kormány számára?

– Kormányzati háttérintézményként folyamatosan együttműködünk a minisztériummal, ebben az értelemben a csomag közös munka. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az akcióterv a munkavállalás szempontjából is ösztönzőket tartalmaz, hiszen minden egyes pont feltételezi a családnál a munkajövedelmet. Ezt az irányt 2010 óta nagyon következetesen követi a kormány, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás ne egymásnak ellentmondó, hanem egymást erősítő tényezők legyenek.

– Az újabb intézkedésekre azért volt szükség, mert a termékenységi ráta, ami nagyon szépen javult 2011 óta, 2016-tól beállt az 1,49-es szintre?

– 2016-ban és 2017-ben valóban 1,49 volt, a 2018-as adatot még nem tudjuk. Az eredmények látványosak, hiszen Európában Lettország után Magyarországon nőtt második legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám 2010 óta. Ugyanakkor fontos, hogy folyamatosan igyekezzünk ezt tovább növelni. A kormányzat célkitűzéséhez, hogy a termékenységi arányszám elérje a társadalom reprodukciójához szükséges 2-es értéket, még további ösztönző lehetőségek kellenek.

– Egy másik kutatásukból kiderült, hogy a tervezett gyermekszám Magyarországon 2,34, ami komoly javulás a megelőző évekhez képest. De mi az oka, hogy a megszületett gyermekek száma, az a bizonyos 1,49, ennél jóval alacsonyabb?

– Az első gyermek megszületése inkább érzelmi kérdés, ott a testi, lelki, szellemi érettség és a stabil párkapcsolat a meghatározó. De a következő gyermekek megszületésénél már fontosabbá válnak az anyagiak. Amikor megkérdeztük a családokat, hogy az érettség és a stabil párkapcsolat mellett milyen szempontok szerint döntenek a gyermekvállalásról, a biztos munkahely, a rendezett anyagi feltételek és a lakhatás voltak a legfontosabbak.

– Az is kiderült a felmérésükből, hogy a megkérdezett családok egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak az állami támogatásoknak. Érthetjük ezt úgy is, hogy biztos támaszként számítanak erre a gyermekvállalási döntések meghozatalánál?

– Nemzetközi konszenzus van abban, hogy a jó családpolitika legnagyobb értéke a stabilitás, hiszen a gyermekvállalás hosszú távra szól. Márpedig a stabilitás­érzetet az adja, hogy a családok immár nyolc éve tapasztalhatják, a kormány mellettük áll, és igyekszik támogatni őket. És itt nemcsak az anyagiakra gondolok, hanem a családbarát szemlélet népszerűsítésére is. Ennek keretében hirdették meg tavaly a Családok évét, és talán ennek eredménye, hogy egyre több családbarát kezdeményezéssel lehet találkozni az élet minden területén. A családbarát munkahely pályázat kapcsán például elmondható, hogy míg 2010-ben azt sem tudták, hogy ez egyáltalán mit takarhat, ma már számos családbarát vállalat van. Márpedig ilyen környezetben nagyobb bátorsággal lehet a gyermek mellett dönteni.

– Azért a kutatásaikban vannak elbizonytalanító részek is. Például hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek hajlamosabbak inkább a gyermekvállalásra, a 8 általánost végzettek körében 1,48, a diplomásoknál viszont csak 1,39 az átlagos gyermekszám. Márpedig manapság az egyre magasabb végzettség felé halad a társadalom. Illetve hogy a több diploma azzal jár, hogy egyre később alapítanak családot, ebben az esetben viszont már nincs idő megszülni az egyébként vágyott gyermeket. Ezek ellen hathat a csomag?

– Az iskolázottság tekintetében az elmúlt években valamennyi korcsoportban nőtt a megszületett gyermekek száma, tehát a magasan képzettek között is. Számos intézkedést vezetett be a kormány, amelyek célzottan azoknak jelentenek segítséget, akik a felsőoktatásban tanulnak, gondoljunk a hallgatói gyedre, a diákhitel-elengedésre, illetve arra, hogy a különféle támogatásoknál a munkában töltött éveken túl a felsőoktatásban eltöltött idő is beszámít. S ami a legfontosabb, hogy egy fiatal nőnek ne kelljen huszonéves korában választania a gyerek és a munka között, hanem tudja, hogy ha majd vissza kell térnie a munka világába, akkor lesznek olyan lehetőségek, amelyek segítségével össze tudja egyeztetni ezt a két területet. Így például a gyed mellett vissza tud menni részmunkaidőben dolgozni, mert van bölcsőde vagy nagyszülői segítség, és a munkáltatója járulékkedvezményt kap a foglalkoztatása után. Vagy ott van a gyed extra, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen választani a gyed és a munkajövedelem között.

– Feminista szempontból azzal támadják az akciótervet, hogy az Orbán-kormány szülőgépet akar csinálni a nőkből. Ezek szerint ezek a kritikák ezt a bizonyos választási lehetőséget figyelmen kívül hagyják?

– Ha megnézzük a tényeket, akkor azt láthatjuk, hogy Európában Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatási rátája. Ha megvizsgáljuk a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátáját, ott is jelentős mértékű emelkedés van. Nem értek egyet ezekkel a kritikákkal, a kormány következetesen olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a két terület, azaz a munkavállalás és a gyermeknevelés egyensúlyát igyekeznek elősegíteni. Sőt, kormányzati célkitűzésként a munka- és családalapú társadalom építése szintén a két terület egyensúlyát jelenti.