Nagy István: 2025-ben is megvédjük a magyar gazdák érdekeit

Nagy István úgy fogalmazott: kihívásokkal teli évet zárt a magyar agrárium, a gazdáknak nehezített pályán kellett dolgozniuk, de „soha egyetlen pillanatig sem volt veszélyben a mindennapi kenyerünk”. Mint mondta, a gazdák kitartásról, szorgalomról és egységről tettek tanúbizonyságot, a magyar kormány pedig jelentős erőfeszítéseket tett a termelők likviditásának megőrzése érdekében.

A miniszter a legfontosabb eredmények között említette, hogy „hazánk vezetésével sikerült megvédeni a gazdák támogatását”. De a veszély nem múlt el – figyelmeztetett, hozzátéve: „Brüsszel és hű kiszolgálója, Magyar Péter továbbra is azon van, hogy elvegye a gazdák területalapú támogatását, és azt Ukrajnának adják.”

„Ebben a helyzetben különösen fontos az agrárpetíció, amit a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara indított” – mutatott rá. A petíciót már több mint 200 ezren írták alá – jegyezte meg, majd úgy folytatta: fontos, hogy itt ne álljanak meg, mert a petíción keresztül megnyilvánuló támogatással a magyar kormány „akár hegyeket is meg tud mozgatni Brüsszelben”.

Nagy István hangsúlyozta: egyszerűbb, gazdabarát új támogatási rendszert várnak Brüsszeltől, az uniós agrárpolitika középpontjában a gazdálkodóknak kell állniuk – húzta alá.

„Szégyen, hogy a Tisza párt még mindig a rossz oldalon áll és úgy gondolják, hogy büntetni kell a magyar gazdákat” – mondta. Hozzátette: aki az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, bűnt követ el. Szavai szerint, ha megszűnnének a területalapú támogatások, az az élelmiszerek drágulásával is együtt járna, ezt pedig nem hagyhatják.

Nagy István beszámolt arról, hogy 2025-ben folytatódik a magyar mezőgazdaság megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásának segítése, valamint a minél nagyobb hozzáadott értéket teremtő fejlesztések támogatása. Számos új pályázati felhívás megjelenése várható – ígérte, jelezve: továbbra is kiemelten támogatják a legkisebb gazdaságokat és a fiatal gazdákat.

A legkisebb gazdálkodók akár 10 millió forintos támogatást is igényelhetnek, és a költségeiket 85 százalékos mértékben finanszírozhatják a támogatással. A fiatal termelők indulását és beruházásait egy új, 79 milliárd forintos keretösszegű pályázattal segítik – jegyezte meg.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója emlékeztetett: a gazdatársadalom és a kormány között régi stratégiai szövetség van, amely alapján mindenkor számíthatnak egymásra. „Közösen kiállunk a magyar gazdák érdekeiért Magyarországon és Brüsszelben is” – szögezte le, megjegyezve: a Tisza párt Brüsszel oldalán áll a magyar gazdákkal szemben. Felhívta a figyelmet a dolgozó fiatalokat támogató munkáshitelre, amelyet az ifjú gazdák is igénybe tudnak venni.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azt mondta: fontos ügy miatt állnak ki, „a kelet-közép európai gazdák hangját, érdekeit elfelejtették belevenni az európai párbeszédbe”.

Rámutatott, hogy az Európai Bizottság által tervezett jövedelemalapú támogatási rendszer részletei nem ismertek, de az világos, hogy lényegesen kevesebben részesülhetnének a támogatásból, és kevesebbet is kapnának, mint most.

„Az a dolgunk, hogy meg tudjuk védeni a gazdákat, a felelős élelmiszerfogyasztókat, a magyar családokat” – jelentette ki. Hozzátette: az állattartás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nincs magyar gazdaság állattartás nélkül.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: az EU-nak kiváló stratégiája van arra, hogyan lehet az ukrán mezőgazdaságot integrálni az unióba, ám „egy gondolata sem volt arról”, hogy mindez milyen hatást vált majd ki, illetve hogyan teszi tönkre az európai gazdákat.

Kiemelte: a szövetség érdemi párbeszédet folytat a magyar kormánnyal, minden egyes jogszabálytervezetet egyeztetnek. Hozzátette: képesek olyan partnerré válni, hogy bármilyen döntést is hoznak Brüsszelben, arra a magyar gazdák minden körülmények között fel legyenek készülve.