Nagy István: felelőtlen az Európai Bizottság hozzáállása
A tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban előírt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi célok mielőbbi gazdákra erőltetése miatt blokkolni akarja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely két év átmeneti időszak után csak 2023-ra irányozná elő az új Közös Agrárpolitika hatálybalépését – mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.
A Bizottság felelőtlensége azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet.
Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállásával veszélyezteti a 2022-es agárkifizetéseket pusztán azért, hogy a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb ráerőltesse a gazdákra -hangsúlyozta a tárcavezető.
Miután továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, és ebből fakadóan a KAP tárgyalások a vártnál jóval később zárulhatnak le, a tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb rá akarja erőltetni a gazdákra. Ezért akarja blokkolni azt a tagállamok többsége és az Európai Parlament által is támogatott javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az új KAP csak 2023-ban induljon. Mi elkötelezettek vagyunk a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett, de megfelelő időt kell biztosítani a jogszabályok elfogadására és az új rendszerre való felkészülésre. Miután az uniós agrártámogatások kifizetése csak hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges, a Bizottság felelőtlenségével végső soron a 2022-es agrártámogatások kifizetését kockáztatja – mondta Nagy István.
Nem felejthetjük el, hogy a KAP reform részét képező három alapjogszabály elfogadásával még messze nincs kész az új rendszer. Ahhoz még a másodlagos uniós jogforrások és a nemzeti jogszabályok elfogadása, valamint ezek alapján a kifizető ügynökség megfelelő felkészülése is elengedhetetlen. Ezek előfeltételei egymásnak – szögezte le a tárcavezető. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindezzel párhuzamosan kellene kidolgozni és elfogadtatni a Bizottsággal az új KAP alapját jelentő tagállami Stratégiai Terveket, akkor beláthatjuk, hogy mindezt lehetetlennek tűnik 2022. január 1-jére elvégezni. A forrásvesztés elkerülése érdekében elengedhetetlennek látszik, hogy az új KAP két éves átmeneti időszak után 2023-ban induljon el – indokolta a kialakult helyzetet az agrárminiszter.
A következő hét éves uniós költségvetés és az ehhez kapcsolódó új Közös Agrárpolitikára vonatkozó uniós tárgyalások elhúzódása miatt már régóta egyértelmű volt, hogy az új KAP nem tud az új hét éves ciklus elején, 2021-ben elindulni. Ezért az Európai Bizottság tavaly ősszel egy éves átmenetre tett javaslatot, miszerint a 2021-es évben még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új uniós költségvetés terhére történhetnek az agrárkifizetések. Ezt a javaslatot módosítaná a tagállamok többsége és az Európai Parlament akként, hogy az új KAP két év átmenet után 2023-ban induljon. Miután a jelenlegi KAP szabályozás idén év végéig van érvényben, ezért kiemelten fontos az átmeneti rendelet mielőbbi elfogadása.
