Nagy István: Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala ellen
Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala ellen, például a természetes és nem természetes méz jelölése és elkülönítése által, addig is azonban az ebből fakadó versenyhátrány ellensúlyozására, így a méhészeti ágazat többlettámogatására van szükség – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Nagy István hangsúlyozta: Bulgária, Románia védőintézkedések alkalmazását kérte az Ukrajnából származó méz importja miatt, mivel autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedésben – az úgynevezett ATM-rendeletben – meghatározott vámmentes kontingens kimerült, azonban az Ukrajnából érkező méz mennyisége még a vámmal terhelt behozatalként is problémát okoz a belső piacokon.
A halászati kérdésekkel kapcsolatban elmondta: az álláspontok távol vannak még egymástól, a következő hetekben kemény tárgyalások várhatók annak érdekében, hogy mindenkinek elfogadható megoldás szülessen. Mindenképpen szeretnék a biológiai, a gazdasági és társadalmi egyensúlyt összehangolni, hogy a hármas egység tudja szolgálni az ebből élők mindennapját – mondta.
Nagy István beszámolt arról is, hogy Vitalij Koval ukrán agrárminiszter is részt vett a tanácskozáson, aki elmondta, hogy az ukrán gabonaexport 88 százaléka már vízi úton történik, amit azonban veszélyeztetnek az Odesszát érő orosz rakétatámadások. A miniszter szerint Vitalij Koval látogatása azért volt nagyon fontos, mert jövő júniusban lejár az érvényes ATM-rendelet. „Nagyon lényeges, hogy milyen elvek és megállapodások mentén készül el az az új szabadkereskedelmi megállapodás, amely majd az Európai Unió és Ukrajna között szabályozza a mezőgazdasági termékek importját és exportját” – hangsúlyozta a magyar miniszter.
Az agrárminiszter a piaci helyzet nehézségeiről szólva a legnagyobb problémák közé sorolta a szélsőséges időjárást, az állatbetegségek terjedését és a kereskedelmi, geopolitikai kihívásokat.
Mint mondta, a tagállamok fontosnak tartják, hogy a Tanács rendszeresen foglalkozzon a mezőgazdasági piacok helyzetével. Az uniós magyar elnökség, a piaci tájékoztatás mellett tematikus vitákat is folytatott a mezőgazdasági ágazatok piaci viszonyairól a mezőgazdasági különbizottsággal. „A vitasorozatból összefoglaló dokumentum készült, amely tartalmazza a tagállamunk észrevételeit és javaslatait arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehetne hatékonyabbá és stabilabbá tenni a mezőgazdasági piacoknak a működését” – jelentette ki.
Az agrárminiszter beszélt egy uniós szintű fehérje-stratégia kidolgozásáról is, amely által a fehérjeimport mennyiségét lehetne csökkenteni. Ezzel kapcsolatban Nagy István azon a véleményen volt, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növényi és az állati fehérje között. „Voltak tagállamok, akik amellett szóltak, hogy természetes alapú fehérjéket kell támogatni, sőt többen tiltanák a mesterségesen előállított fehérjét az uniós piacon” – mondta.
„Aggódnak a tagországok, hogy alapjaiban változik a termőföldhöz kötött élelmiszer előállítás hagyománya. Ha kivesszük a termőföldet az élelmiszer előállítás kapcsán, ha mesterséges úton állítunk elő élelmiszert, akkor egy olyan folyamatot indítunk el, aminek nem is látjuk a végét” – fogalmazott az agrárminiszter.
