A miniszter a műsorban elmondta, az Európai Unió tagországainak valamennyi agrárminisztere egyetért abban, hogy külön büdzséje legyen a közös agrárpolitikának, amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.

Hirdetés

Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor „olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit a bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni”.

Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) is készíttetett egy stratégiai anyagot az uniós mezőgazdaság jövőjéről, Nagy István azt mondta, előbbi az agrárminiszterek, „két lábbal a földön járó emberek” álláspontját tükrözi, utóbbit egy olyan professzor készítette, akinek „sok köze nincs az agráriumhoz”.

Hozzátette: azért készítették el a külön javaslatukat, mert az EB megrendelésére készült dokumentum elfogadhatatlan sok ország, köztük Magyarország, és a gazdatársadalom számára.

Korábban írtuk

Aki kívül áll az agrárium területén, nem érti miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák kapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni – fejtette ki. Megjegyezte: annak érdekében hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé tenni lehessen, szükségesek a támogatások.

Azt mondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) az EU legrégebbi közös politikája, amely Európa minden polgárát érinti.

Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek „elolvasztják” a gazdasági vagy versenyképességi részt. Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket „a termőföldtől az asztalig” vagy a „mérhetetlen zöldideológiai nyomást”, ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.

Az agrárminiszter úgy vélte, az uniós választások után „új erőre kap az őrület”, ami szerinte az európai mezőgazdaság versenyképességének elvesztéséhez vezethet.

„Elképedve nézem azt, hogy Magyar Péterék asszisztálnak ehhez, elfogadják ezeket, sőt állnak az élére ennek a folyamatnak, és kijelentik, hogy el kell vonni a gabonatermeléstől a támogatást, majd hogy csak a zöldség-gyümölcs termesztést lehet támogatni”

– hangoztatta a tárcavezető.

„Ez teljes tévedés”, „ez a vidék elárulása” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez olyan fokú hátrányt okozna a vidéknek, olyan fokú drágulást jelentene az élelmiszeriparban, amihez fogható nincs.

Nagy István szerint ezt nem lehet hagyni, feltétlenül meg kell akadályozni „Magyar Péterestől, Tisza pártostól, mindenkitől, aki a magyar gazdák, a magyar vidék jövője ellen küzd”.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy „minden gabonaszemre szükség van a világban”, de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyagtermelése, akkor „vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják”.

Kifejtette: nem szabad kockára tenni az élelmiszer-ellátás biztonságát. Magyarország minden erővel azért küzd, hogy megvédje a magyar gazdákat, a magyar emberek érdekeit, a nemzeti kormány mindig ezt tartja szem előtt, ehhez keres szövetségeseket, és ezért készítették el a javaslatcsomagot.

Nagy István nagy örömnek nevezte, hogy ezt elfogadták, és a dokumentum ott lesz az új agrárbiztos asztalán. Felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben érkezik-e, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal – sorolta.