Nagy István: Újra megtanultuk értékelni a kenyeret (képgalériával)
Manapság a háború árnyékában, a sokszor szélsőséges időjárási körülményeknek kiszolgáltatva újra megtanultuk valóban értékelni a kenyeret, és ezzel együtt a mezőgazdaságban dolgozók munkáját is – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap, a budai Várban, a Szent István-napi kenyéráldás ünnepségén.
Fotók: Vermes Tibor/Demokrata
A miniszter hozzátette: „újra felismertük, hogy páratlanul értékes nemzeti kincsünk a föld, ami megtart és táplál minket; ezért óvjuk, becsüljük, tiszteljük, és kiállunk a magyar mezőgazdaságért, a gazdák érdekeiért”.
A mezőgazdaságban dolgozóknak hála újra biztosított a magyarság kenyere, a termés bőven fedezi a hazai igényeket – jelentette ki Nagy István a Mesterségek ünnepén a Szentháromság téri nagyszínpadon, az ország minden tájáról aratókoszorúkkal és kenyérrel érkező kézműves-, népművészeti, néptánc- és hagyományőrző egyesületek tagjainak körében.
„Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a Jóistent” – idézte Makovecz Imre szavait a miniszter, emlékeztetve arra, hogy az építész és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének akkori tisztségviselői közösen álmodták meg a Mesterségek ünnepét.
„Az aratófelvonulás, a kenyéráldás hagyományát is felelevenítve megmutatták, hogy a szocializmus évtizedei alatt sem feledte a magyarság keresztény gyökereit, közösségeit” – fogalmazott Nagy István.
Hozzáfűzte, a Mesterségek ünnepe 1987 óta méltó módon képviseli a Szent István-i hagyományokat, „rólunk, magyarokról szól, szorgalomról, tehetségről, szabadságról, barátságokról, kultúráról”.
„Szent István napján az egész világnak megmutatjuk, hogy bár maroknyi nép vagyunk, de ezer éve itt élünk, Európa kitüntetett pontján, a Kárpát-medence szívében” – mondta.
„Mi, magyarok sokszor hamvainkból keltünk újra szárnyra, de ezer év után is itt vagyunk, egyenesen, rendíthetetlenül állva, mindig felemelt fejjel. Mert ezer év alatt a csontjainkba vésődött, hogy megmaradásunk záloga a szabadságunk és a függetlenségünk” – folytatta az agrárminiszter.
Kifejtette: a lélek és a szabadság a két fundamentum, amely István királyunk óta áthatja a történelmünket, hiszen első királyunk a koronát nem a császár, hanem a pápa kezéből vette el, ezzel tekintélyt, méltóságot, szabadságot adott népének.
„Bölcsen felmérte, hogy kelet és nyugat határán csak erős állam tud megmaradni, csak olyan ország tud fejlődni, ahol a nép saját törvényei szerint, szabadságban él. Ezt az ősi igazságot hordozzuk szívünkben-lelkünkben egy évezrede, ennek köszönhetjük megmaradásunkat, és ezért is ragaszkodunk hozzá” – hangoztatta Nagy István.
Hangsúlyozta, „ma is Szent István gondolatát akarjuk továbbvinni a maga egyszerűségében és tökéletességében: keresztény hagyományokon nyugvó, független magyar nemzetet Európa szívében, ahol a saját törvényeink szerint, békében és biztonságban élhetünk”.
