Nagy Márton: a kormány idén 573 milliárd forinttal segíti a kkv-kat a büdzséből

A magyar tulajdonú kkv-k megsegítése és védelme, valamint finanszírozottságuk biztosítása továbbra is megfelelő, és jövőre – a növekedési pályára állással – túltehetjük magunkat az elmúlt három év nehéz időszakán – fogalmazott a miniszter.

Januárban meghirdette a kormány a Demján Sándor Programot, és ehhez olyan intézkedések társultak, mint a háromszázalékos hitelprogram, illetve a nemrég elfogadott 11 pontos adócsomag. A Demján Sándor Program 1+1 beruházásélénkítő támogatási program első szakaszában 103 milliárd forint jutott el 700, Budapesten kívüli vállalkozóhoz, amelyet hatékonyságjavításra, zöldberuházásra, digitalizációra fordítottak. A nagy igény miatt a második pillérben további 20 milliárd forint áll a cégek rendelkezésére – mondta.

Exportösztönzésre 20 milliárd forintot fordítottak, a kkv-k teljesítménynövelése és a méretugrás továbbra is prioritás – fűzte hozzá. Az Exim exportösztönző hitelprogramjának keretösszegét 700 milliárd forintra emelték, a tőkefinanszírozási program azonban a vártnál lassabb halad, összesen 4 milliárd forintot helyeztek ki 500 vállalathoz.

A Minden vállalkozásnak legyen honlapja program részeként 7 ezer vállalatnak segítettek 9 milliárd forintból – tette hozzá.

A Széchenyi Kártya hiteltermékeinek éves kamattámogatása 300 milliárd forint, ami jelentős segítség a kkv-k részére – fogalmazott.

A 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő program mintegy 93 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál – tette hozzá.

Nagy Márton elmondta: a kormány évente 3000 milliárd forintot költ gazdaságfejlesztésre, és célja, hogy minél nagyobb összeget a vállalkozói szervezetek osszanak szét.

További támogatást jelent, hogy a cégek környezeti kármentesítési beruházásaik költségeivel csökkenthetik adóalapjukat, míg a kiskereskedelmi adónál a sávok módosítása 20 milliárd forintot hagy részben magyar tulajdonú cégeknél. A turizmusban és vendéglátásban működők a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól 2,5 százalékon vehetnek fel maximum 10 millió forint hitelt, ami tovább erősítheti az évről évre rekordokat döntő turisztikai szektort – sorolta a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány továbbra is partnerként tekint a vállalkozókra, a gazdasági helyzet függvényében folytatni kell az adó- és adminisztrációcsökkentést.

A bizottság ellenzéki tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta: a kormány továbbra is támogatja az autóipari értéklánc és az ahhoz kapcsolódó akkumulátoripari beruházásait, mivel az elektromobilitási trendek várhatóan hosszú távon erősödnek. Magyarország az autóipari ökoszisztéma miatt vált vonzóvá, az akkumulátorgyártók – az európai hiány miatt – érdemi rendelésnövekedésre számíthatnak – fogalmazott.

Hozzátette: a gazdaságpolitika fókusza fokozatosan bővülhet más ágazatok felé, mint az informatika, logisztika, élelmiszeripar és a védelmi ipar, amelyek intenzív növekedést biztosíthatnak az eddig extenzív után.

Magyarországon nőttek a legnagyobb ütemben Európában a fizetések, miközben a gazdaság az elmúlt három évben stagnált. A bérek nettó reálértéke 2022 óta – a családi adókedvezményeknek köszönhetően – több mint 20 százalékkal nőtt – mondta.

Nagy Márton elmondta, hogy fellépnek azon cégek ellen, amelyek külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak ott, ahol magyar munkaerő is elérhető.

Jelezte: szükség van az energiaszolgáltatók fejlesztéseinek támogatására és ipari célú energiatárolási programok indítására, mivel ebben lemaradásban van Magyarország. A napenergia mögötti tárolókapacitás 2 százalék, ami az EU-ban 10 százalék – mondta.

A bizottság elnökének, Apáti Ferencnek (Mi Hazánk) felvetésére, hogy az építőanyag-kereskedelemben is be kellene vezetni árrésszabályozást, azt válaszolta, hogy ez nem áll messze a szívétől, mert nem minden ágazatban működik a piaci szabályozás. Az erős forint miatt az élelmiszer-kereskedelemben megnőtt az import aránya – jegyezte meg, intézkedéseket helyezve kilátásba arra az esetre, ha ez nem változik.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával a Magyarországnak járó pénzügyi források is csökkennek, míg egyes szektorok – mint a mezőgazdaság vagy a fémfeldolgozás – teljesen tönkre mehetnek – figyelmeztetett.

A lemaradó térségek ipari parkjainak fejlesztését országos prioritásként jelölte meg, amire további 300 milliárd forintot fordítanak. A kormány célja, hogy az eddig kimaradó térségekre koncentrálódjanak ezek a befektetések – tette hozzá.

Kifejtette azt is, a kormány álláspontja szerint a progresszív adózás nem jó, mert adóemeléssel jár, és hajmeresztőnek nevezte, hogy a Tisza Párt a vagyonadóba beleszámítaná a céges tulajdont, illetve a külföldi leányvállalatokat is. A kormány adópolitikájával a családokat támogatja, hogy akinek gyereke van, kevesebb adót fizessen – szögezte le.