Naiv elképzelés volt, hogy a brüsszeli döntéshozók számonkérhetők lesznek

Dömötör Csaba azt mondta: húsz évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel várták az uniós tagságot, sokan érezték úgy, annak fontos szerepe lehet abban, hogy egy tragédiákkal terhelt huszadik század után a huszonegyedik század már a magyarok évszázada lesz.

Abban az időben az uniós tagság a nagyobb jólét ígérete is volt. És ami épp ennyire fontos, az évszázadok után, amikor rendre rólunk a fejünk fölött kötöttek alkukat, úgy érezhettük, hogy végre egyenrangú tagok lehetünk – elevenítette fel.

Felidézte, hogy a csatlakozás melletti egyik szlogen így hangzott: egység a sokféleségben, ennek azonban mára nyoma sincs. Olyannyira, hogy sokan a nemzetek létjogosultságát is megkérdőjelezik, a kisebbségi véleményt pedig üldözik – mondta.

Úgy gondolták, hogy az EU továbbra is épít majd a keresztény hagyományokra, azokra, amelyek megtartották Európát. Ehelyett a kereszténydemokrata politikát már „foltjaiban is alig látni”, elég csak megnézni egy tetszőleges családpolitikai vitát az Európai Parlamentben – fogalmazott a politikus.

Azt remélték, az uniós bővítés véget vet majd Európa megosztottságának. Azonban „kaptunk helyette egy nagy adag kettős mércét”, és sok-sok tapasztalatot arról, hogy egy intézkedés teljesen elfogadható, ha nagy tagállam, de „demokráciapusztító, ha mi alkalmazzuk” – mondta.

Az is naiv elképzelés volt, hogy a brüsszeli döntések meghozói számonkérhetőek lesznek. Ehelyett azt látni, hogy hiába hoz valaki döntést gazdaságilag káros szankciókról, hiába hoz titkos megállapodást vakcinaszállítmányokról, vagy hiába kapják rajta egy koffer pénzzel, alig van következménye – hangsúlyozta az államtitkár.

Azt is hihették akkor, hogy a nagyobb EU erősebb gazdaságot is jelent majd. Ezzel szemben az EU részesedése a világgazdaságban 2004-ben mintegy 19 százalék volt, ma pedig alig több mint 14 százalék – ismertette. Jelezte: ez egyértelmű lejtmenet, és ha fokozzák a gazdasági csatározásokat a világ más térségeivel, „lehet ez még rosszabb is”.

Arról is beszélt: az uniós csatlakozás körüli években gyakran hallották azt az intelmet, hogy ha valaki nem hisz az európai együttműködésben, akkor látogasson világháborús katonasírokat. Ez így is van, mert a legfontosabb és legerősebb ígéret mindig is az volt, hogy az uniós együttműködés a béke garanciája – mutatott rá. Azonban szerinte ez az a hívó szó, amit mára mintha elfelejtettek volna.

Ma nem a béke hangjait halljuk, hanem háborús készülődést látunk, és ennek ma Brüsszel a központja – jelentette ki Dömötör Csaba. Megjegyezte: lehet, hogy vannak, akiknek a háborúk győzelmeket és nyereséget hoztak, de a magyaroknak mindig csak szenvedést és keserves újrakezdéseket.

Leszögezte: az uniós tagság nemzeti érdek, és a kormány hisz az európai együttműködésben. Azonban a mostani, politikai értelemben vett Brüsszel nem egyenlő Európával, így döntéseik kritikája nem ellentétes az európai együttműködésbe vetett bizalommal.

A magyar kormány épp azért emeli fel szavát, mert amit most tesznek Brüsszelben, az nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is veszélyezteti. Évszázadok eredményeit, és mindent, ami Európát a világ egyik legjobb helyévé tette – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a mostani brüsszeli döntéshozók utat tévesztettek. Jólétet és békét ígértek, de mára önfeladást és háborút hoznak. Ezen szeretnének változtatni június második vasárnapján. „És mivel egyre többen vagyunk ebben a küzdelemben, jó esélyünk van rá, hogy fogunk is”.