Nándorfehérvári diadal – hit, kereszténység, haza
Hit, kereszténység, haza, ez a legfontosabb üzenet a nándorfehérvári diadal emléknapján – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) stratégiai tervezésért és humánpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Gion Gábor a déli harangszó után Hunyadi János szobránál tartott rendezvényen felidézte: 566 évvel ezelőtt Hunyadi János és Kapisztrán János seregei győzedelmeskedtek a többszörös túlerőben lévő II. Mehmed török szultán hadai felett, s ezzel évtizedekre megállították a török terjeszkedést. Őseink 1456. július 22-én olyan cselekedeteket vittek véghez, amely nem csak az akkori Európa, hanem napjaink Európája számára is meghatározó. „Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának a mai keresztény világnak is az emléknapja – szögezte le.
Az államtitkár kitért arra is, hogy miközben a 100 ezres török sereg elindult Magyarország felé, itt belviszályok nehezítették a helyzetet, az összefogás minimális volt. Szilágyi Mihály várkapitánynak és sógorának, Hunyadi Jánosnak saját költségén kellett szembenéznie a török támadással. Jelentősebb segítséget csak Kapisztrán Kános szerzetes háromezer fős, irreguláris serege jelentette.
Gion Gábor kiemelte: a helyzet súlyosságát jól mutatja az is, hogy III. Kallixtusz pápa isteni segítségért könyörgő aranybullát adott ki az ütközet előtt, amelyben elrendelte a déli harangszót, ”mintegy könyörgésként a török támadás visszaverésére„. A déli harangszót később összekapcsolták a nándorfehérvári diadallal, s a győzelem után a ”hálaadás harangszava lett„. Később a pápa a győzelem hírének napját, augusztus 6-át az Úr színeváltozása ünnepet, fő ünneppé nyilvánította – ismertette.
Az államtitkár megjegyezte: Európa nem vette komolyan a fenyegetést a nándorfehérvári diadalt megelőzően, ”nem nyújtott segítő kezet„. A magyarokra hárult a keresztény Európa védelme és ”mostanában ugyanezt érezzük„ – mondta.
Gion Gábor hangsúlyozta: egykori hős védők elhivatottsága és áldozatvállalása példaértékű a magyarok és Európa számára. Magyarország napjainkban is fontos szerepet tölt be Európa határainak védelmében, hiszen fokozódik a menekültválság és egyre súlyosabb az illegális migrációs helyzet is.
A migrációs veszélyt is Magyarország ismerte fel, és a magyar kormány minden erejével azon dolgozik, hogy megállítsa az illegális bevándorlást: ”megvédjük keresztény értékeinket„ – szögezte le, kiemelve: ”Magyarország a jövőben sem fog illegális bevándorlókat beengedni.
„Ahogy őseink tették 1456-ban, most is jó példával kell elől járni” és megvédeni a határokat – jelentette ki Gion Gábor, hozzátéve: „elődeink 566 évvel ezelőtt tanúsított hősiessége olyan iránytű, amely napjainkban is biztosan mutatja az irányt”.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem évfordulója alkalmából 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
