Lantos Csaba kiemelte: a minisztérium célja, hogy a magyar háztartásoknak továbbra is megérje napelemet telepíteni és saját termelésből fedezni a fogyasztásukat. A bruttó elszámolásba kerülők a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ami a fejlesztési költségek 65 százalékát fedezi.

Hirdetés

A napelemek és az akkumulátoros energiatároló rendszerek együttes telepítésével a nappal megtermelt energiát az esti vagy a hajnali időszakban felhasználhatják a családok – mutatott rá.

A miniszter emlékeztetett, hogy a szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2026. január 1-ig megépülő vagy bővülő háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át éves szaldó elszámolásban maradnak.

A hálózatfejlesztési beruházások eredményeképpen jövő január 1-jétől lehetővé válik a tavaly bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldása az ország legnagyobb részén, a hálózat 93 százalékán, az érintett fogyasztók 84 százalékénál – tette hozzá.

Lantos Csaba előadásban hangsúlyozta: a 2023-24-es fűtési időszakban is garantált az ellátásbiztonság és a megfizethető energia. A hazai gáztárolók töltöttsége rekord magas, 97 százalékos.

Felidézte, hogy Magyarországon nem volt semmilyen energiafogyasztási korlátozás. Ennek ellenére a fogyasztás jelentősen csökkent, az idei első hat hónapban a földgáz esetében 18,2, az áramnál 8,4 százalékkal 2022 első hat hónapjához képest.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány fenntartotta a rezsivédelmet, a magyar családok kapják legolcsóbban az áramot és földgázt Európában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a januári felezést követően október 1-től ismét a felére csökkentették az intézmények távhődíját.

Az elmúlt években Magyarországon bővült az ötödik legnagyobb mértékben a napelemes kapacitás az Európai Unión belül, ugyanakkor atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika – hangsúlyozta.

Jelenleg több mint 5200 megawatt (MW) napenergia-kapacitás üzemel az országban, 3200 MW ipari és 2080 MW háztartási méretű, ami összesen két és fél paksnyi termelőkapacitás. Idén már több új kapacitás csatlakozott a hálózatra, mint a tavalyi rekordévben összesen. Az energiaügyi tárca 2030-ig 10-12 gigawatt (GW) beépített kapacitás elérésére számít – ismertette Lantos Csaba. Kitért arra is, hogy időjárásfüggő megújuló energiaforrások termelése miatti többlet kezelése jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé.

Paks I. jelenleg az ország átlagfogyasztásának egyharmadát adja, üzemidejét az energiaszuverenitás elérése és a növekvő energiaigények kielégítése érdekében meg kell hosszabbítani. A Paks II. beruházás üzembe állása után a két atomerőmű biztosítja majd az akkori fogyasztás felét – mondta a miniszter.

Korábban írtuk