Tatabányán régóta szóbeszéd tárgya az, hogy korruptak az autópályán dolgozó rendőrök. Senki sem tett azonban bejelentést a megyei kapitányságon. Ahogy egy tatabányai férfi elmondta, inkább fizet tízezret a rendőrnek, minthogy feljelentsék és hatvanezer forint legyen a dolog vége. Sokakat megkérdeztünk, szinte mindenki tudott a zsebre bírságoló rendőrökről. Többeknek közvetlen tapasztalataik vannak az üggyel kapcsolatosan.

– Van egy kisteherautóm – mondta egy férfi. – Éppen Budapest felé mentem, amikor megláttam, hogy két kamion között egy rendőrautó halad a külső sávban. Reméltem, hogy ha betartom a százhúszas sebességhatárt, minden gond nélkül elhúzhatok mellettük. De ahogy megláttak, kirakták a kék villogót és megállítottak. Odajött az egyik rendőr és azt mondta, csak a forgalmit kéri. Akkor már tudtam, hogy célirányosan ellenőriz, és mivel teherautóként vizsgáztattam le a kocsit, nem mehettem volna még százhússzal sem. Százezer forintos bírsággal fenyegetett, és a jogosítványom bevonását is kilátásba helyezte. Ezután még húsz percig beszéltetett, faggatott, hogy ki vagyok, mivel foglalkozom satöbbi. Mikor már biztos lehetett abban, hogy nélkülözhetetlen a munkámhoz az autó, előjött a farbával… Azt mondtam, 15 ezer forint van nálam. Elég lesz, válaszolta kurtán.

A sors iróniája, hogy a férfit fél évvel később újra megállították az autópályán. Ekkor egy nagy közúti ellenőrzés során intették le, ahol több rendőr és rendőrmotoros sürgölődött. A papírokat kérő rendőrben felismerte azt személyt, aki hat hónappal korábban megkönnyítette a pénztárcáját. Mikor ezt megemlítette, a járőr közölte, hogy most már nem lehet ugyanúgy elintézni a dolgot. Ekkor odalépett egy sokcsillagos tiszt, a rendőr vállára tette a kezét és csak annyit mondott: „megbízhatsz benne”. Megint repült tizenötezer forint…

– Az autópálya rendőri szempontból is zárt rendszert alkot, és az ott szolgáló állomány eléggé tapasztalt volt, ismerte az összefüggéseket, vagyis hogy kiket érdemes megbüntetni – tudtuk meg dr. Illés Lászlótól, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől. Elsősorban külföldieket állítottak meg, mivel őket a legtöbb esetben rá lehetett bírni a csúszópénzre. Egyrészt mert sietnek, másrészt mert hely- és nyelvismeret hiányában úgysem fognak bekocsikázni a megyei kapitányságra feljelentést tenni. Szó, ami szó, ügyesen megválogatták az „ügyfeleiket”, mert egyetlen bejelentés sem érkezett ellenük. Igaz, ez nem is volt érdeke azoknak, akiket megsápoltak. Egyébként a megyei rendőr-főkapitányság vezetőinek döntő szerepük volt abban, hogy meginduljon a zsebre bírságoló rendőrök ellen az eljárás.

Lapunk úgy tudja, több dolog is feltűnt ezeknek a vezetőknek az útellenőrzési alosztály tagjaival kapcsolatosan. Az autópályán szolgálatot teljesítő rendőrök például láthatóan sokkal jobb anyagi körülmények között éltek, mint hasonló beosztású társaik. A főkapitányságnak saját konyhája van, ahol közösen étkezik az állomány. Itt természetesen mindenki a saját pénztárcájához mérten válogat. Fizetéskor a legtöbb rendőr drágább ebédet választ, de a hónap végén már csak üres főzelékre futja. Az autópályás rendőrök viszont – bármilyen hihetetlen – még ekkor is kértek a kelkáposztára feltétet…

Ezek után már meglepetést sem okozott, hogy az alosztály tagjai drága autókkal jártak dolgozni, a spanyol tengerparton nyaraltak, szép családi házakat, mutatós nyaralókat vásároltak. A fenti okok miatt tett feljelentést a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a Komárom-Esztergom Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál.

– Tavaly július 11-én vette kezdetét a vizsgálat, teljes titoktartás mellett. Bírói engedélyhez kötött titkos eszközöket is igénybe vettünk – mondta Horváthné dr. Varga Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség helyettes vezetője. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények automatikusan az ügyészségek hatáskörébe kerülnek, mert törvény mondja ki, hogy a rendőrség ne járjon el rendőr által elkövetett bűncselekmények nyomozásában. Például, ha egy rendőr elgázol valakit, akkor még a helyszíni szemlét sem folytathatja le a rendőrség, csak az ügyben elfogulatlan ügyész vizsgálódhat.

Amint azt a Demokrata megtudta, hamarosan kiderült, hogy az augusztusban letartóztatott tizenegy rendőr mind beosztott, vagyis járőr, illetve járőrparancsnok. Közülük kilencen még mindig előzetes letartóztatásban vannak, mindegyiküket helyi ügyvédek képviselik. Hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják a rendőröket, akik a törvény szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak, ha bebizonyosodik a bűnösségük. Túlnyomó részüknél azonban megállhat a többrendbeliség minősítő esete, ők akár 12 évre is rács mögé kerülhetnek. A rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt év során 1112 szabálysértőt büntettek meg az autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán a rendőrök, ebből 320-an külföldiek voltak.

A rendőrök mindennap szolgálatba indulás előtt megegyeztek abban, hogy az adott napon pénzt szereznek-e a gyorshajtóktól vagy sem. A begyűjtött összeget a nap végén elosztották egymás között. Elsősorban a külföldi autósokat állították le, és szándékosan félrevezették őket a szabálysértés következményeit illetően. A hivatalos adatok szerint átlagosan három szabálytalankodó autóst fogtak egyetlen napon. Hangsúlyozzuk, a hivatalosan rögzített adatok szerint! A többi leintett gépkocsivezető viszont már a maszek kategóriába tartozott. Akit már valaha is állítottak meg rendőrök, az tudja, hogy egy szabályszerű rendőri intézkedés nem tart tovább tíz percnél. Ha beleszámítjuk, hogy a korrupt rendőrök hosszabban faggatóztak, akkor is legfeljebb egy órát vett el szolgálati idejükből a napi három feljelentés. A fennmaradó időben tehát több tucat autóst állíthattak meg naponta. Ha feltételezzük, hogy mivel több járőrkocsival dolgoztak, és mindenkitől, mint a fent említett férfitól, tizenötezer forintot fogadtak el, akkor napi félmillióval lettek gazdagabbak. Nyilván a WC-ben vagy valamelyik félreeső irodában osztották szét egymás között a pénzt, de mindenképpen el kellett bújniuk, mert a vizsgálat jelenlegi állása szerint főnökeik mit sem tudtak az egészről.

A tatabányaiakhoz hasonló módon került a belső elhárítás látókörébe az a fővárosi rendőrpáros is – egy férfi és egy nő -, akiket éppen akkor tartóztattak le, amikor útban voltak Székesfehérvár felé, s igen tekintélyes mennyiségű kábítószer lapult az autójukban. Lapunk úgy tudja, akkor figyeltek fel rájuk a rendvédelmi szervek, amikor kiderült, hogy egy elegáns budai lakást bérelnek. Olyat, amelynek bérletére szinte kettejük rendőri fizetése sem lett volna elegendő.

A Komárom-Esztergom megyei főkapitány, dr. Illés László megnyugtatónak tartja, hogy a lebukott autópálya-rendőrök feletteseit nem érintette az ügy. A parancsnokok mindössze abban hibáztathatók, hogy nem rendelkeztek kellő tapasztalattal arról, mennyi tényleges intézkedés történik az autópálya egy adott szakaszán. Több vezető is önkritikát gyakorolt, lemondott, illetve leszerelt vagy kérte az áthelyezését. Úgy tudjuk, ellenük is folytatott titkos nyomozást az ügyészség, de nem gyűlt össze elegendő bizonyíték az elszámoltatásukhoz.

– Az egész alosztályt új emberekkel kellett feltöltenünk, és vigyáztunk, hogy ne essünk a régi csapdába; újabban már a tisztek is elkísérik a járőröket a szolgálatba – folytatta dr. Illés László.

A szakértők és a közvélemény is kíváncsian várja a bíróság ítéletét, hiszen egy ilyen ügy – melyről az egész ország beszél már – mindenképpen példa értékű. Kérdés persze, hogyan lehetne visszaszorítani a rendőrségi korrupciót. Szakemberek szerint ennek egyik leghatásosabb módja az irreálisan alacsony rendőri fizetések felemelése lenne. Segíthetne az alaposabb kiválasztás, a pályaalkalmassági vizsgálat is. Nagy baj, hogy a társadalmi közeg és a közmorál állapota sem kedvez a korrupcióellenes harcnak. Ha például a szocialista miniszterelnök gond nélkül megússza a Gresham-botrányt, akkor miért ne gondolhatná azt egy rendőr, hogy ha neki szabad, akkor szabad nekem is. Sőt ha azt látják a rendőrök, hogy egy igazságügy-miniszter is a büntetési tételek enyhítéséért száll síkra, ha a leleményes Kuncze Gábor belügyminisztersége idején feltalálja a minden felelősséget elmosó „megélhetési bűnözés” intézményét, ha roma bűnelkövetők felháborodottan kérhetik a bíróságtól felmentésüket, mondván, hogy ők cigányok, akkor miért várunk mást a rendőröktől vagy a társadalom bármely más tagjától?

A Heti Délkelet című lap interjút közölt nemrég egy New Yorkban dolgozó magyar származású rendőrrel. Az illető elmondta, ott nem tűrik a korrupciót. Ha egy rendőr korrumpálódik egy bűnügyben, ugyanazt a büntetést kapja, mint a bűnelkövetők. Ha például csúszópénzt fogad el egy rablógyilkosság kapcsán, akkor 99 évet kap. Soknak tűnik. Viszont New York megtisztult.