Navracsics Tibor kiemelte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot 116 település összefogásából létrejövő régióban képzelte el a kormány, amelyben a térségi együttműködés a kreatívipar és a kultúra alapján jön létre. Hozzátette, hogy azért is újszerű volt a kezdeményezés, mert nem ingyen lehetett belépni ebbe az együttműködésbe, hanem nem járási székhely esetében 1 euró per lakos, járási székhelyek esetében pedig 2 euró per lakos hozzájárulást kellett fizetni. Abban bíztunk, hogy ha hozzá kell járulniuk a településeknek, akkor komolyabban veszik a rendezvényt, de ez meg is szűrte a résztvevők számát – fűzte hozzá a miniszter. Navracsics Tibor elmondta, hogy Veszprémen kívül 115 település jelezte a csatlakozását a Bakony-Balaton térségéből és mindegyik járási székhely volt. Hozzátette, hogy nemcsak társfinanszírozási rendszert hoztak így létre, hanem térségi együttműködést is.

Hirdetés

A miniszter rámutatott, a 116 település alkotta régió identitását tekintve nem egységes, viszont az egyéves együttműködéssel közös kapcsolódási pontok jöttek létre, közös platformok alakultak ki, amelyek egy jövőbeli együttműködés alapjai is lehetnek. „A jövő kérdése, hogy hogyan tudjuk ezt a lendületet megőrizni és hogyan tudjuk egy regionális területfejlesztési modellé átváltoztatni” – tette hozzá a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor azt mondta, hogy a fesztiválok komolyan hozzájárulnak a közösség erősödéséhez és összetartóbbá válásához. Hozzátette, hogy az a budapesti, vagy az a kecskeméti, aki egyszer eljön a Veszprémfesztre, a városban tölt egy, vagy két napot és jól érzi magát, az attól kezdve egy kicsit veszprémivé is válik, valamennyit visz magával a város identitásából.

Kiemelte: a fesztiválok komoly gazdasági tényezők, vannak olyan nyugat-európai fesztiválok, amelyek a helyi regionális gazdaság meghatározó erőiként működnek, munkahelyeket teremtenek, növelik a térség jövedelmét, adóerejét és életszínvonalát, életminőségét is – tette hozzá Navracsics Tibor.

Korábban írtuk