Navracsics Tibor: A területfejlesztés reagálni kíván a különbségekre
Olyan fejlesztéspolitikát kívánunk kialakítani, amely érzékenyen reagál a területi különbségekre, és a szempontrendszerek között az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg ezeket – jelentette ki Navracsics Tibor kedden Zalaegerszegen.
A területfejlesztési miniszter a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán, a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatóján beszélt arról, hogy Magyarország fejlettsége nem egységes, jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes területek között. Ezért olyan fejlesztéspolitikát kell kialakítani, ami figyelembe veszi ezeket a különbségeket, a társadalom és a gazdaság szereplőinek helyi igényeire is reagálva.
Az ország európai uniós csatlakozása óta 2020-ig csak kisebb mértékben emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék összege, egyedül Budapesten haladja meg 153 százalékkal az uniós átlagot a 2004-es 129 százalékkal szemben. A legfejlettebb régiók közül a Nyugat-Dunántúlon 66-ról 70 százalékra nőtt mindössze ez a hányad, miközben például Burgenland – Ausztria Magyarországgal határos tartománya – 88 százalékos szinten stagnált az eltelt másfél évtized alatt – ismertette.
Navracsics Tibor felidézte, hogy 2027-ig Magyarországra mintegy 14 ezer milliárd forint európai uniós kohéziós forrás érkezik, amelyből több mint 4 ezer milliárd az agrárium és a vidék fejlesztésére szolgál, mintegy 10 ezer milliárd pedig a korábban is ismert programokon belül pályázható. Most indulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal arról, hogy Magyarország igénybe venne 4 ezer milliárd forint hitelt is, amelynek felét energetikai beruházásokra szánja.
Jelezte továbbá, hogy a fejlesztésekben a funkcionális térségekre fordítanának nagyobb hangsúlyt, vagyis az egyes városok és városhálózatok agglomerációjára. Budapesten is azért jött létre az agglomerációs fejlesztési tanács, mert ma már 50-70 kilométeres körzetével együtt szinte egy városként él a térség. A vidéki városok körül szintén önálló gazdasági alközpontok alakulnak ki. Jó példa Győr, Szombathely, vagy Veszprém és Székesfehérvár együttműködése, de szükség lenne például Zalaegerszeg és Nagykanizsa, vagy éppen Pécs környezetében is a gazdaság hasonló szempontú megerősítésére, bevonva a határon túli területeket is.
A területfejlesztési miniszter kitért arra, hogy a Top- és a Ginop-pályázatokat követően március végéig jelennek meg a további operatív programok kiírásai.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában arról szólt, hogy Magyarország reorganizáció előtt áll, mert az energiaválság miatt az iparpolitika újjászervezést igényel.
Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi technikai recesszió csak egy negyedévi átmeneti állapot a magyar gazdaságban. Idén az év egészében sikerül is elkerülni a tényleges recessziót, és mintegy 1,5 százalékkal bővülhet a GDP – tette hozzá.
Megítélése szerint az inflációs helyzetben a nemzeti bankot „súlyos felelősség terheli”, mert már a koronavírus előtti időszakban elindult, a Covid alatt pedig rejtve maradt infláció- és nyersanyagár-emelkedést nem vette figyelembe. A folyamatos kamatráta-emelés után a ma irányadó 18 százalékos kamattal „fekete-afrikai országokkal és Argentínával” versenyzünk – mondta.
A következő időszakban a monetáris és a fiskális politika mellett az energiapolitika fogja meghatározni a gazdasági folyamatokat, enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. A jelenlegi válsághelyzetben a kormány „satuféket nyomott” az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább – fogalmazott a kamarai elnök.
A jelenlegi gazdasági kihívásokra Parragh László megoldási javaslatként fogalmazta meg egyebek közt a munkaerőtartalék felszabadítását, a bérek reálértékének megőrzését, a külföldön élők hazajövetelét, és az élethosszig tartó tanulást.
Tardos-Martsa Kinga, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője a TOP 100 kiadványt ismertetve elmondta: 2021-ben Zala gazdasági erejét tekintve a 16. volt a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9., munkanélküliségi adatokban a 10. helyen állt. Méreténél és humán potenciálját illetően erősebben teljesít, például Budapest után Zalában regisztrálták a második legtöbb vendégéjszakát.
A makrogazdasági mutatók 2021-ben már megközelítették, és bizonyos adatokban meg is haladták a koronavírus-járványt megelőző évekét. A TOP 100-ban szereplő zalai cégek nettó árbevétele 2021-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ami 22,4 százalékkal több 2020-hoz képest, de a pandémia előtti 2019 adatait is 13,8 százalékkal felülmúlják. A 100 legjobb cég üzemi eredménye 49,1 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal nőtt a 2020. évi adathoz képest – sorolta a NAV osztályvezetője.
A kiadvány szerint 2021-ben az építőipari ZÁÉV volt 80,7 milliárd forintos árbevételével a legnagyobb vállalkozás Zalában. A második 46,2 milliárddal a fuvarozó Gartner, a harmadik pedig a munkaerő-kölcsönző WHC Kft. 23 milliárdos nettó bevétellel.
