A kormányfőhelyettes utalt arra, hogy az Emlékpontok projekt keretében középiskolai diákok mintegy 3200 interjút készítettek országszerte idős emberekkel, akik személyes emlékeikről beszéltek. A felvételekből 1600 megtekinthető az emlékpont.hu weboldalon – tette hozzá.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: ez a vállalkozás hozzásegíthet ahhoz, hogy „miközben jobban megismerjük azokat az embereket, akik ezt a nemzetet alkotják, egy kicsit a jövőt is alkotjuk”.

Fontosnak nevezte Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának és az általa vezetett intézménynek a kezdeményezését, amellyel „célba vették azt a már-már lehetetlennek tűnő feladatot, hogy a közelmúltat (…) megörökítsük”. Mint közölte, az 1945 utáni magántörténetek nem tekinthetők kizárólag intim vonatkozásúaknak, mert „bizonyos történelmi távlatból még az intimitás is történelmi ténnyé válik”.

Ezt megörökíteni több a múlt egyszerű dokumentálásánál, mert „a nemzeti emlékezet fenntartása magában foglalja a felnövekvő vagy még meg nem született nemzedékek emlékezetének megteremtését is” – fogalmazott.

Navracsics Tibor megköszönte a jelen lévő – az ünnepségen mellette ülő – Bajnai Gordon korábbi miniszterelnöknek, hogy még a szocialista kormányzat idején mint európai uniós forrásokért felelős miniszter támogatásra megfelelőnek találta ezt a projektet.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója rámutatott: a 69 középiskola részvételével lezajlott projekt előkészületei során többen úgy gondolták, „nehéz lesz áttörni a hallgatás falát, mert a megkérdezettek úgy érezhetik, a nehéz évek megvallása kirekeszt, hiszen olyan kultúrában élünk, ahol hajlamosak vagyunk sikeresekre és vesztesekre osztani honfitársainkat”.

Megemlítette, hogy a Rajk-per egyik „sokadrendű vádlottja” is beszélt egy diáknak. A ma egy apró francia faluban élő 86 esztendős nő „kegyetlen évekről mesélt, néha levegő után kapkodott, mert a középiskolai tanuló nem tudta, kik voltak azok a nyilasok, mit jelentett krumplit pucolni az oroszoknál, mi volt az ÁVH, vagy milyen volt egy kihallgatás a katonai ügyészségen 1951-ben” – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy „a Kárpát-medencei magyarság olyan történelmi tapasztalatok és általuk olyan mérhetetlen tudás birtokában van, amely minden elképzelhető élethelyzetre kínál pozitív mintát. (…) Nemzeti közösségünk tapasztalati kincse olyan energiákat szabadít fel bennünk, amelyek minden válság és átalakulási folyamat ellenére képessé tesznek bennünket a túlélésre.”

Schmidt Mária beszámolt arról, hogy az Emlékpontok projektet csaknem három éven át tervezték. „Mintegy tízezer embert – történészeket, kutatókat, szakértőket, tanárokat, diákokat és idős emlékezőket – mozgattunk meg. Az első munkaanyagot 2007 februárjában készítettük, a projektindítást lehetővé tevő támogatási szerződést pedig 2009 októberében írtuk alá” – emlékeztetett.

Történeti ténynek nevezte, hogy „Bajnai Gordon miniszteri, majd miniszterelnöki közbenjárása nélkül ez a projekt hamar elakadt volna a hivatali és adminisztratív útvesztőkben, ahogy az is tény, hogy a 2010 áprilisában Orbán Viktor vezetésével felálló új kormány is megadott minden lehetséges támogatást a sikeres lebonyolítás érdekében”.

Porogi András, az Emlékpontok történész szakmai munkacsoportjának vezető történésze legfőbb törekvésüknek mondta, hogy a tanulók megértsék, amiről a tananyag szól. „A valódi megértéshez nem elég a történelemkönyv és a tanári magyarázat, hanem átélhetővé kell tennünk, amiről beszélünk” – mondta.

(MTI)