A miniszter elmondta: brüsszeli látogatásnak az volt a célja, hogy felvegye a kapcsolatot a bizottság illetékes tisztségviselőivel. Mint mondta, mindkét ügyben van esély arra, hogy a felek az év végéig megállapodást kössenek, és megérkezzenek az első uniós források.

Hirdetés

Elmondta, az operatív programokra vonatkozóan a tárgyalások szakértői szinten is jól haladnak, a helyreállítási alap terén – ami informálisan összefüggésben van a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal – a magyar kormány mindig is készen állt a kompromisszumra.

Hozzátette, hogy ezen a téren „a bizottság esetében vannak olyan elvárások ahol tisztázni kell, hogy egészen pontosan mire gondolnak”.

Navracsics Tibor elmondta, hogy a közbeszerzések és a korrupció kapcsán több esetben arról van szó, hogy a statisztikai adatok nem egyeznek, ezeket kell összehangolni. Példaként említette, hogy a testület korábban kifogásolta, hogy a közbeszerzési eljárásoknál túl nagy az aránya azoknak az eseteknek ahol csak egy ajánlattévő van. „A mi adatink szerint viszont ez a szám az uniós átlag körül van, vagy adott esetekben alatta” – jelentette ki. Hozzátette: a kormány jogszabály-változtatást tervez annak érdekében, hogy ezt az arányt még lejjebb lehessen szorítani.

A miniszter arra is kitért, hogy a korrupciós bűncselekményeknél vannak olyan területek, amelyekről a bizottság úgy gondolja, hogy külön kéne szabályozni, pedig ezeket már más tényállások alapján büntetik. Közölte, az egyik uniós tisztségviselő azt szorgalmazza, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, míg maga a főügyész, Laura Codruta Kövesi nemrég arról beszélt, hogy kiválóan működik együtt a magyar hatóságokkal.

Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a bizottsággal történő megbeszélései során „kifejezetten politikai feltételekkel nem találkozott”, de politikai világnézettől függően vannak együttműködőbb és kevésbé együttműködő biztosok.

Korábban írtuk