Navracsics Tibor ismertette a közösségi értékvédelmi konzultáció menetrendjét
Feszített lesz a közösségi értékvédelmi konzultáció menetrendje, a tervek szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszakán fogják tárgyalni az Alaptörvény-módosítást és a sarkalatos törvényt – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Pest vármegyei települések részvételével tartott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerdai konzultációján.Navracsics Tibor azt mondta: a törvényjavaslatnak legkésőbb a március 10-ei héten az Országgyűlés elé kell kerülnie, így szűk két hét alatt kell az országot bejárniuk. Egy olyan lépésről van szó, amely az önkormányzatiságot, a polgármestereket, a képviselő-testületeket alapvetően érintheti, ebből adódóan még a képlékeny állapotában lévő tervekről is számot adnak az érintetteknek – tette hozzá.
A közösségi értékvédelmi konzultáció fő gondolatmenetéről szólva a miniszter azt mondta: a készülő törvény lehetőséget kíván majd adni, de nem jár kötelezettséggel a települések irányába. A helyi képviselő-testület szabadon dönthet arról, hogy alkalmazza-e ezeket a lehetőségeket. Mindez helyi közügy, „a mi feladatunk” csak az, hogy törvényes és jogállami eszközöket biztosítsunk, akármilyen döntés is születik meg helyben – hangoztatta a miniszter.
Navracsics Tibor ismertetése szerint a belföldi vándorlási egyenleg az 1990 és 2023 közötti középtávú vándorlási folyamatokat mutatja. A szuburbanizációban Budapest 1990-hez képest 330 ezer lakost, az elmúlt bő tíz évben egy megyeszékhelynyi lakost veszített. A lakosok elsősorban az agglomerációba költöztek, amely sok esetben ellátási és közszolgáltatási problémát jelent a települések számára. A vándorlási egyenleg adatai szerint Pest vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a népesség száma: a Budakeszi járás 13500, az Érdi járás több mint 13600, a Gödöllői járás több mint 2000 lakossal növekedett, de Szigetszentmiklós esetében is jelentős emelkedés tapasztalható – mutatott rá.
Több mint 27 ezren költöztek Budapestre 2023-ban, és több mint 26 ezren költöztek ki a fővárosból. Budapest a legnagyobb népességkibocsátó település: a lakosok elvándoroltak egyebek mellett Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Veszprém, Tolna, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyébe. Legtöbben a koronavírus-járvány időszakában költöztek a fővárosból az agglomerációba, illetve a Balaton térségébe – magyarázta.
Navracsics Tibor azt mondta, hogy a Pest vármegyei ingázási mérleg szerint sokan a munkahely miatt utaznak a környező településekről a nagyvárosba, miközben a közszolgáltatásokat helyben veszik igénybe, ami nagyon megterheli a helyi közlekedési és kommunális infrastruktúrát.
Az új építésű ingatlanok ára 2022-ben és 2023-ban rakétaszerűen emelkedett, de vannak olyan járások és vármegyék, ahol nagyon kevés új lakás épült. Pest vármegyében két kivétellel az összes járásban emelkedett az új építésű ingatlanok ára, de a használt ingatlanok négyzetméterára is jelentős növekedést mutat az egész országban, leszámítva a dél-dunántúli és a délkelet-magyarországi térséget.
A tárcavezető azt mondta: szándékaik szerint az Alaptörvényben deklarálják a települések, helyi közösségek önazonossághoz való jogát, amelyet az Alaptörvényben rögzített alapelvekkel összhangban lehet majd gyakorolni, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Míg a sarkalatos törvényben lehetőséget adnak a képviselő-testületeknek arra, hogy adott esetben korlátozzák a településre beköltözőket.
Navracsics Tibor a helyi önazonosság védelmének lehetőségeként említette meg az ingatlanszerzés kizárását, állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási jogát, az ingatlanszerzés feltételhez kötését és a helyi adózást.
A politikai célok között említette a helyi önazonosság, a helyi szokások és hagyományok védelmét, a népesség egyensúlyának megőrzését.
