Navracsics Tibor: Minden nemzet másként értelmezi a demokráciát
Az egyes nemzetek az eltérő adottságok és hagyományok tükrében másként értelmezik és a maguk jellegzetességeihez igazítva élik meg a demokráciát – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Veszprémben, a Madách 200 Gondolat Fesztivál keretében megtartott eszmecserén.A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program (VEB2023 EKF) támogatásával megvalósuló rendezvényen Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a demokrácia egy örökké vitatott fogalom, hozzátéve, hogy minden ország „a maga kultúrájának tükrében” értelmezi azt.
A mai és az ókori demokrácia közti különbségről szólva a tárcavezető elmondta, hogy a mai véleményvezérek által kezdeményezett verbális szócsaták tulajdonképpen egy „kockázat nélküli bikaviadalt szimbolizálnak, hiszen arctalanul, álnéven küldhetik egymásnak az üzeneteket”. Mint rámutatott, hasonlóan viselkednek Az ember tragédiájában az athéni színben feltűnő demagógok is.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a demokráciának rengeteg hibája, buktatója létezik, „a nem demokratikus rendszerek azonban mára erkölcstelennek tűnnek”.
Szavai szerint „sok tényező együttállása kell ahhoz, hogy működjön a demokrácia, egyebek mellett az, hogy az emberek higgyenek benne”. Egy antidemokratikus rendszer esetén erre nincs szükség – tette hozzá.
A mai demokráciáról szólva hangsúlyozta: a képviseleti demokrácia kulcsmozzanata a választás, amely a rendszer újjászületésének pillanata. Mint mondta, fontos, hogy a választást reprezentativitás jellemezze és általa létrejöjjön a kormányzóképesség.
A demokrácia változásának irányáról azt mondta, hogy az egyre ideologikusabbá lesz, egyre többen határozzák meg a szalonképes demokrácia kritériumait, ami gyengíti, törékennyé teszi.
Szikora János rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója arról beszélt, hogy amint Az ember tragédiájában szereplő athéni szín is rámutat, a demokráciáknak számos gyenge pontjuk van, de „ennél jobb társadalmi berendezkedést még nem talált ki senki”.
Mint megjegyezte, színházi rendezőként a sok ötletelés, javaslat után végeredményben döntések sorozatát kell meghozni a színházi alkotói folyamatban, ez pedig már diktatórikus, egy emberhez köthető.
Hangsúlyozta: az athéni szín a politikai rendszer torzulását mutatja, hiszen hiányzik mögüle a kultúra, a primitivizált társadalom demokráciája pedig szükségszerűen torzzá válik.
Ha egy társadalomban léteznek eszmecserék, akkor van lehetőség a demokrácia megfelelő működésére – mutatott rá.
