Navracsics Tibor: Veszprémben őrzik Brusznyai Árpád és társai emlékét

A veszprémi várban, a Szentháromság téren felállított színpadon tartott díszünnepségen Navracsics Tibor azt mondta: évről évre óriási viták robbannak ki október 23. értékeléséről. Van, aki állítja, hogy alapvetően jobboldali forradalom volt a baloldali, kommunista rezsimmel szemben.

Hozzátette: mások szerint ez „a jobbító szándékú baloldaliak forradalma volt az embertelen kommunista rendszerrel szemben”. Van, aki azt mondja, konzervatív volt, más progresszívnek nevezi, de úgy tűnik, hogy „nem tudunk megegyezésre jutni október 23-át illetően”.

Azonban ha 1956 hőseit nézzük, akkor egyértelmű, hogy október 23-a miről szólt – mondta Navracsics Tibor.

A területfejlesztési miniszter példaként említette a szabadságharc leverése után kivégzett Császár Józsefet, aki kitűzte a kivágott címerű nemzeti zászlót Veszprémben, majd november 4-én a Hősök kapujánál fegyverrel védte a várat az oroszok ellen. Szólt arról a 65 egyetemistáról és arról a 68 tizenéves veszprémi fiatalról is, akiket a várban gyűjtöttek össze, hogy a Szovjetunióba, több hónapos kényszermunkatáborba vigyenek.

Hangsúlyozta: bennük és a veszprémi forradalmárok élén álló, majd halálra ítélt Brusznyai Árpádban az a közös, hogy életüket kockáztatták az 1956-os forradalom küldetésének beteljesítéséért, hozzáfűzve, amit ők tettek, az nem más, mint kiállás az életért egy életellenes rendszerben.

Porga Gyula arról szólt, hogy Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosaként Magyarország kulturális fővárosa is lett. „Minden okunk megvan rá, hogy egyszerre legyünk büszke lokálpatrióta veszprémiek, hagyományaikat tisztelő magyarok és a közös kultúrát ápoló európaiak” – hangoztatta.

A polgármester emlékeztetett: 1956-ban Veszprémben a fiatalok „demokratizált választásokat”, egyetemi autonómiát követeltek, a város életének újraszervezéséről küldöttgyűlésen döntöttek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlésen ugyan kivágták a „gyűlöletes Rákosi-címert” a nemzeti lobogóból és letartóztatták az elviselhetetlen rendszer helytartóit, de a veszprémiek senkin sem álltak bosszút.

Veszprémben 1956. október 23-tól a szovjet csapatok november 4-i bevonulásáig a polgári józanság uralkodott – mondta Porga Gyula. Hozzátette: csak a körülzárt, harcra kényszerített Veszprém nyúlt a fegyverekhez, hogy megvédje vívmányait.

Brusznyai Árpádot, 1956 forradalmának legnagyobb veszprémi hősét mégis kivégeztette a kommunista rendszer, mert félt a polgári józanságtól, a törvényességtől, az igazságosságtól, és mert demonstrálni akarta engesztelhetetlenségét – idézte fel. Megjegyezte: ezután Veszprém évtizedekre veszítette el karakterét, önbizalmát, lelkét és polgári város jellegét.

Ez a korszak ért véget a rendszerváltással, az Európa Kulturális Fővárosa program elnyerésével és sikeres megrendezésével pedig a veszprémiek jó esélyt kaptak arra, hogy újra azok legyenek, amik voltak: büszke, magukban bízó, öntevékeny emberek – jelentette ki a polgármester.

A megjelenteket köszöntő Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Veszprémet a királynék városaként, a kultúra otthonaként vagy a sport fellegváraként szokták emlegetni.

Azonban Veszprém a bátrak városa is, mert 1956-ban „itt is megmozdult a néplélek”, és összefogott az elnyomó hatalom ellen – tette hozzá, felelevenítve az októberi eseményeket és a forradalom leverését követő decemberi néma nőtüntetést.

A díszünnepségen a Veszprém Petőfi Színház társulata, Balázs Péter színművész, valamint a Zöldág Néptánc Együttes adott kulturális műsort Oberfrank Pál színházigazgató művészeti vezetésével.