– Orbán Viktor azt mondta, elvárja öntől, hogy tisztázza kijelentéseit, és tegye egyértelművé gondolatait.

– Orbán Viktor arra gondolt, amikor azt mondtam: „Nacionalista vagyok, szeretem a hazámat, szeretem a magyar embereket, és előtérbe helyezem a magyar érdekeket a globális, ha úgy tetszik, a zsidó nagytőkével szemben, amely be akarja kebelezni az egész világot és főleg Magyarországot.” Ezzel Simon Perez izraeli államfő mondataira utaltam, aki azt mondta, hogy manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani, majd hozzátette, hogy Izrael gazdaságilag olyan erős, hogy felvásárolja Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot. Ő az egyedüli államfő, aki ilyet mondott. Ha például a venezuelai államfő mondott volna hasonlót, akkor venezuelai tőkéről beszéltem volna. A probléma gyökere, hogy az elmúlt hét év kormányzati politikája olyan jogszabályi hátteret teremtett, amely a multinacionális vállalatokat, a globális nagytőkét részesíti előnyben. Az új állami vagyontörvény szinte tálcán kínálja fel a nemzeti tulajdonunkat. Igaz, hogy Magyarország GDP-jének háromnegyedét a multik adják, de csak a munkavállalók egynegyedét foglalkoztatják. A magyar kis- és középvállalkozók a munkavállalók háromnegyedét foglalkoztatják, mégis elképesztően nagy versenyhátrányban vannak a multikkal szemben. Például a Hankook, amely közel harmincmilliárd forint állami támogatást kapott, körülbelül ezerötszáz embernek adott munkát. Ennyi pénzből a kis- és közepes vállalkozások húszezer embernek tudtak volna új munkahelyet biztosítani. A másik kijelentésemet, amelyben arra hívtam fel a figyelmet, hogy a cigányok többsége által lakott településeken a terhes asszonyok gyógyszereket szednek, hogy fogyatékos gyermekük szülessen, a Fidesz helyi ügynek tekinti és nem kíván közbeavatkozni. Ez egy létező probléma, és a borsodi térségben élő emberek között mindennapi beszédtéma. Borsod megyében a fogyatékkal született gyermekek aránya tizenegy és fél százalék, amely majdnem az országos átlag duplája. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, szociális katasztrófa lesz belőle. Ami a kijelentéseim körül zajlik, az csak egy színjáték, amelynek az a célja, hogy a Fideszt és a Jobbikot egy kalap alá vegyék, és a Fideszre is azt mondhassák, antiszemita, rasszista, fasiszta párt, hogy ezzel befolyásolják a választások kimenetelét. Amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóság idézésén megjelentem, a tárgyalás előtt egy hölgy a folyosón azt mondta, tisztában vannak vele, hogy az eljárásra semmilyen jogalapjuk nincsen, de olyan nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy azt kénytelenek lefolytatni velem szemben. Ez is jól mutatja, hogy milyen színjáték az egész.

– Tehát nem bánta meg a kijelentéseit?

– Nem. Sőt még hálás is vagyok azoknak, akik közzétették az interneten ezeket a felvételeket, mert most már nem félünk beszélni ezekről a témákról. A balliberális média rám akarja sütni a rasszista, fasiszta, antiszemita bélyeget, de pont az ellenkező hatást érik el, mint amit szeretnének. Az egyik kereskedelmi televízió műsorában velem kapcsolatosan már háromszor is szavaztatták a nézőket, és a szavazók kétharmada minden alkalommal engem támogatott.

– Az edelényi Fidesz szimpátiatüntetést szervezett, ahol több cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, politikusa is felszólalt ön mellett.

– Választókerületemben az emberek ismernek, tudják, hogy nem vagyok cigányellenes, hogy polgármesteri munkám során mennyit segítek a cigányságon. Jólesett, és nagyon meghatott, hogy több mint kétezer ember így kiállt mellettem. Felszólalásomban külön köszöntöttem a jelen lévő MSZP-szavazókat, mert sokan jöttek oda hozzám azzal, hogy az MSZP-re szavaztak, de nagyon megbánták. Sajnos sokan nem mertek eljönni a rendezvényre. Többen is felhívtak telefonon, hogy csak lélekben tudnak ott lenni, mert nem akarják, hogy a tüntetésen készült felvételeken felismerjék őket. A szocialisták olyanná tették ezt az országot, ahol a félelem az úr, és aki nyíltan mer beszélni a társadalmat foglalkoztató kérdésekről, azt antiszemitának, rasszistának bélyegzik meg. A félelem országa lettünk.

– A tüntetésen aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy a Fidesz önt indítsa az országgyűlési választásokon.

– Orbán Viktor elmondta, hogy a Fideszben elsősorban a helyi szervezetek döntenek arról, kit támogatnak és kit jelölnek a választásokra. A választókerületben működő szervezetek elnökei éppen a szimpátiatüntetésen jelentették be, hogy a tagság egyöntetűen az én jelölésemet támogatja. Az aláírásgyűjtést pedig azért indították el, hogy világos legyen: nemcsak a párt helyi tagsága támogatja indulásomat.

– A múlt héten került nyilvánosságra egy újabb felvétel, ahol bírálta a Fidesz szövetségi politikáját, és Antall Józsefre utalva azt mondta, „Tessenek forradalmat csinálni!”

– Ez a felvétel még tavaly decemberben készült, amikor úgy láttam, a Fideszen mintha eluralkodott volna a tehetetlenség, és nem láttam semmi jelét annak, hogy mint ellenzéki párt valamit is tennénk az ország helyzetének megváltoztatása érdekében. Soha nem tudtam egyetérteni azzal a nézettel, miszerint ha nem csinálunk semmit, akkor nem is hibázhatunk. Elismerem, hogy szókimondó és renitens fideszes vagyok, és nem mindenben értek egyet a Fidesszel. Tavaly decemberben az „egy a tábor, egy a zászló” politikáját nem olyan értelemben bíráltam, hogy a Fidesznek a Jobbikkal kellene összefognia, hanem arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani a civil társadalommal. Mint ahogy ez meg is történt, hiszen a Civil Összefogás Fórummal együtt áprilisban a Hősök terén egy több százezres tüntetést szerveztünk, amely tulajdonképpen forradalmi jellegű esemény volt. Marx óta tudjuk, hogy forradalmat nemcsak fegyverekkel lehet csinálni, az már a lenini elmélet. Természetesen én sem fegyveres forradalomra gondoltam – ez ki is derült volna, ha nemcsak a kivágott részt hozzák nyilvánosságra, de legalább még a következő mondatot is –, hanem arra, hogy muszáj változtatni, mert az utolsó előtti másodpercben vagyunk. Ha például kétharmaddal nyerünk a választásokon, az már felér egy forradalommal.

– Hogyan értékelné polgármesteri munkáját?

– 1994 és 2002 között az előző polgármester azt a politikát folytatta, amit az imént említettem, hogy ha nem csinálunk semmit, abból baj nem lehet. Úgy telt el nyolc év Edelényben, hogy gyakorlatilag semmi nem történt. 2002-ben még tizennégy intézménye volt a városnak, ma csak négy van. Az intézményrendszeri átalakítások miatt százhúsz közalkalmazottal kevesebb lett a városban. Ahol tudtuk, összehúztuk a nadrágszíjat, és ennek köszönhetően a városnak még soha nem kellett működési hitelt felvennie. Ami azért nagy dolog, mert hét éve, amióta a szocialisták kormányoznak, Edelény előtt elzárták a pályázati csapokat, miközben a szomszédos városok milliárdokat nyertek. Ennek nem az az oka, hogy rosszul pályáztunk, hanem az, hogy Edelény a rendszerváltás óta mindig jobboldali város volt. A Regionális Fejlesztési Tanácsban lévő szocialisták így büntetik a várost. Hét éve egyáltalán nem kaptunk semmit a fejlesztési forrásokból, mindent önerőből vagyunk kénytelenek megoldani, mint például a járdaprogramot. Azok a lakók, akik vállalták, hogy a saját munkájukkal tudnak ebben segíteni, odavittük a betont, ahol nem, ott közmunkások építették a járdát.

– Mi foglalkoztatja leginkább az edelényieket?

– A munkanélküliség nálunk harminc százalék felett van, és szociális ellátásokra évente háromszázmillió forintot fizetünk ki. Azért vannak az emberek felháborodva, mert a cigányság egy része, hangsúlyozom, csak egy része, soha nem dolgozott, nem is dolgozik és nem is akar dolgozni. Számukra teljesen természetes, hogy az államtól mindent megkapnak. Az edelényiek kilencven százaléka egész életében dolgozott és dolgozik, adót fizetnek, tisztességesen nevelik a gyerekeiket. Juli néni, aki végigdolgozta az életét és csak öt deka párizsit tud venni, azt látja, hogy akik nem dolgoznak, azok tíz kiló húsért mennek be a boltba. Ez a legnagyobb probléma, ez az, amit egyre kevésbé viselnek el az emberek.

– Milyen a közbiztonság a városban?

– Csak az elmúlt két hét történései közül két esetet említek. Egyik cigány származású képviselőtársam megkeresett, hogy szeretne a Művelődési Házban cigánydiszkót rendezni. Az engedélyt természetesen megadtam. A diszkónak a rendőrség vetett véget, mert verekedés tört, s kiderült, hogy valakik el akarták lopni a keverőpultot és a hangerősítő-berendezéseket, legalábbis már össze is készítették azokat az épület tetején. A másik eset Edelény Finke nevű városrészében történt, a cigánytelepen, ahová a rendőröknek ki kellett vonulniuk intézkedni. A rendőrautóban egy megbilincselt rab ült. Amikor a rendőrautó megállt, egy nagyobb csoport megrohamozta a járőrautót, megtámadták a rendőröket és kiszabadították a rabot. Nemrég volt a rendőrök ügyészségi kihallgatása. Remélem, hogy nem a rendőröket fogják felelősségre vonni a rab szökése miatt.

– Az életveszélyes fenyegetésen kívül egyéb atrocitás is érte önt?

– Szerencsére nem, sőt elmondhatom, hogy mindenhol szeretettel fogadnak az emberek. Odajönnek hozzám, megszorítják a kezem, hogy ne adjam fel. Nem csak magyarok, cigányok is. Elmondhatom, hogy a cigányok többsége mellettem áll. Beszélgettem Lakatos Attila borsodi vajdával is. Egyetértettünk abban, hogy a cigányság problémáját csak közösen tudjuk megoldani. Ennek azonban jelenleg gátja az a politika, amelyik őket csak száraztésztával megvásárolható szavazóknak tekinti, és a kisebbség hivatalos vezetése, amely ehhez asszisztál.

Lass Gábor