Ne szégyelljük a sikereinket!

– Budapest hirtelen tele lett az ellenzéki előválasztás plakátjaival. Látszólag az előválasztás áll az üzenetek középpontjában, de a plakátok valójában már 2022-re reflektálnak és mozgósítanak. Heves megyében is hasonló a helyzet?

– Nálunk is megjelentek az ellenzéki kampányplakátok, és naponta hív fel bennünket valamelyik előválasztási jelölt telefonautomatája. Érdekes, hogy vitára invitálta egymást a DK-s és a momentumos jelölt, de nem itt, hanem Nógrádban zajlik le majd a Hevest érintő találkozó. Ennek az egésznek éppúgy nincs értelme itt sem, mint az egész országban az ellenzék előválasztási színjátékának. Persze, forognak a nevek, forognak az arcok, lehet, hogy már ez is elég nekik.

– Itt járt és szólt az emberekhez a DK miniszterelnök-jelöltje. Beszélt a helyi programjukról?

– Lózungokat mondott. Kiderült, hogy még nagy vonalakban sincs fogalma a helyi viszonyokról. Szórólapján például Eger polgármestereként aposztrofálta a DK helyi jelöltjét, noha az most az exjobbikos, azóta a frakciójából is kiutasított, tehát független Mirkóczki Ádám. A polgári oldalnak viszont ettől még oda kell figyelnie a történésekre. Az ellenzék erőszakos nyomulása uralja a médiafelületeket, folyamatosan a szavazók arcába tolakodik. Nálunk is megkezdődött a kormánypárti aláírásgyűjtés, és minél többször, minél több helyen kell beszélnünk a szavazóknak a visszarendeződés veszélyeiről és természetesen az együtt elért eredményeinkről is, mert azok számítanak valójában.

– Ami az országgyűlési választásokat illeti, Heves csatakörzetnek számít? Azaz nagy küzdelem várható itt jövő tavasszal?

– A megye egyértelműen baloldali terep volt 2010-ig, de ahogy az emberek fogalmaztak akkor, vége lett a „veres Heves” korszakának, mindhárom választókerületben polgári győzelem született. Miért kellett erre olyan sokat várni? Mert addig országosan is ismert szocialista megmondóemberek, például Korózs Lajos és Sós Tamás vitték a vezető szólamot a baloldali kórusban. Másrészt Eger város és környéke is iparosodott régiónak számított, ahol az emberek jó része nosztalgiával tekintett vissza a Kádár-korszakra. Csakhogy szép lassan elpárolgott az emlékek bája, és a nosztalgiázóknak is szembe kellett nézniük a baloldali kormányzás mindennapi valóságával.

– Nagyon röviden összefoglalva, mit hozott nekik a 2010-es Fidesz–KDNP-­győzelem?

– Azt tapasztalták, hogy nekünk nem a megvonás, nem a nadrágszíj szorosabbra húzása az ars poeticánk, hanem a fejlesztés. Heves ma iparosodottságát és a GDP-hez való hozzájárulását tekintve hatodik a megyék sorában.

– Ez hozhat kormánypárti győzelmet 2022-ben?

– Aki politikusként ilyet ki merne jelenteni, annak nincs helye a porondon. Igyekszik az ellenzék. Éppen itt, Heves megyében valósult meg elsőként az országban a kétlistás verseny a 2019-es helyhatósági választások előtt. És olyan lendülettel látott munkához az ellenzék akkor, támaszkodva arra a liberális médiatúlsúlyra, amiben élünk, hogy a polgári oldal hátrányba szorult vele szemben a politikai hirdetések, a médiaüzenetek terén, ráadásul a hevesi ellenzék még a Facebookot is birtokba vette. A szavazók azonban nyitott szemmel jártak, és mi 60 százalékot értünk el jól érzékelhető eredményeink, megvalósított fejlesztéseink révén. Bíznak tehát az emberek a polgári oldalban, és ezt a bizalmat meg kell tartanunk.

– A 60 százalékos megyei győzelem ellenére mégis ellenzéki polgármester ülhetett Eger polgármesteri székébe. Miért?

– Sajnos elvesztettük a megyei jogú várost, de Mirkóczki Ádám talán még nálunk is jobban meglepődött saját győzelmén. Be kellett látnunk, hogy a fejlesztés, a munka nem mindig elég a győzelemhez, mindezt erős kampánnyal kell megtoldani, bemutatva a sikereinket. Az ellenzék itt is csábító, de megalapozatlan ígéretekkel operált, és voltak, akik hinni akartak ezekben az ígéretekben, tehát oda húzták az ikszet.

– Itt is szembejön azonban most a valóság, mert úgy tudni, hogy Mirkóczki Ádám a nadrágszíj összehúzását sürgeti Egerben…

– Az a baj, hogy a polgármester úr nem magán húzta össze a nadrágszíjat, hanem a városon: a közterületek rendben tartásán, a szociális ellátórendszeren igyekezett spórolni, és évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakembereknek adta ki az útját a városházán, végképp veszélyeztetve Eger működőképességét. A megyeközpont egyébként hűen mutatja, hogy mi lenne a következménye egy politikai kurzusváltásnak, hiszen a helyi politikában nem a város ügyeivel való foglalatoskodás, hanem az állandósult hatalmi harcok a mindennaposak. Cserben hagyták Egert, saját választóikat, és most a meg nem valósult választási ígéreteikért vagy a Fideszt, vagy a kormányt teszik felelőssé. Üzenem nekik, hogy tetszenének inkább várost vezetni!

– Jól jellemzi az ellenzéki modort és stratégiát, hogy Hadházy Ákos feljelentést tett tíz hevesi település ellen az OLAF-nál, korrupció gyanújával. Egy kormánypárti fejlesztésről, az úgynevezett minipiacok létrehozásáról szól ez a történet.

– Hiányzik a képviselő úr településvezetői gyakorlata, és a jogszabályokkal sincs tisztában. Hangulatkeltő támadás ez, és láthatóan még kicsit sem érdekli, hogy a piacok mennyire fontosak a helyi lakosoknak és termelőknek, ráadásul az érintett települések agórájának, azaz közösségi terének, találkozási pontjának is számítanak. Belerúgni ezekbe, méghozzá megalapozatlan vádakkal, nyilvánvaló öngól.

– Heves megye gazdasága többek között arról híres, hogy itt az utolsó békeévben, vagyis 2019-ben csupán 2,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami erősen az országos átlag alatti érték. Változtatott ezen valamit a járvány?

– Érdemes tudni a megyéről, hogy egy ipari tengely húzódik a közepén, a Hatvan, Gyöngyös, Eger vonalon, és ennek a tengelynek a városaiban, illetve azok agglomerációjában rendkívül kedvező a munkaerőpiaci helyzet. A tengelytől északra és délre haladva azonban már nem állunk ennyire fényesen, de relatíve ott is jól alakul minden. A tengelyen több multinacionális cég is található, de ott vannak már az erősödő hazai vállalkozások is. Ezek így együtt munkát adnak az észak- és dél-hevesi területek lakóinak is. Kialakult jelenségről beszélünk, amibe hiba lenne belenyúlni, inkább a lehetőségeket kell bővítenünk. Az útjainkat nem azért fejlesztjük, hogy az emberek ingázását erősítsük. Az a célunk, hogy helybe vigyük nekik a munkahelyet kínáló vállalkozásokat. Nem is tehetnénk másként, mert az egri, Eger környéki ipari parkok már megteltek. Északon és délen viszont van számos felhagyott üzemi területünk, amelyek lehetőséget adnak barnamezős beruházások beindítására. Jó példa erre a verpeléti Asiafood tésztagyár vagy a tarnazsadányi Bott Hungária Kft. is, ami 240 főt foglalkoztat. Az úthálózat fejlesztése emellett fontos feltétele a turizmus bővítésének is.

– Egy statisztikai felmérés szerint 2019-ben 233 ezer forint volt a megyében a nettó átlagkereset. Ezt elegendőnek tekinthetjük?

– Az országos összehasonlításban a mezőny utolsó harmadában vagyunk bérek tekintetében, az Észak-Magyarország régióban viszont Heves áll az élen. Az általunk támogatott iparosítás, beruházásösztönzés jótékonyan hat a bérekre, mint ahogy már most jótékonyan hat rájuk az is, hogy a járvány után délen, a Tisza-tó vonzáskörzetében, illetve Északon, a Bükk és Mátra vidékén fellendült az idegenforgalom. Jelentős tőke érkezik ezekbe a térségekbe, és a kormányzati programok is segítik a turisztika, a vendéglátás fejlődését. De a béreknek még jelentősen nőniük kell. Híres a megye borkultúrája, gazdag az épített öröksége; itt elsősorban a kastélyainkra gondolok mint lehetséges idegenforgalmi bázisokra. Több kastélyunk újult meg a közelmúltban, és a fejlesztések jelenleg is zajlanak; ami elkészült, azok közül talán a legszebb a Grassalkovich család hatvani otthona. Sokat várunk a vadászati világkiállítás vendégcsalogató erejétől, a rendezvény egyik legfontosabb helyszíne éppen ez, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak otthont adó épület lesz. Ne feledjük a szépen felújított egri várat se, egyébként Eger belvárosa a megújult Líceummal, a kispréposti palotával vagy az épp felújítás alatt álló Bazilikával önmagában is idegenforgalmi nevezetesség.

– Elhangzott több helyütt is, hogy a Heves Megyei Önkormányzat legfontosabb célja a kormány által meghirdetett Nemzeti fejlesztés 2030 területfejlesztési programon belül a fiatalok helyben tartása. A békeévben 28 százalékkal többen kötöttek házasságot a megyében, mint az előző esztendőben. Minek köszönhető ez?

– Szerepet játszik ebben a csok és más családvédelmi intézkedések, a bölcsőépítési, felújítási kampány, a munkahelyteremtés is, és így tovább. A járvány előtti időszakban Hevesre is jellemző volt a munkaerő, ezen belül is főként a fiatalok külföldre vándorlása. Ám most sok vállalkozás született a megyében olyan emberek jóvoltából, akik a külföldön keresett pénzükből alapítottak céget idehaza. Nem is tagadják, hogy itthon sokkal kedvezőbbek már az adózási viszonyok, és jobbak a gazdasági körülmények, mint odakint. Ráadásul a kormány jelentősen lecsökkentette az adminisztrációs kötelezettségeket is. Van olyan ismerősöm, aki megszerezte a brit állampolgárságot, de csak hatalomváltás esetén menne vissza Angliába, mert szerinte itt most valahogy minden jobb, mint ott. Elmondta azt is, hogy a magyar családtámogatási rendszer szinte naponta került szóba odaát, csodálják a britek.

– Ezek egyedi példák, vagy valóban érzékelhető az eltávozottak vissza­áramlása?

– Ha nem is tömeges egyelőre, de jól érzékelhető. Mint ahogy az is, hogy mind kedveltebb a falu mint élettér, Hevesben is sok fiatal költözik ki a városokból kisebb településekre. Az egy dolog, hogy a kormány mindenütt kötelező önkormányzati feladattá tette a helyi bölcsőde létrehozását. De megtette azt, amiről a balliberális kabinetek mindig megfeledkeztek, forrást is adott hozzá. Heves megye összesen hatmilliárd forint bölcsődeépítési és -felújítási támogatást kapott eddig a TOP-ban. Az új TOP Plusz és az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna forrásai remélhetőleg olyan keretet alkotnak majd, amelyet a tervezés szintjén már megtöltöttünk tartalommal. Mi sok mindent belepakoltunk ebbe a keretbe, az infrastruktúrától az oktatás fejlesztésén át a családpolitikai intézkedésekig. Figyeltünk a Debrecenbe települő BMW-gyárra is, ami szerintünk megyénk gazdasági életére is hatással lesz, például a szakképzés vagy a beszállítói hálózatok terén.

– Mekkora most Eger régiót meghatározó kulturális szerepe?

– Itt működik például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Éppen 250 éve annak, hogy az akkori, az egyetem névadó egri püspöke úgy gondolta, szükség lenne itt egy ilyen intézményre. Most megvalósult az álma. Felvirágzott az egykori tanárképző főiskola, az egyetem valódi tudásközponttá vált, benne olyan részterületekkel, mint például a szőlészet, borászat. A környékbeli vállalkozások, borászati cégek folyamatosan kapcsolatban vannak az egyetemmel, és újabb képzési igények merülnek fel más szegmensekben is. De folyik itt médiaképzés, tanárképzés is, és működik egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutatóközpont, amely a megye gazdasági életét is segíti.

– Teljesen visszaállt a régi élet Hevesben a járvány után?

– Javarészt igen. Csupán egy-egy nagyobb fesztivált voltunk kénytelenek elhalasztani, de a munkahelyek és az intézmények, a családok normál napi élete újra a régi. Sokszor jártam külföldön, és jó hazajönni onnan, látni, hogy az intézkedések, az oltási kampány hatására mi szabadabbak lehetünk, letehettük a maszkot is. Visszaállt a régi foglalkoztatottsági helyzet, és a vendéglátás is új erőre kapott, bár munkaerőhiánnyal küszködik. Pezsdül az élet a megye északi és déli részén is, egyre többen vásárolnak ott ingatlant vagy nyaralót.

– Milyen fordulatszámon működött a járványhullámok idején a megyei önkormányzat?

– Először is rengeteg koordinációs feladatunk volt. Szerveznünk kellett a fertőtlenítőszerek, a védekezési eszközök beszerzését, ügyelve az árakra és a kiszállítások sebességére is. Segítettük a települések adminisztrációs feladatainak megoldását, hiszen itt új formákkal és kihívásokkal találkoztak, és segítettük a városok, falvak egymással való kapcsolattartását is. A járvány azt mutatta, hogy megmaradtak a klasszikus, területfejlesztési feladataink, de hangsúlyozottan jelentőssé vált a koordinációs szerepünk is. És ez így lesz már ezután.