Az országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek csak a választási irodák által kiadott íveken gyűjthetik az ajánlásokat. Négy éve 38 ezer ajánlóívet nem vittek vissza a jelöltek és jelölőszervezetek, és emiatt 1,9 milliárd forintra büntették őket.
 

Fotó: MTI, archív, illusztráció


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Az ajánlásgyűjtő íveken szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, az egyéni választókerületi választási irodák ennek alapján tartják nyilván, ki mennyi ívet vett át. A jelöltek, jelölőszervezetek március 5-éig gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat, az íveket legkésőbb ezen a napon vissza kell vinni a választási irodákba. 
    
Aki elmulasztja leadni az összes átvett ajánlóívet, megbírságolják. A törvény nem tesz különbséget, hogy az ajánlóíveket miért nem vitték vissza. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint. 
    
Nem szabható ki bírság a leadási határidőt követő napon benyújtott, aláírást nem tartalmazó ajánlóív után. 
    
Az ajánlóíveket vissza nem adó jelöltekre és pártokra kirótt büntetéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be. 
    
Négy évvel ezelőtt a választási irodák több mint 478 ezer ajánlóívet adtak ki, ebből mintegy 38 ezret nem vittek vissza a jelöltek, illetve a nekik ajánlásokat gyűjtő pártok a jelöltbejelentésre nyitva álló a határidőig. Az egyéni választókerületi választási bizottságok összesen több mint 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki 59 pártra, pártszövetségre, illetve jelöltre. Négy évvel korábban még minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után 50 ezer 750 forintos bírságot kellett kiszabni.
    
A későn visszavitt ajánlóívek miatt kiszabott bírságokból mindössze négymillió forint büntetést fizettek be a pártok a Nemzeti Választási Iroda számlájára, a többi büntetés behajtása a NAV feladata volt.

(MTI)