Negyedik hullám, harmadik oltás

Nemcsak ajánlott, hanem az egészségügyi dolgozók és az egyes kormányzati szervek alkalmazottai számára kötelező is a harmadik oltás beadatása. Az újabb dózis haszna Izraelben mutatkozott meg először, ahol a negyedik hullámot a lakosság harmadának néhány héten belüli újraoltásával sikerült aránylag gyorsan letörni. A Lancet orvosi folyóiratban számoltak be az eredményekről, miszerint 2020. július 30. és 2021. szeptember 23. között vizsgált több mint egymillió ember esetében a harmadik oltás 93 százalékkal csökkentette a kórházba kerülés, 92 százalékkal a súlyos kimenetel és 81 százalékkal a halálozás kockázatát.

– Jobb az új fertőzésnek magasabb ellenanyagszinttel nekimenni – mondja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa. – Ha a kitettség erős, ha nagy a vírus nyomása, a védelemnek is erősebbnek kell lennie. Márpedig a hazai hatvanszázalékos átoltottság még bőven nem elég, ahogy azt nemrég az akkor hasonló átoltottságú Izraelben is láttuk, a vírusnak rengeteg lehetősége van még terjedni. Így most sokszor és nagyobb mennyiségben találkozik vele a szervezetünk, tehát jobb, ha magasabb ellenanyagszintbe ütközik. Ez az első védvonal, és valóban csökken a második oltás hatása idővel.

Az úgynevezett booster dózist számos helyen bevezették már, például az Egyesült Arab Emírségekben is, ahol egyébként Sinopharmmal és Szputnyikkal is oltanak. Itt és Izraelben is a harmadik dózishoz kötötték bizonyos esetekben az oltási igazolvány meghosszabbítását. Mindkét ország fontos példa, hiszen korábban is kísérleti helyszínként funkcionáltak – csak az egyik egy nyugati, a másik keleti vakcinák számára –, az elsők között vezették be a harmadik oltást, illetve jelentették be a 3-5 év feletti gyerekek vakcinációját is: Izrael Pfizerrel, az Egyesült Arab Emírségek Sino­pharmmal. Az utóbbi igen szép eredményeket is ért el, náluk július elején kezdtek el látványosan csökkenni a fertőzöttségi adatok, amikor a társadalom 75 százaléka be volt oltva, és közben a harmadik dózist is elkezdték beadni, őszre pedig teljesen lapossá vált náluk a görbe, átoltottságuk pedig már több mint 90 százalékos.

Kínában szintén hozzá lehet jutni három év felett az oltáshoz, és lassan Magyarországon is 12 év alatt is, ha megszületik az európai és magyar gyógyszerhatósági döntés. A gyerekek oltásának jelentőségét Gibraltár esete bizonyítja látványosan. Ez az ország újabban az oltásellenesek fő érvei között szerepel, itt ugyanis a 12 éven felüliek 99 százaléka be van oltva, de náluk is dúl a negyedik hullám, miután a vírus képes terjedni a gyerekek között.

– Látható, hogy az új esetek túlnyomó többsége az 5–10 és a 10–15 éves korosztályból kerül ki, ha valaki veszi a fáradságot, és utánanéz a részleteknek. A köreikben terjedő vírus pedig esetszámban az oltottak között is jobban jelentkezik, de a halálozás és kórházba kerülés várhatóan elmarad majd a korábbiaktól – magyarázza Kemenesi Gábor.

Arra Müller Cecília, országos tiszti főorvos hívta fel a figyelmet, hogy azért is szükséges a harmadik oltás, mert a vakcinákat az eredeti, vuhani variánsra fejlesztették ki, a megváltozott vírus miatt többlet-antigénhatásra van szüksége a szervezetnek a védelemhez. A delta eleve hatvan százalékkal fertőzőképesebb, mint az eredeti, de most már Magyarországon is terjed a delta plusz, amit az Egyesült Királyságban azonosítottak először, és a deltánál is 10-15 százalékkal gyorsabban terjed. Ez azt jelenti, hogy még hatékonyabban képes megtelepedni a felső légúti nyálkahártyákon, így nagyobb mennyiségben sokszorozni önmagát, ezért gyakrabban okoz tünetes megbetegedéseket, és a fertőzött személy aktívabban terjeszti a kórokozót. Az is elképzelhető, hogy megjelenése magyarázza a járvány október végén tapasztalt trendfordulóját, amikor a viszonylag nyugodt kora ősz után Magyarországon és a régió többi országában is nagyjából egy időben kezdtek el meredeken felfutni a számok. Ugyanakkor jó hír, hogy a delta plusz az oltásokkal szemben nem tűnik ellenállóbbnak, és nem okoz súlyosabb megbetegedést.

Nem tűnhet olyan fontosnak vagy nagy előrelépésnek a társadalom védettségét tekintve az átoltottságban a hatvan és hetven százalék közti különbség. Ez azonban tévedés. Kemenesi Gábor arról számol be, hogy az Egyesült Államokban készült egy tanulmány, amiben azt modellezték, mekkora hatással van az átoltottság növekedése az esetszámokra és a halálozásra a delta variáns jelenléte mellett. A vizsgálat szerint a 40 százalék feletti oltottságú megyékben egyszázaléknyi átoltottságnövekedés átlagosan az esetszámok másfél és a halálozás 2,7 százalékos csökkenését eredményezte. Ez logikus, hiszen mindig exponenciális növekedésben kell gondolkodnunk, ha a fertőzésről van szó, vagyis a csökkenés is hasonló mértékű.

Nagy-Britannia esete is szépen mutatja az oltás hatását a gyakorlatban: a negyedik hullám magas fertőzöttségi számokat produkál, viszont a halálozás huszadakkora, mint a harmadik hullám idején volt. Átoltottságuk 75 százalékos. Az elemzések szerint 2020 decembere és 2021 júliusa között 40 ezer kórházban kezelt Covid–19-betegből 84 százalék egyetlen oltást sem kapott, 13 százalék egy dózist és a maradék 3 százalék kettőt. 2021. augusztus 16-a és szeptember 12-e között a 80 év felettiek esetében – akik a leginkább veszélyeztetettek, mert az immunmemória-vesztés is itt a legerősebb – százezer emberből 50,5 került kórházba a teljesen vakcináltak, míg 143,9 a nem vakcináltak közül. Százezerből 45,5 halt meg az oltottak és 145,4 az oltatlanok körében.

– A tapasztalatok alapján vakcina nélkül háromszor nagyobb eséllyel válhatunk fertőzötté, tizenkétszer nagyobb eséllyel juthatunk kórházba, tizenháromszor nagyobb eséllyel lehet végzetes a megbetegedés, mint oltás nélkül – szögezi le Kemenesi Gábor.

Magyarországon is látszik, hogy az esetszámok már a harmadik hullám csúcsaihoz közelítenek, de a kórházi ápolásra szorultak száma a második hullám csúcsait sem éri el.

– Sokan szívesen látnának egy rangsort a különböző oltások minősége tekintetében, de lehetetlen összehasonlítani a hatékonyságukat, miután minden társadalom más, éppen más szakaszában vannak a járványnak, más szigorításokat vezetnek be, tehát sok tényező befolyásolja az eredményt. A mért ellenanyag-mennyiségek pedig nehezen hasonlíthatóak össze, így nehezen köthetők a védelmi szinthez, az immunrendszer számos egyéb védelmi mechanizmusai ráadásul nincsenek vizsgálva. A szakma álláspontja az, hogy mindegyik vakcina jó, hiszen amennyiben nincs lehetőség válogatni, az alacsonyabb antitestválaszt kiváltó oltások is csökkentik a megbetegedést, halálozást, és emelik az egyéni és társadalmi védelmi szintet. Én mindenkit arra biztatok, hogy fogadja el azt az oltást, amilyet kap, harmadikként is – így Kemenesi Gábor.

Vannak, akik úgy gondolják, a harmadik dózis szükségessége a vakcinák minőségét mutatja. Erre azonban jó példa, hogy számos kötelező oltás is három-, sőt, némelyik ötdózisos: a pneumococcus, a rotavírus, a hepatitis B, a DTPa/DTAP – IPV (diftéria, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás) elleni oltóanyagokat mind legalább háromszor kell beadni a gyerekeknek. Az oltási rendek kidolgozása mindenféle vakcina esetében hosszadalmas, többéves folyamat. A hatóanyag mennyiségének, a dózisoknak a meghatározása finomhangolást igényel. Most abban a szakaszban vagyunk, amikor növeljük a hatóanyagot az erősebb immunválasz érdekében. Tehát teljesen normális, ami történik. Az is lehet, hogy a harmadik adag elég lesz a tartós, hosszú távú immunvédelemhez, korántsem biztos, hogy félévente, évente újra kell oltani, mint az influenza esetében.

Óvatosnak azért érdemes lenni, mert a közép- és kelet-európai térségben tombol most a negyedik hullám, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a legsúlyosabb, sötétvörös kategóriába sorolta az egész régiót.