Erőmű? Inkább fatelep. A Bakonyi Erőmű közvetlen környezete leginkább egy óriási fafeldolgozóra hasonlít. Felbecsülhetetlen értékű és mennyiségű farönk áll az ajkai gyártelepen akkora hegyekben, hogy már messziről, a főútról is jól látni a hegy méretű farakásokat. És már érkezik is az utánpótlás: az útról egy teherautó kanyarodik le, jócskán megrakva. A fák törzsein apró piros pöttyök… Mit jelenthet ez a különös jel? Később talán erre is fény derül. De nézzünk előbb körül.

A városban is percenként bukkan fel egy fával megrakott gépjármű. A város lakóinak talán már fel sem tűnik, hogy szüntelen-szakadatlan hordják a fát az erőműbe, etetik telhetetlen bendőjét, hogy az elégetett fából azután villamos áramot állítsanak elő. Tíz-tizenöt percenként újabb és újabb teherautó rakja le rakományát, és már fordul is vissza az újabb adagért. A gyártelepen sorakozó farakások mennyisége ránézésre megbecsülhetetlen, de annyi bizonyos, jó pár családnak egész télre elég lenne az itteni egynapos adag. Ám erről ne is álmodjon senki: a fát gondosan őrzik, elkerített területen tárolják, nehogy valakinek kedve támadjon hazavinni magának egy kis tüzelőt. Pedig kiváló tűzifa ez. Igazi akác, tölgy, nyír és bükk a Bakony ősi erdejéből. Az erőmű tövében tonnaszámra sorakoznak az elégetésre szánt százötvenkétszáz éves fatörzsek…

Maga az erőmű a hetvenes évek korát idézi, kívülről nézve olyan, mint a Kádár-korszak valamelyik lepukkant gyáróriása: hatalmas gyárkémények merednek az égbe, rozsdás kerítés övezi a gazos, elhanyagolt udvart. Az iparvágányon, amelynek környékét ellepte a gaz, egy mozdony tolat. Az iparvágány mellett roskatag viskó, amelyben épp az imént raktak valami ismeretlen anyagot a tűzre: félig bedőlt kéménye fojtó, köhögésre ingerlő füstöt lövell a magasba. Most az erőmű ikerkéményei is rákezdenek: fekete füstöt okádnak magukból.

– Ez nem fa – döbben rá az ember. A fának szép, illatos, fehér füstje van… Olyan, mint a pirosan izzó kandalló illata, amint duruzsol a téli estéken. De az óriási erőműkazán nem duruzsol. Nem pattog vidáman a fa, és még meleget sem ad. Ebben a pillanatban a zord tél még kíméletlenebbnek tűnik: az erőmű néma és hideg… Ám ahogy a gondolat, úgy a fekete füst is elszáll, a kémény füstje újra fehérre változik. Szabad szemmel csak közelről látható, messziről úgy tűnik, mintha nem is füstölne a kémény. Pedig a Bakonyi Erőmű folyamatosan termel, megállás nélkül, éjjel-nappal. De honnan kerül ide ez a rengeteg fa? Természetesen a szállítási költségek megdrágítanák a termelést. Így azután nem is kell messzire mennünk. Az utat egy helyi erdész mutatja, aki terepjárójával kalauzol minket a Bakony lejtőin.

– Ez lenne a zöld jövő? A megújuló energia? A biomassza? – tesszük fel a kérdést, amint épp egy letarolt területen hajtunk keresztül.

Erdész barátunk szomorúan mondja, hogy az erőmű kazánját főleg fával etetik.

– Azelőtt itt errefelé mindenki úgy hitte, hogy kétszáz évre elegendő fa van a Bakonyban. Mára azonban úgy tűnik, ha a kitermelés ilyen ütemben folytatódik, néhány éven belül nem lesz már mit kivágni. Nyár, nyír, fűz, akác éppúgy a fűrész áldozata, mint a Bakonyban őshonos tölgy és bükk – mondja az erdész, hozzátéve, hogy a tölgynek legalább 10-12 különböző fajtája ismert errefelé.

Az erdő tetején, a szemközti hegytetőn épp lebukik a nap. Az alkonyati fényben még jobban szembeötlő az a különös alakzat, amelyet a kiritkított erdősávtarvágás-kiritkított erdősáv-tarvágás különös ritmusa rajzol.

– Ezt fésűs vágásnak, vagy más szóval sávvágásnak nevezik – tudjuk meg. – Célja, hogy az erdő határai látszólag megmaradjanak. Hatalmas mennyiségű fát lehet így kitermelni, a sűrű erdő azonban ligetes területté változik.

Kirándulásunk újabb döbbenettel folytatódik. Az erdő mélyén, ahol még sűrű a tölgyes, a hatalmas szál fák már meg vannak jelölve. Piros festékkel pöttyöket, illetve vízszintes vonalakat rajzoltak a törzsükre. Vajon mit jelentenek ezek a jelek?

– A pötty azt jelenti, hogy az így megjelölt fát ki kell vágni. A vízszintes vonal a sávvágás határát jelzi. Ezek a fák is hamarosan sorra kerülnek – mutat a százötvenkétszáz éves, tekintélyes tölgyekre szomorúan. Ezeket a jeleket láttuk már: az erőmű tövében, a kivágott fák törzsein…

Az elpusztított erdőterület egyébként állami tulajdonban van, a Bakonyerdő Zrt. használatában. A fakincs, amit kitermelnek, nemzeti vagyon, miközben az erőmű magánkézben van. Lapzártáig a Bakonyerdő egyetlen illetékesét sem tudtuk elérni. Az erőműben sem volt nagyobb szerencsénk. Annyit sikerült Kaufmann Karolától megtudnunk, hogy a Bakonyerdő Zrt. az erőmű beszállítója.

De mennyi fát vágnak ki pontosan? Ezt szerettük volna megtudni. Sajnos hiába telefonáltunk, nem jártunk sikerrel. Sem a vezérigazgatót, sem a helyettesét, sem a Bioenergia Kft. igazgatóját nem tudták kapcsolni. Így azután az erőmű honlapján található adatokból, illetve azokból a sarokszámokból indultunk ki, amelyekkel az erdészek számolnak.

A Bakonyi Erőmű Részvénytársaság a megújuló energiaforrások felhasználásának hazai úttörője, állítják magukról a honlapjukon. A korábban szénnel fűtött kazánokban ma zömében fából nyerik a villamos energiát. Az erőmű az ajkai és az inotai erőművekből álló Bakonyi Hőerőmű Vállalat átalakításával jött létre. A Bakonyi Erőművet 1997. december 23-án magánosították. A részvényeket a Transelektro Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft., valamint az Euroinvest Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. vásárolta meg. A TriGránit csoporthoz tartozó Euroinvest Kft. az egyik leggazdagabb magyar üzletember, Demján Sándor érdekeltségébe tartozik. 2003-ban a Demján Sándor által vezetett befektetői csoport a Transelektro részvénycsomagjának kivásárlásával többségi tulajdont szerzett a társaságban.

– Három évvel ezelőtt itt még gyönyörű, sűrű erdő volt. Egy facsemetének legalább harminc év kell ahhoz, hogy fává cseperedjen. A húszéves tölgyfa törzse körülbelül karvastagságú – mutat a fák törzsére az erdész. A tölgyhöz tehát harmincéves kora előtt nem lehet hozzányúlni.

A Bakonyalja, Farkasgyepű, Úrkút és környéke, Nyírád, Devecser, Tüskevár tartozik a Bakonyi Erőmű ellátókörzetéhez. De mennyi fát égetnek el vajon? Rengeteget. Számoljunk utána. Egy tonna fa durván egy köbméternek felel meg. Természetesen vannak a fa fajtájától függő eltérések. A cserfa (a tölgy egy fajtája) fajlagosan nehezebb, egy köbméter cserfa súlya 1,2 tonna. Az akác viszont inkább nagyobb terjedelmű, egy köbméter akác körülbelül csak 800 kilogramm. Vegyük az átlagot. A Bakonyi Erőműben 2006-ban összesen 204 ezer tonna ipari fát és 31 ezer tonna aprítékot égettek el. Ez összesen 235 ezer tonna faszármazék.

Vagyis 235 ezer köbméter fa. A fa köbméterének ára 18 ezer forint. 235 ezer köbméter fa értéke tehát 4 milliárd 230 ezer forint. De ez még nem minden: az idei évben volt olyan hónap, amikor 36 ezer tonna fát égettek el Ajkán. Ekkora kapacitás mellett ez éves szinten 432 ezer köbméter fát jelenthet, amelynek értéke 7 milliárd 776 millió forint. Ijesztő számok. De vajon mióta folyik ez az esztelen erdőirtás? Mennyi fa égett el azóta az ajkai kohóban?

Az utolsó bányaüzem 2004-ben zárt be Ajkán. Ebben az évben kezdte meg a Bakonyi Bioenergia Kft. az üzemszerű működését. Azóta öt év telt el. Az elmúlt öt évben, ha a 2006-os év adatait átlagnak tekintjük (mert azóta futott fel a termelés) 1,175 milliárd köbméter fát égethettek el!

Még kimondani is hátborzongató. De vajon mekkora területet érint a fakitermelés? Ha a magyar átlagot vesszük, egy hektár erdőterületen körülbelül 300-600 köbméter fa található. A Bakonyi Erőmű kapacitásából kiindulva és 300 köbméterrel számolva ez annyit jelent, hogy öt év alatt akár négyezer hektár erdőt is elpusztíthattak a láncfűrészek! A Bakonyerdő Zrt. teljes gazdasági erdőterülete 31 725 hektár, amelynek a 10-12 százalékát számításaink szerint az elmúlt öt évben kitermelték! Ha a termelés üteme tovább fokozódik, ez azzal jár, hogy 20-30 év múlva teljesen elfogy a fa a Bakony erdeiben…

A most telepített tölgyek viszont 20-30 év múlva, ha egyáltalán megmaradnak, épphogy karvastagságúak lesznek. A teljes rehabilitációhoz százötven-kétszáz évnek kell eltelnie. Közben átalakul a mikroklíma, fogy a vadállomány, romlik a levegő, hiszen kiirtják a fákat, a Bakony tüdejét. Hova vezet mindez? Ez nem zöld jövőt ígér, hanem egy olyan kormosan feketét, amelyben minden harmadik ember asztmában, idült légzőszervi megbetegedésben vagy tüdőrákban hal meg…

A fát a megújuló energiaforrások közé sorolják. Az új ültetvénynek azonban idő kell, sok idő, hisz száz év még nem kor egy fa életében. A kitermelés üteme ennél jóval gyorsabb, és egyre fokozódik. A mohó energiaéhség, a gigawattokban mért, milliárdokban kifejezett teljesítmény árát pedig végül a lakossággal fizettetik meg. Ha egy cigány ember fát lop az erdőn, mindenki összecsapja a kezét. Ha egy nagyvállalkozás fák millióit rabolja el, senki nem szól. Pedig a fával fűtött erőművek energetikailag pazarló rendszerek.

Dr. Varga Zoltán természetvédelmi szakértő, a Debreceni Egyetem tanára a Demokratának elmondta, hogy a fával fűtött erőművek a megújuló energiáról szóló divatos értekezések ellenére megszüntetik a fenntarthatóságot.

– A felgyorsított felhasználás olyan vágásfordulójú fafajták esetében, mint amilyen például a tölgy, amelynek 70-80 év a legalacsonyabb vágásfordulója, ellentétes a fenntarthatósággal. A fával fűtött erőművek hatásfoka nagyon rossz. Azt a biológiai, kémiai energiát, amit a természet évszázadok alatt hozott létre, a fával fűtött erőművek néhány év alatt alakítják át villamos energiává – foglalta össze a többször hangoztatott véleményét az egyetemi tanár.

Mivel esetünkben a felhasználás üteme legalább kétszer gyorsabb, mint a megújulásé, könnyen kiszámítható, hogy mikor tűnik el az utolsó fa is a környékről, s mikor lesz a Bakonyból végleg sivár pusztaság. Aggasztóan hamar.

Hernádi Zsuzsa

Ültess fát a jövőnek!

Hazánkban jelenleg kétmilliárd hektár területet borít erdő, ami az ország 20 százaléka. Ezzel alatta maradunk a 36 százalékos uniós átlagnak. Magyarországon évente közel tízmillió köbméternyi fa pusztul el különböző okokból. A politika és a társadalom tétlenségét látva Holdampf Lajos saját kezébe vette a fák ügyét. Civil összefogást kezdeményezett. Neves közéleti személyiségek támogatásával, valamint hárommillió forint alaptőkével létrehozta a Földanya Alapítványt.

– Őseink és a jelen bölcsei a Földet anyának, személynek, érző, gondolkodó lénynek gondolják, akinek örömei és fájdalmai vannak. A Földanya jelzéseit észre kellene vennünk! Elrontottunk valamit, és ezt ki kell javítanunk – mondja az alapító.

Szakemberek segítségével egy olyan módszert dolgozott ki, amellyel rövid idő alatt megháromszorozhatjuk hazánkban a zöld területeket. A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk. Jelenleg ugyanis földlabdás faültetés folyik, amihez hároméves facsemetéket vásárolnak ezer-ötezer forintért. Ezzel szemben a még fiatal, egyéves szabadgyökerű fák ára darabonként körülbelül 35 forint. Elültetve pedig egy-két év alatt jelentős mértékben nő a csemeték értéke. A Földanya Alapítvány célja, hogy a Magyar Posta, a Csordás Csemete-kert és a Holdex Kft. segítségével Magyarország minden önkormányzatának 200 db életképes facsemetét juttasson el. Tizenöt millió fát terveznek elültetni a hétéves program keretében. Ezzel a módszerrel mindössze 420 millió forintba kerül hazánk fásítása.

– A faültetés lehet az esély egy szebb jövő, a jó világ megteremtésére – állítja Holdampf Lajos. A programot a stafétarendszer tartja életben. Ez azt jelenti, hogy a kiszállított fákért a településeknek mindössze hétezer forintot kell fizetniük, és amint megtörtént a befizetés, az alapítvány újabb fákat küld. A csomagban négy őshonos magyar fatípus található: kocsányos tölgy, platán, nyír és vörös tölgy.

– Földbe juttatásukhoz még gödröt sem kell ásni, csak ékásóval megszúrni a földet, és a harmincszor harmincas résbe belecsúsztatni a fa piciny gyökerét. Ősi módszer szerint subában, sapka nélkül kell ültetni a fákat – mondja a staféta kezdeményezője. – Ez azt jelenti, hogy sűrűn és napfényes helyen, hiszen a fa, mint az erdőben, képes megnőni másfél méterenként is. Így tud a növényzet a település számára közvetlen porfogóként is szolgálni.

A faültető staféta Süttőről indult. Tavaly már 55 ezer darab fát ültettek el ezzel a módszerrel a Kárpát-medence különböző településein, Erdélyben és a Felvidéken. Felkérésre szállítottak Bécsbe és Burgenlandba is. Magyarországon eddig többek között Ménfőcsanak, Mezőkövesd, Lábatlan, Győr, Lipótpuszta, Felcsútdoboz településeken ültettek fákat. A Földanya Alapítvány idén több mint 3200 címzettnek küldött levelet, felkínálva a lehetőséget a stafétaprogramban való részvételre.

A hazai erdők faállományának legnagyobb részét, 43 százalékát az akác és a tölgy teszi ki, a fenyők aránya 14, a bükké hat százalék. Az erdőterületek 21 százalékán keménylombos, 16 százalékán lágy lombos fák találhatók. Az erdők kétharmadát gazdasági célokra hasznosítják, egyharmadát a természet- és az árvízvédelem miatt tartják fenn. Évente csaknem hétmillió köbméter fát termelnek ki. Tavaly az erdőgazdálkodás éves árbevétele 60 milliárd forint volt.

L. Tábori Kálmán