A belépni kívánókról egységes listán szavazhatott a tagság, amely 88 igen, 2 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett az MMA nyolc tagozatába összesen 43 művészt vett fel.

Fekete György, az MMA elnöke úgy fogalmazott: az új tagok felvételével „fantasztikus értékekkel” gyarapodott az MMA.

Az új rendes tagok között van mások mellett Kósa Ferenc filmrendező, Turi Attila építész, Tornai József költő, író, műfordító, Kovács Péter festő- és grafikusművész, Sebestyén Márta népdalénekes, Berecz András ének- és mesemondó, Kubik Anna, Blaskó Péter, Haumann Péter és Huszti Péter színművész, Bereményi Géza író, filmrendező, Marton Éva és Tokody Ilona operaénekes, Sapszon Ferenc karnagy, Záborszky Kálmán karmester, gordonkaművész, valamint Medveczky Ádám karmester.

A közgyűlésen elhangzott, hogy a szintén rendes tagságra jelölt Nagy József „egyéb elfoglaltságai okán elállt ettől”.

A közgyűlés levelező tagok megválasztásáról is döntött: 84 igen, 2 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett 43 művészt vett fel. Az új levelező tagok között van mások mellett Rudolf Mihály építész, Gyarmathy Lívia filmrendező, Normantas Paulius fotóművész, Szunyoghy András festő, grafikus, Oláh János és Iancu Laura költő, író, Vargha Mihály szobrász, Halmos Béla zenész, népzeneoktató, Rost Andrea operaénekes, Cserhalmi György, Béres Ilona és Király Levente színművész, Nagy Viktor és Tompa Gábor színházi rendező és Devich János gordonkaművész, tanár.

Az új rendes és levelező tagok teljes névsora az MMA honlapján (www.mma.hu) olvasható.

A közgyűlés elfogadta azt az alapszabály módosítást, amelynek nyomán új cím adományozásának lehetőségét teremtette meg. A postumus honoris causa címet azon kimagasló művészi tevékenységet folytatott alkotóknak adományozhatják, akik az MMA köztestület megalakulása előtt elhunytak, és az MMA társadalmi szervezet tagjai sem voltak. A művészt személyesen ismerő tag ajánlása alapján az adott tagozat terjeszthet az elnökség elé évente nyolc javaslatot, amelyről a közgyűlés dönt. Másik döntésével a közgyűlés az MMA-folyóirat megjelenésének határidejét tűzte ki 2013 szeptemberére.

A közgyűlés döntött arról is, hogy „A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről és egyes kulturális tárgyú jogszabályok módosításáról” szóló előterjesztés jóváhagyásával, illetve az érintett törvény Országgyűlés általi módosításával a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Ösztöndíj Bizottság, illetve egyéb delegálások tekintetében a személyi döntések jogát elnökségi hatáskörbe utalja, a törvény szerinti beszámolási kötelezettséggel.

Tiltakozók, felszólalók

Tiltakozók zavarták meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szombati közgyűlését, ahol többen egy transzparenst próbáltak kifeszíteni „Az MMA kirekesztő, a művészet szabad” felirattal, majd kivezetésük után a bejárat előtt tüntettek.

Fekete György, az MMA elnöke beszédének kezdetekor a NeMMA csoport tagjai és hozzájuk csatlakozó egyetemi hallgatók „Lépjetek ki! A művészet szabad!” felkiáltást skandálva próbálták távozásra bírni az akadémia tagjait, és kifeszíteni a transzparenst, de a biztonsági őrök kivonszolták őket.

Az MMA elnöke az eseményekre reagálva közölte: „egy aljas politika van” a megmozdulás mögött.

„Ezek az események is mutatják, milyen érdekköröket kezdett el sérteni az MMA léte, nekünk ezzel nem szabad törődnünk” – fogalmazott.

A csoport tagjai kivezetésük után a közgyűlésnek otthont adó Vörösmarty téri irodaház előtt tüntettek. Közülük Lődi Virág az MTI-nek elmondta: többnyire művészeti egyetemek tanárai és hallgatói csatlakoztak a tiltakozáshoz. Kiemelte: nem értenek egyet azzal, hogy az MMA köztestületi státuszt kapott, ezzel ugyanis az állam ahelyett, hogy kivonulna a kultúrából, felügyelni akarja a kultúrafinanszírozást.

A tiltakozók szerint félő, hogy „igazságtalan módon” osztják majd ki a kulturális támogatásokat, ráadásul a nagy horderejű változtatások előtt a szakma véleményét sem kérték ki. Mint a hangsúlyozták, az átalakulás a művészeti élet autonómiáját veszélyezteti.

„Amit Fekete György nyilatkozik vagy ami az akadémia honlapján megjelenik, az alapján ez igenis kirekesztő társaság” – fogalmazott Lődi Virág, hozzátéve: az MMA tulajdonképpen egy magánszerveződés.

A tiltakozók úgy vélték, az eddigi kultúrfinanszírozási rendszer is átgondolásra szorul, azt azonban közösen lenne kívánatos elvégezni. Mint a NeMMA blogján – http://nemma.noblogs.org/ – olvasható, a csoport létrehozásának közvetlen oka a Műcsarnok Magyar Művészeti Akadémiához csatolása.

Eközben a MMA tagjai között is vita bontakozott ki több kérdésben. Dávid Katalin művészettörténész kiállt az MMA elnöke mellett, és egy elméleti tagozat megalakítása mellett érvelt. Válaszában Fekete György közölte: ezt belátható időn belül nem látja megvalósíthatónak, létrehoznak azonban egy művészetelméleti intézetet, amelyben nem csak akadémikusok lehetnek tagok.

Keserü Katalin emlékeztetett arra a kiszivárgott tartalmú – számos bírálatot tartalmazó – magánlevélre, amelyet nyolc tagtársával együtt az elnöknek írt, és felvetette, hogy az MMA valamilyen módon fogja össze a DLA-val rendelkező fiatal művészektől a Kossuth- és Széchenyi-díjasokig az egész magyar művésztársadalmat.

A levelet szintén aláíró Novák Ferenc koreográfus örömét fejezte ki, amiért végre köztestületként működhet az MMA, hangsúlyozta azonban: „vannak a művészeti életben, akik másként gondolkodnak, mint mi, de ettől még nem szabad ellenségnek tekintenünk őket”.

Hozzátette: olyan köztestület tagja szeretne lenni, amely pártatlan szakértelemmel foglal állást hazánk művészeti életének kérdéseiben, egyben sajnálatát fejezte ki, amiért nem beszélgethetett a tiltakozó akció résztvevőivel.

Szakonyi Károly drámaíró hangsúlyozta: soha nem helyeselte „azt a háború előtti éveket idéző önkényes ítélkezést, hogy honfitársainkat magyarra és nem magyarra tagoljuk”, ahogy egy művész esetében is csak az általa létrehozott produktum számít, nem pedig vallási, szexuális vagy stiláris hovatartozása.

Csáji Attila festőművész emlékeztetett arra, hogy a „külvilág szemében Fekete György lett az MMA arca”, és hogy ennek következtében az elnök „egy-egy félresikerült mondata a média pergőtüzébe került”. Hozzátette, hogy Fekete György komoly hibákat vétett, kivételes, de megosztó személyiség.

Az MMA egyik alelnökeként tevékenykedő festő tiltakozott a médiában zajló, Fekete György elleni „vadászat” ellen, ugyanakkor figyelmeztetett: „nem helyezhetjük magunkat olyan magasságokba, hogy megítéljük mások magyarságát”.

Szemadám György festőművész „csak azért, hogy nagyjából tudjuk, kik vagyunk” felolvasta, hogy kritikusaik milyen jelzőkkel illetik az MMA művészeit. „A miénk egy intarziába faragott, pántlikás, turulos hatalomátvétel, ideológiája gémeskút-szagú, köztünk vannak kerecsensólyom-tenyésztők” – sorolta a tagságot szórakoztatva.

Jókai Anna író arról beszélt, hogy mindenféle nyilatkozatból szövegösszefüggés nélküli „mazsolázások történnek”.

„Még nincs késő azon elgondolkodni: erkölcsileg elfogadható-e az, hogy egy emberről olyan dolgok jelenjenek meg, mint amelyek Fekete Györgyről. Ha másért nem, ezért kellene összetartanunk, hogy ez ne történhessen meg. Ha nem tudunk legalább a nagy dolgokban összefogni, ha megengedjük, hogy ebből egy ilyen darázsfészek legyen, akkor saját magunkat csúfoljuk meg és ártunk mindenfajta művészetnek” – fogalmazott.

Fekete György: a Műcsarnokot visszaadjuk a művészetnek

A Műcsarnok csak a képzőművészet előtt volt nyitott, most azonban a társművészeteknek is otthona lesz – jelentette ki Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a szervezet szombati közgyűlése utáni sajtótájékoztatón.

„A Műcsarnokot a magyar állam egy köztestületen keresztül visszaadja a művészetnek” – utalt az elnök arra a kormányhatározatra, miszerint a kortárs kiállítóhely épületének tulajdonjoga 2013. január 1-jétől az MMA-hoz kerül, így az iparművészet, az élő népművészet, a fotó és az építészet bemutatóhelyévé válhat.

Gulyás Gábor, a Műcsarnok most távozó igazgatója erre nem volt nyitott – fűzte hozzá Fekete György. „Nézzék meg két-három év múlva a Műcsarnokot, mikor az élvonalbeli magyar művészet stiláris, korosztályi és szakmai megkötöttségek nélkül ki tudja tenni a művészeti kínálatát (…) a Műcsarnok nagy korszaka ezután fog eljönni” – fogalmazott.

Arra a sajtóhírre reagálva, miszerint a vidéki múzeumokra „szemet vetett” az MMA, a köztestület elnöke elmondta, ez „abszolút logikátlan és rosszindulatú” feltételezés.

Szörényi Levente dalszerző, előadóművész erős kritikájára (ami egy hetilapban jelent meg) válaszul Fekete György közölte: a zeneszerző „nehéz egyéniség, mára kikopott szinte minden olyan értelmiségi társaságból, amelybe filozófiája alapján tartozott”. A Szegeden készülő István, a király produkcióra utalva ugyanakkor hozzátette: Szörényi Levente „kiváló zeneszerző; örülnék, ha jó előadás lenne, amit megrendeznek számára. Nekem teljesen közömbös, ki rendezi”.

Fekete György az MTI kérdésére sajnálatát fejezte ki, amiért Fehér László festő, Ekler Dezső építész és Nagy József koreográfus kilépett az MMA-ból, Fehér László kritikájára válaszul azonban leszögezte: nem vonta kétségbe Konrád György magyarságát, még ha fájdalmasnak is érzi, hogy az író Magyarországot támadja külföldről.

Mint hozzáfűzte, ha ez a véleménye antiszemitizmusnak számít, akkor a Semjén Zsolt, Hoffmann Rózsa vagy őellene intézet támadások keresztényellenességnek lennének tekinthetők.

Fekete György visszautasította Bukta Imre, Deim Pál, Farkas Ádám, Fehér László, Jovián György, Lovas Ilona, Orosz István, Keserü Katalin, Novák Ferenc MMA-tagok kritikáját, miszerint a tagság megkérdezése nélkül irányítja az akadémiát, mert elmondása szerint a tagozati üléseken megtárgyalták többek között a Műcsarnok ügyét is.

A kortárs kiállítóhely új igazgatójának személyéről a kulturális tárca dönt – fűzte hozzá.

A Műcsarnokkal kapcsolatos terveiről szólva közölte: az intézmény otthont kell adjon a rendszeresen megtartott Nemzeti Szalonoknak, amely véleménye szerint egyáltalán nem korszerűtlen kiállítási forma, hiszen – bár konkrét példát nem említett – „művészeti szalonnal az egész világ tele van”.

Fekete György az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a szombati közgyűlésen végrehajtott tagfelvétellel 200 körülire bővült a rendes tagok létszáma, így 2013-ban további alkotók felvételét tervezik, hogy kitölthessék a törvény által megszabott 250-es keretszámot.

(MTI)