Nehezített tanévkezdés
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmati járáshoz csaknem 50 település tartozik. A járási székhelyen annak jártunk utána, hogy a hátrányos helyzetű régióban hogyan indult az idei tanév, mekkora a digitális oktatás miatt hátrányba került diákok aránya, és fel tudtak-e készülni a pedagógusok a tudásbeli különbségek feloldására.
Több szempontból is különleges a 2020/21-es tanév, hiszen most lép életbe az új Nemzeti alaptanterv (NAT), munkába állnak az iskolaőrök, de a Covid-járvány elleni védekezés is rendkívüli intézkedéseket igényel az oktatási intézményekben.
A digitális oktatás árnyoldalával kapcsolatban augusztus 21-én a Kossuth rádióban Orbán Viktor arról beszélt, bár tavasszal a vártnál sikeresebbnek látta az átállást, tíz százalék lett azoknak a diákoknak az aránya, akik „egyszerűen eltűntek a rendszerből”, nem kapcsolódtak be, vagy csak időnként vettek részt az online oktatásban. A miniszterelnök amiatt is aggályát fejezte ki, hogy a szeptemberi újrainduláskor „valószínűleg nagyobb lesz a tudásbeli különbség egy-egy osztályon belül, mint a járvány kitörése előtt volt”. Hozzátette, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a szokásos rendtől eltérő oktatást.
A politika erőterében
Több millió hazai pedagógushoz, szülőhöz és diákhoz hasonlóan Varga Krisztina és a Fehérgyarmati Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tizedik évfolyamán tanuló lánya is egyik pillanatról a másikra csöppent bele az online oktatásba. Tapasztalatai szerint az átállás zavartalan volt, köszönhetően annak is, hogy a középiskolás korosztály kiválóan „beszéli” a számítógépes nyelvet. Ahogy az egyedülálló édesanya mondja, ez igazán az ő terepük. Krisztina szerint nem is az online tanulás, hanem a barátokkal való személyes találkozása hiánya jelentett gondot, amit úgy próbáltak ellensúlyozni, hogy kisebb webes csoportokat alkotva tartották a kapcsolatot. Az önkormányzati dolgozó úgy véli, a mobilos világ kényelmesebbnek bizonyult ugyan, mint a hagyományos, a gyerekeknek azonban mégiscsak szükségük van a közvetlen érintkezésre.
– Tudomásunk szerint országszerte zökkenőmentesen indult a tanév, elegendő információ birtokában kezdtük meg szeptember elsején a munkát – jelenti ki Iszák Tibor, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökhelyettese, a fehérgyarmati iskola igazgatója. – A vírus terjedésével kapcsolatban persze mindenkiben ott van a „mi lesz, ha” kétely, de intézményvezetőként is úgy vélem, minden eszköz a rendelkezésünkre áll, hogy az esetleges változásokra megfelelő módon tudjunk reagálni. Ugyanakkor az iskolák is elszenvedői voltak a baloldali sajtóban megjelenő félelemkeltő kritikáknak, amelyek célkeresztjébe a Nat, az iskolaőri szolgálat és a járványvédekezést érintő Emmi-ajánlások kerültek.
Iszák Tibor fontosnak tartja a hosszú egyeztetési folyamatot lezáró Nat elindítását. Úgy véli, sajnálatos, hogy a téma a politika erőterébe került, de hangsúlyozza, szerinte elegendő felkészülési idő állt rendelkezésre, hogy az alaptanterv módosításait beilleszthessék pedagógiai programjukba. Az iskolaőri szolgálattal kapcsolatban megjegyzi, náluk a Deákban ugyan nem indokolt az iskolaőr jelenléte, ám számos hazai iskolában sajnos nagyon is az. Ahogy fogalmaz, mivel ezekben az oktatási intézményekben a korábbi tanévekben nem tudták megnyugtató módon kezelni a főként pedagógusok és diákok között kialakult konfliktusokat, szükség van „külső segítség” bevonására.
Internet nélkül
A három gyermekét egyedül nevelő Eötvös Barbarával a Fehérgyarmat központjában álló házában találkozunk. A közfoglalkoztatottként dolgozó édesanya arról mesél, havi jövedelméből tavasszal nem tudta megvásárolni a digitális átálláshoz szükséges eszközöket, ezért nagy segítséget jelentett a családnak, hogy a helyi gimnázium nyelvi előkészítő osztályába járó, jövőre érettségiző fia tabletet kapott az intézménytől. Másik két iskoláskorú gyermeke számítógép híján okostelefon segítségével igyekezett tartani a lépést osztálytársaival.
– Magam mentem el az igazgató úrhoz, miután a számítógépünk tönkrement, hogy segítséget kérjek. A fiam eleinte tartott tőle, hogy itthon nehezebben tanul majd, de a tanáraival mindent meg tudott beszélni, és osztálytársaihoz hasonlóan ő is jól haladt, nem voltak fennakadások, ami azért is nagyon fontos, mert a középiskola után egyetemen szeretne továbbtanulni.
Iszák Tibor tájékoztatása szerint a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége a tavaszi átállás után azonnal összeállította és közzétette honlapján Megfontolandó tanácsok a digitális munkarend idejére című dokumentumát, amelyet eljuttattak az oktatási intézményekbe is, hogy szakmai segítséget és bátorítást nyújtsanak a tanulóknak és családjuknak, valamint a tanároknak.
A szakember szerint nagyon nehéz százalékos adatokkal mérni azoknak a tanulóknak a számát, akik diáktársaikhoz képest hátrányba kerültek a digitális oktatás bevezetésével. Némi támpontot a klikkelésszámok, illetve a tankerületi intézmények visszajelzései adnak.
– Az ellenzéki sajtó által hangoztatott 20-25 százalékos leszakadást komolytalan adatnak tartom. Véleményem szerint erősen túlzó a „kimaradt az online oktatásból” megfogalmazás is, én inkább hiányosságokról beszélnék. A Klebelsberg Központ (Klik) adatai szerint a mi tankerületünkbe járó mintegy 9 ezer diák közül 19-nek nem voltak megfelelő digitális eszközei, a mi iskolánkban is csak pár gyereknek, de ezek az állami fenntartótól kaptak laptopot vagy tabletet. A legnagyobb problémák a többgyermekes, mélyszegénységben élő családoknál adódtak, ahol az áramfogyasztás is limitáltan, kártyás villanyórával működik. Annak, hogy térségünkben időnként nem működött a digitális kommunikáció, nem az eszközök hiánya volt az elsődleges oka, hanem a hátrányos helyzetű régiót sújtó internet-lefedettség korlátozottsága. Ezeken a helyszíneken a kollégák személyesen átvehető, kéthetente megújuló oktatócsomagokat készítettek a diákoknak, akiket valóban kedvezőtlenül érinthetett az online kapcsolat hiánya – magyarázza az igazgató.
De hozzáteszi, hogy a tavaszi digitális átállás már a tanév úgynevezett összegző, ismétlő időszakában történt, amikor már nem jellemző az új ismeretanyag átadása. Ezzel együtt szeptemberben folyamatosak lesznek a szintfelmérések, hogy feltérképezzék az egyes osztályokban levő tudásbeli különbséget, és szükség esetén, ahogy mondja, egyéni fejlesztési útvonalakat kínálhassanak a tanulóknak. Iszák Tibor szerint azonban ebben semmi rendkívüli nincs, hiszen ezt a munkát a járványhelyzetet megelőző időszakban is minden tanévkezdéskor elvégezték.
Ajánlások helyben hangolva
A járványhelyzet iskolai kezelését szabályozó Emmi-ajánlásokat az igazgató fontos mankónak tartja, olyan segédeszköznek, amelynek útmutatásait nem tudja minden intézményvezető maradéktalanul betartatni az eltérő infrastrukturális adottságok miatt. Az 50 régiós település diákjait vonzó fehérgyarmati iskolában például 40 fő fölötti osztályok is vannak, ahol lehetetlen megvalósítani a tanulók közötti 1,5 méteres távolságot.
A Deákban a csökkentett létszámú testnevelésórákat is csak csoportbontással tudják megtartani, de vezettek be alternatív lehetőségeket is: többek között táncfoglalkozásokat a lányoknak, így próbálják meg teljesíteni a létszámkorlátozásra vonatkozó ajánlást. A diákok a korábbi gyakorlattól eltérően három helyen tudnak belépni az iskolába, és kötelező maszkot húzni, illetve kezet fertőtleníteni. Az intézményvezető éppen most tárgyal egy céggel elektromos fertőtlenítőkapu felállításáról, de a takarítószemélyzetre is több munka hárul, hiszen amellett, hogy folyamatosan dolgoznak az órák közötti szünetekben is, a diákok távozása után minden tantermet, padot, széket fertőtlenítenek.
Az iskola pedagógusainak az is új feladatot jelent, hogy szeptembertől a korábban négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működő intézmény általános iskolával bővült.
– Az immár tizenkét évfolyamot felölelő 650 fős, egyéni fejlesztésre és tehetséggondozásra fókuszáló iskolában Nyíregyházával, Debrecennel és Kisvárdával konkurálva szeretnénk lehetőséget kínálni a gyerekeknek arra, hogy itt maradjanak a térségben. A csökkenő lélekszámú város életében eddig is kulcsfontosságú volt a gimnázium jelenléte, a jövőben tovább szeretnénk erősíteni a térségi, sőt a határon túli szerepvállalást is. Közel van hozzánk Kárpátalja és a Partium, Beregszászról már most is fogadunk diákot. Úgy szeretnénk az oktatás erős bástyája lenni itt a végeken, hogy a hazafias nevelés megvalósításával elismert és vonzó intézményt tudjunk ajánlani a diákoknak és szüleiknek. Mi, szatmáriak nem félünk a kihívásoktól, nagyon merész emberek vagyunk.
