Nekik Orbán kell(ene)!

De vajon milyen okok állhatnak a felmérés meglepő adatai mögött? Nem különös jelenség, hogy egy hatalmon lévő politikus népszerűbb legyen egy másik országban, mert az ottani társadalom nem szembesül a mindennapi ügyekkel, botrányokkal, ez egyetemes jelenség. Ennél érdekesebb, hogy miért pont ezekben az országokban népszerű a magyar miniszterelnök. Ennek jártunk utána az említett országok politikai szakértőivel beszélgetve.

Egyorbánnyi űr

A bolgárok azért kedvelik Orbánt, mert olyan konzervatív politikusra vágynak, mint amilyen ő, csakhogy Bulgáriában nem találnak hozzá hasonlót, mondta a Demokratának Krystian Szkwarek bolgár politológus. A több mint százezer Facebook-követővel rendelkező szakértő szerint ha kíváncsiak vagyunk a népszerűség okaira, először nem árt pár dolgot tudnunk a bolgár politikai viszonyokról. Az ottani társadalom háromnegyede ugyanis lényegében konzervatív, de geopolitikai kérdésekben sokkal visszafogottabbak, ezért Orbánban látják a „tökéletes” jelöltet.

– A bolgár szavazók nagy része nem szereti a progresszív-liberális nyugati törekvéseket, de nem is szeretnék elhagyni az EU-t vagy a NATO-t. Bulgáriában nincs olyan nagy konzervatív, európai irányultságú vezető párt, amelyik ezt a gondolatiságot felkarolná. Van ugyan egy nagy politikai pártunk, amelynek konzervatív a szavazóbázisa, ám külsőségeiben a liberális, progresszív elveket utánozza, hogy továbbra is kapjon támogatást az Európai Néppártól és pénzt Brüsszeltől, egyszerűen rettegnek attól, hogy megromlik a kapcsolatuk a központtal. Van egy nagy liberális pártunk és egy harmadik, konzervatív, jobboldali, de erősen oroszpárti, NATO-ellenes, Amerika-ellenes párt, az Újjászületés, amely két éve még csak két százalékon állt, ám nemsokára elérheti a húszszázalékos támogatottságot is. Tehát Bulgáriában van egy konzervatív űr, amelyet a nyugatellenes, oroszbarát párt próbál kitölteni. De vajon ki tudná valójában kitölteni az űrt? Hát: Orbán Viktor – mondta az elemző.

Eszmefuttatására felvetettük, hogy mindez a magyar fülnek meglepően hangzik, mert a nyugati liberális sajtóban Orbán Viktort oroszpártinak és nyugat­ellenesnek festik le, mire Szkwarek arra figyelmeztetett, hogy mindent kontextusában kell látni.

– Bulgáriában minden kissé radikálisabb. Szeretne Orbán népszavazást tartani arról, hogy Magyarország elhagyja az EU-t és a NATO-t? Nem. A bolgár Újjászületés párt szeretne ilyet tartani. A választók pedig nem akarnak homoszexuális házasságot meg helyi Greta Thunberget, de nem is kívánják elhagyni az euroatlanti geostratégiai irányzatot – magyarázta a szakértő.

Szkwarek azt is elmondta, hogy amikor a közösségi médiában megoszt egy Orbán Viktorral kapcsolatos hírt, azt mindig pozitívan fogadják, ráadásul Orbán Viktor rátapintott a bolgárok legérzékenyebb pontjára: a demográfiai válságra.

– A bolgároknak nagyon imponál, hogy Orbán konzervatív módon próbál megbirkózni a magyar demográfiai gondokkal. A demográfiai válság Bulgária legégetőbb ügye, világszerte ennek az országnak fogy a leggyorsabban a populációja (tavaly 6,5 millióra csökkent az 1992-ben még 8,5 milliós népességük – a szerk.), a bolgárok mániája a demográfia, borzasztóan sokan vándorolnak el, és kevés gyermek születik. Úgy látják, hogy Orbán nem kicserélni akarja a magyar népességet, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével, a termékenységi ráta növelésével, a házasságkötések támogatásával belülről rendbe tenni. Nem tudjuk, hogy ez pontosan hogyan működik a mindennapi életben Magyarországon, de a bolgárok azt látják, hogy Orbán legalább megpróbál találni megoldást erre az ügyre. Tehát nálunk Orbán nem a különféle jogi reformjai, az oroszpártibb álláspontja vagy autokrata politikája miatt népszerű, hanem a konzervatív, keresztény, LMBTQ-ellenes, családközpontú politikája miatt – mondta Krystian Szkwarek.

Dákoorbánia

Sok román hiszi azt, hogy egy orbánista attitűd megoldaná Románia jó pár problémáját, mondta a Demokratának Sabin Gherman népszerű román újságíró, tévés személyiség.

– Az AUR nevű szélsőséges párt vezetője – aki különben magyarellenes – Budapesten fényképezkedett, és „Románia Orbánjának” kiáltotta ki magát. Biztos vagyok benne, hogy támogatóinak egy része „orbánista”, de nem hiszem, hogy Orbán Viktor különösebben büszke volna rájuk – fejtette ki.

Tény és való, hogy George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője egy interjúban kijelentette, hogy Orbán Viktor modellértékű számára, és mindenekelőtt azért tartja példaképnek, mert „a népéért harcol”, és addig, amíg nem akarják megváltoztatni a határokat Európában, együtt kell működniük a magyarokkal is. Ám az AUR magyar­ellenessége odáig fajult, hogy kezdeményezni akarták a román törvényhozásban az „etnikai alapon megszervezett” pártok – mint például az RMDSZ – betiltását. Persze, Orbán Viktor népszerűségét nem lehet csak azzal magyarázni, hogy Simion politikai apafiguraként tekint a magyar miniszterelnökre.

– A románok egy része Orbán Viktorban a gondviselésszerű, előrelátó vezetőt látja, aki megvédi a nemzetét, annak hagyományait és a kereszténységet, tehát egy konzervatív modell megtestesítőjének tekinti. A románok másik része viszont sérelmezi a „visszavágó” politikáját, például az Erdéllyel vagy Trianonnal kapcsolatos kijelentéseit. Az orosz kérdés is megosztja a román társadalmat: az előbb említett csoport meg van győződve arról, hogy mindenáron békét kell teremteni Keleten, nem számít, hogy Ukrajna milyen mértékű áldozatot kell vállaljon ezért a békéért, a másik tábor Orbán Viktor szemére veti, hogy inkább Oroszországot pártolja Ukrajnával és a saját euroatlanti partnereivel szemben – mondta Sabin Gherman.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan jelenik meg Orbán Viktor imázsa a román sajtóban, és nem lepődtünk, meg, hogy többnyire autokrata vezetőként ábrázolják, Oroszország és Törökország elnökével társítják.

Mint kiderült, a magyar miniszterelnököt kevesebbszer hozzák szóba Erdéllyel kapcsolatban, mint az orosz–ukrán háború okán, és persze az Európai Bizottsággal kapcsolatos vitákról is állandóan beszámol a román sajtó.

– A román média konzervatív része kettős attitűddel áll hozzá: őszinte csodálattal figyeli és számol be Orbán Európai Bizottsággal szembeni vitáiról, és őszinte dühvel, hogyha Erdélyről nyilatkozik. Ez a konzervatívok paradoxona, ők csak azt válogatják ki a menüből, ami megfelel az ízlésüknek – mondta a román újságíró.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Nézőpont Intézet tavalyi júliusban megjelent kutatása szerint – amely Orbán Viktor megítélését vizsgálta Romániában – tízből hatan (57 százalék) inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mindössze hárman (30 százalék) ítélik meg személyét inkább negatívan (a szlovák Globsec-kutatás pont az ellenkezőjét állítja egy évvel később). A Nézőpont szerint 2021-ben még a negatívan vélekedők voltak jelentős többségben (65 százalék) a szimpatizánsokkal szemben (27 százalék), de az orosz–ukrán háború és annak gazdasági hatásai alatt ez az arány teljesen megfordult. Sabin Gherman is megerősítette a román társadalom polarizálódását az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban (Románia az amerikai fegyverek egyik legnagyobb tranzitországa), úgyhogy vagy fluktuál az attitűd, vagy valamelyik intézetnek jobban hajlik maga felé a keze.

A Tátráról is látszik

Orbán Viktor legnagyobb támogatói a szlovák szélsőjobboldalon vannak, mondta Hajtman Gábor politológus, a Ma7 munkatársa.

– Ám ez mit sem változtat a magyarok iránti ellenszenvükön, a magyarokat ugyanúgy a Duna mögé küldenék, csak ezt a mostani helyzetben nem hangoztatják.

Mivel Orbán Viktor Európa egyik meghatározó politikusává vált, a szlovákok is figyelnek a mondanivalójára, a szakértő szerint tetszik nekik, hogy erőskezű vezető, karakán véleménye van.

– Ő nemcsak miniszterelnök, hanem meghatározó véleményvezér az EU-n belül, ráadásul vannak világos, sarkos nézetei az EU-ról, amelyeket érthetően el tud magyarázni az egyszerű embereknek is, ez pedig sok szlováknak rokonszenves. Orbán volt az egyetlen a térségben, aki már 2015-ben szót emelt a migráció ellen, sok szlovák erre úgy reagált, kár, hogy nincs olyan politikus Szlovákiában, mint Orbán Viktor, aki bátran ki meri mondani a véleményét. Sok szlovák szerint a V4-eknek együtt kell működniük, a térség politikáját össze kell hangolni, és erre úgy látszik, hogy csak Orbán Viktor képes – mondta a politológus.

Azon szlovákok, akik rokonszenveznek Orbán Viktorral, nem azt nézik, hogy ő magyar, hanem a vezetési stílusát kedvelik, ami azzal is magyarázható, hogy Szlovákiában az utóbbi években nem tűnt fel olyan karizmatikus politikus, aki kimagaslott volna a szürke tömegből.

– Hiányoznak a karakteres arcok. A szlovák jobbközép pártok az euroatlanti világképet, ideológiát tartják fontosnak, ez a szlovák jobboldali hagyományból ered, hisz őket a nyugati államok segítették, ezért igyekeznek a francia, brit, újabban EU-s napirendet vinni. Robert Fico próbál hasonló retorikát alkalmazni, mint Orbán, csakhogy az ő szájából nem hangzik hitelesen, hisz most oroszpártivá, magyarán háborúellenessé vált, miközben 2017-ben azt mondta, hogy a Mag-Európához kell tartozni. Pálfordulása annak köszönhető, hogy azt mondja, amit az emberek hallani akarnak. A tőle jobbra álló ĽSNS és SNS pártok kritizálták a magyarokat, de most azt hangoztatják, hogy olyan politikusra van szükség, mint Orbán Viktor, mert erős kézzel vezeti az országát – állapította meg Hajtman Gábor. Veszélyesnek tartja ezt az irányt, mert az SNS és ĽSNS szerint Szlovákiából erős nemzetállamot kell faragni, a magyar kisebbség pedig emiatt csapdába kerülhet. Az ĽSNS jelentette ki múlt héten a parlamentben, hogy Ódor Lajos azért nem lehet kormányfő, mert nem szlovák, hanem magyar nemzetiségű.

– Ez fasiszta kijelentés. A szlovák jobbközép noha teljesen szembemegy és elítéli Orbán külpolitikáját, belpolitikájának bizonyos elemeit méltányolja. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) pozitívan értékeli Orbán szakpolitikáját, a jobbközép pártok elismerően nyilatkoznak a családpolitikájáról, és Igor Matovič OL’aNO nevű pártja olyan törvényjavaslatot akart elfogadtatni, amely a gyermekvállalást és a családokat támogatja, mint Magyarországon. A liberális pártok véleménye nem meglepő (Orbán kivezeti az EU-ból Magyarországot, demokráciaellenes és a többi) – véli a politológus.

Az a furcsa, hogy a 90-es években a liberális pártok pozitívabban viszonyultak a magyar közösséghez, ám mostanában összemossák a szlovákiai magyarságot Orbán Viktor személyével.

– Az orosz–ukrán háború kitörése után éppen a liberálisabb politikusok riogatnak határrevízióval, mondván, hogy Magyarország megtámadná Szlovákiát, a nemzeti oldalon inkább ruszofilok. Furcsának és veszélyesnek tartom, hogy pont a szélsőséges pártok támogatják és viszonyulnak pozitívan Orbán Viktor politikájához. A Fidesz nem szélsőséges párt, szerintem kell egy józan, megfontolt kritikus hang az EU-n belül, ám az itteni jobbközép erők ezt másképpen gondolják, így erősödhetnek fel a szélsőséges hangok, a felvidéki magyarok ellenségeié. Az a nagy kérdés, hogyan lehet összehangolni a nemzetpolitikát a külpolitikával. Orbán Viktor jól teszi, hogy szövetségeseket keres a V4-en belül, csakhogy pont azok lennének az itteni szövetségesei, akik a felvidéki magyaroknak csorbítanák a jogaikat.

Summa summarum: Orbán azért kell a bolgároknak, mert nincs hasonló kaliberű, hasonló politikai programú és értékrendű politikusuk, viszont a bolgár szavazóbázis nagy része leginkább Orbán Viktor nézeteivel lenne kompatibilis, és a demográfiát tartják a legakutabb politikai kérdésnek. Orbánt azért kedveli a románok egy része, mert benne látják a határozott, nemzetvédő, EU-val bátran szembeszálló vezetőt, ám a jobboldaliak sérelmezik a történelmi nosztalgiáját és vigyázó szemét, amelyet olykor Erdélyre vet. Végül pedig a szlovákok azért látják pozitívnak a magyar miniszterelnököt, mert erőskezű vezető – ott pedig nagyítóval kell keresni karizmatikus politikusokat – ám a jobbközép pártok elutasítják a külpolitikáját, miközben a belpolitikáját próbálják másolni, így az ottani szélsőjobboldal malmára hajtják a vizet.