A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő – köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter – javaslatát a házszabály módosításáról. A Jobbik, az LMP és a DK független képviselői nemmel szavaztak, a szocialisták nem vettek részt a voksolásban.

Az új országgyűlési törvény helyett – a fideszes Lipők Sándor javaslatára – a hozzá kapcsolódó házszabály-módosítás tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot. A szabályozás ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé a frakcióalakítást, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát.

A parlament alkotmányügyi bizottsága még tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ezt az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A féléves moratórium egy hét múlva járt volna le, a házszabály-módosítás azonban a szintén hétfőn elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt – annak kihirdetését követő napon – hatályba lép.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett a szocialisták képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata – a mandátumról való lemondáson kívül – a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. A kormánypárti többség erre hivatkozva szavazott úgy az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen is, hogy a Gyurcsány-pártnak várnia kell a frakcióalakítással.

Az Országgyűlés jelenlegi házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők – legalább tízen – képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz. Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik.

Az országgyűlési törvényjavaslat benyújtásakor Molnár Csaba, a DK alelnöke közölte: az Európai Parlament elnökének és frakcióvezetőinek, az Európa Tanács főtitkárának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vezetőinek, valamint a Budapestre akkreditált nagyköveteknek írt levélben kifogásolják az említett rendelkezést.

Elhalasztják a jövedelemreformot, 2014-től csak a parlamenti munkáért jár pénz a képviselőknek

Jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. Ettől fogva a képviselők kevés kivétellel csak országgyűlési munkájukért kaphatnak majd pénzt.

A következő – már csak 199 tagú – Országgyűlésben a 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező, jelenleg bruttó 750 ezer forintos juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz, sőt a tiszteletdíj arányosan csökken, ha a képviselő ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen nem vesz részt.

Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, a 116 ezer forintos lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít majd legalább 35, legfeljebb 50 négyzetméteres lakást, vagy havonta maximum 187 ezer forintért hotelszobát azoknak a képviselőknek, akik nem rendelkeznek fővárosi lakóingatlannal és közeli hozzátartozójuknak sincs ilyen.

Az üzemanyagkártya névre és meghatározott személyautóra szól majd, másra nem ruházható, készpénzre nem váltható.

A budapesti képviselők havi kétezer kilométer megtételéhez elegendő üzemanyag felhasználására jogosító kártyát kapnak. A vidékieknél a felhasználható üzemanyag mennyiségét az határozza meg, hogy lakóhelyük milyen távol van a fővárostól: a legtöbb, 5500 kilométerre elegendő üzemanyag azoknak jár, akik több mint 300 kilométerre laknak Budapesttől. Az egyéni képviselőknek a listán bekerülőknél – a választókerületük nagyságától függően 10-50 százalékkal – több üzemanyagra elég pénzt juttatnak az erre szolgáló kártyán.

Ha egy képviselő lemond az üzemanyagkártyáról, megtérítik neki a tömegközlekedés használatának költségeit.

A törvény szerint a képviselők választókerületükben a tevékenységük ellátására alkalmas irodára jogosultak. Emellett az összes képviselő mobiltelefon-költségét kifizetik havonta a minimálbér 30 százalékáig, és a készülékeket is az Országgyűlés Hivatala biztosítja nekik.

Egy zárószavazás előtt elfogadott bizottsági módosító javaslattal a parlament tovább növelte az új szabályokkal egyébként is jól járó – a következő ciklustól az ideinél legalább 10-25 százalékkal több pénzből gazdálkodó – frakciók támogatását. A következő ciklustól minden képviselőcsoport megkapja havonta a képviselői alapdíj tízszeresét: 7,5 millió forintot, ezen felül a kormánypártok képviselőnként az alapdíj 20 százaléka helyett 25 százalékra tarthatnak igényt, az ellenzéki frakciók pedig 30 százalék helyett 35 százalékra.

A képviselőcsoportok emellett képviselőnként a tiszteletdíj 15 százalékának megfelelő ellátási keretet kapnak az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből. Szintén a végszavazás előtt törölték a jogszabályból, hogy a frakciók működését segítő alkalmazottak száma nem lehet több a képviselőcsoport létszámánál.

A tisztségviselők közül a házelnök a miniszterelnökével megegyező, a parlament alelnökei és a frakcióvezetők legfeljebb miniszteri illetményt kapnak majd, míg a jegyzők és a bizottsági elnökök az államtitkári díjazásnak megfelelő összeget. A házelnök, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos képviselők csak a tiszteletdíj 30 százalékára jogosultak parlamenti munkájukért.

A Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető, valamint a fideszes Gulyás Gergely által jegyzett törvényjavaslat eredetileg 2013. január 1-jével léptette volna hatályba az új javadalmazási szabályokat. A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról – Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával – azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. A javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

A Ház az országgyűlési törvény elfogadásával azt is kimondta, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért – a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – nem fogadhatnak el díjazást a képviselők a következő ciklustól. Ezt a változtatást a fideszes Kovács Zoltán kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a kisebb parlamentben már csak professzionális képviselők dolgozzanak.

A rendelkezés szerint ettől fogva a képviselői munka összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, kivéve a miniszterelnöki, a miniszteri, az államtitkári, a kormánybiztosi, a miniszterelnöki biztosi és megbízotti, illetve a miniszteri biztosi tisztséget.

A törvény értelmében képviselő továbbra sem lehet a többi között köztársasági elnök, alkotmánybíró, ombudsman, számvevőszéki és jegybaki vezető, bíró, ügyész, állami vezető – a kormánytagok kivételével -, illetve nem állhat kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, és nem lehet közigazgatási szerv munkavállalója.

A jogszabály számos gazdasági összeférhetetlenségi szabályt is rögzít. Így képviselő nem lehet olyan, állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelyben az államot tíz százaléknál nagyobb szavazati jog vagy részesedés illeti meg, illetve olyan gazdálkodó szervezet vezetője, amelyben helyi önkormányzatnak kizárólagos vagy többségi részesedése van. Nem lehet olyan gazdálkodó szervezet tulajdonsa, illetve részvényese sem, amely nem minősül átláthatónak.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a képviselő megbízatása a ciklus végén megszűnik, még három hónapon keresztül a tiszteletdíjának előző háromhavi átlagával megegyező összegű ellátásra jogosult, és kérelmére ezt egy összegben kell kifizetni.

Létrejön az Országgyűlési Őrség, erősebb fegyelmi jogkört kap a házelnök

A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Ezen felül a jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek.

Az új országgyűlési törvény – amelyet hétfőn szavazott meg a Ház – úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti majd, akit a házelnök nevez ki. Az őrök a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthatnak végre, ruházatot, csomagot, járművet vizsgálhatnak át, magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyeken is intézkedhetnek, kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, helyszínt biztosíthatnak. Kényszerítő eszközként bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, lőfegyvert ugyancsak a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint használhatnak majd. A parlamenti tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként azonban kizárólag testi kényszert alkalmazhatnak. Az őrségnek nyomozóhatósági jogköre nem lesz.

Az országgyűlési őr a házelnöknek – vagy akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek – a hozzájárulása nélkül az Országház üléstermébe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint a termet körülvevő folyosóra nem léphet be, nem intézkedhet. Ugyanez igaz a parlamenti és irodaházi bizottsági üléstermekre, ahová az őr belépéséhez a testület elnökének – vagy akadályoztatása esetén a levezető alelnöknek – a hozzájárulása szükséges.

E hozzájárulások nélkül például csak segélyhívás esetén, öngyilkosság megakadályozása céljából, bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének, gyanúsítottjának elfogása, valamint közveszély elhárítása érdekében intézkedhet. Emellett eljárhat akkor is, ha rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos az intézkedés, vagy olyan ember elfogása érdekében történik, aki a szabálysértést felszólítás ellenére is folytatja.

Az őrök egyenruhájának és szolgálati igazolványának el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és igazolványától. A kormánypártok korábbi tájékoztatása szerint az Országgyűlési Őrség tagjai ugyanazok lesznek, akik jelenleg e feladatot a Köztársasági Őrezred keretein belül ellátják.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek: továbbra is megvonhatja majd a szót attól a képviselőtől, aki túllépi időkeretét, aki többszöri felszólítás után is eltér a tárgytól, vagy valakit, illetve valamely csoportot sértő, illetlen kifejezést használ. Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz, a parlament a következő ülésén pedig vita nélkül határoz az elnök döntésének törvényességéről. Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra, és a kizárás napjára tiszteletdíjra sem jogosult. Ezen túlmenően azt a képviselőt is ki lehet zárni az ülésnapról, vagy pénzbírsággal lehet őt büntetni, aki rendreutasítás ellenére is megszegi a tanácskozási rendet.

Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, a levezető elnök javasolhatja – első alkalommal legfeljebb három napra – a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben – maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő – pénzbírság kiszabását. Ha a honatya képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és a parlamenti bizottságok munkájában, s tiszteletdíjra sem jogosult.

Az elnök rendészeti jogkört is kap. Az ülés levezetője eszerint kivezettetheti majd az Országgyűlési Őrséggel azt képviselőt, akit fizikai erőszak miatt zártak ki az ülésteremből. Az érintett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be a terembe, aminek végrehajtásáról az őrség gondoskodik.

Az Országházba és az Országgyűlés Irodaházába belépők adatait az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség a belépéstől számított – az eredetileg tervezett kettő helyett – öt évig kezeli.

Elfogadta a Ház az országgyűlési törvényt: új posztok a parlamentben

Elfogadta a parlament hétfőn az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását. A javaslatot a teljes kormányoldal megszavazta, nemmel pedig a Jobbik és az LMP frakciója, valamint a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők voksoltak. A szocialisták nem nyomtak gombot a szavazásnál.

A jogszabály rögzíti az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek, valamint a házbizottságnak a feladatait, továbbá létrehoz két új tisztséget, a háznagyot és a főigazgatót. A háznagy – aki országgyűlési képviselő is lehet, és először az idei év végéig kell megválasztani titkos szavazással – azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki. A háznagyot mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig megegyezik az alelnök tiszteletdíjával, aki egyébként legfeljebb miniszteri fizetésre jogosult.

Az új szabályok szerint az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti majd, akit a házelnök nevez ki és ment fel, javadalmazása pedig megegyezik a háznagyéval.

Kimondja a törvény továbbá azt, hogy különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését az Országháztól eltérő helyszínre is összehívhatja.

Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Bővítik a kötelezően létrehozandó bizottságok körét, így az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a – paritásos alapon működő, és a jövőben fegyelmi kérdéseket is tárgyaló – mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó testület mellett biztosan lesz nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai bizottság is.

Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók. A testület feladata lesz egyebek mellett, hogy állást foglaljon a nemzetiségek helyzetéről készített kormányzati beszámolóról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. A mentelmi joggal rendelkező szószóló egyébként fel is szólalhat majd az Országgyűlés ülésén, ha a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, szavazati joga a plenáris ülésen azonban nincs, csak tanácskozási.

Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak – rögzíti a törvény, majd úgy részletezi, hogy a nyilvános ülésen a hallgatóság a bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodnia kell. Az ülés rendjének megzavarása esetén a testület elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét kiutasíthatja az ülésről.

A jelenleginél részletesebben szabályozza a jogszabály a vizsgálóbizottságok működését. Eszerint nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van, és olyan kérdés megvizsgálására sem, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Az ilyen, paritásos alapon működő testületnek továbbra is képviselők lehetnek a tagjai, és ugyancsak érvényben marad az a szabály, amely szerint a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza. Akit a testület a működése során együttműködésre kötelez, azt adatszolgáltatási, megjelenési, illetve nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Ha az érintett ennek nem tesz eleget, kötelezettségeinek megszegéséről a plenáris ülést vezető elnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.

A képviselők jogállásáról szóló fejezetben rögzítik a mentelmi jog szabályait. Alapszabály, hogy a képviselő bíróság vagy hatóság előtt – képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői munkája gyakorlása során a megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik ugyanakkor a képviselők polgári jogi felelősségére és a közösség elleni izgatás, a nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekmény elkövetésére, továbbá a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, bizalmas minősítésű adattal és korlátozott terjesztésű minősített adattal való visszaélésre. Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat, és ezt az eljárás ideje alatt bármikor megteheti. Más esetben azonban a képviselő nem mondhat le mentelmi jogáról.

(MTI)