Végre határvegzatúra nélkül várnak újra ősi bérceink
Nem állunk meg Székelyföldig
Bulgária és Románia a jövő év első napjától a schengeni övezet tagja lesz, vagyis közel két évtized után véget ér a visszás helyzet, hogy miközben a két ország az unió teljes jogú tagja, mégis fenn kellett tartaniuk a határellenőrzést. Hosszú út vezetett idáig, az áttörés a magyar uniós elnökség nagy sikere.Románia csatlakozása a schengeni övezethez Magyarország nemzeti érdeke, és még a magyar uniós elnökség idején meg fog valósulni, jelentette ki Szijjártó Péter szeptember 3-án Bukarestben. A magyar külügyminiszternek igaza lett, szomszédunk Bulgáriával együtt január 1-jétől tagja lesz csatlakozik az övezetnek.
Nekünk, magyaroknak különösen Románia csatlakozása fontos, hiszen Erdélyben él a legnagyobb, Trianonban idegen uralom alá vetett magyar közösség. Szomszédunk, akárcsak Bulgária, 2007. január 1. óta tagja az Európai Uniónak. A korábban kétpontos határellenőrzés azóta egymegállásosra egyszerűsödött, de a trianoni határon működő átkelőhelyeken az autósor és a várakozási idő is alig csökkent, vasúton utazva pedig azóta is a demarkációs vonal mindkét oldalán megállt a szerelvény, ami összesen legalább egy óra veszteglést jelentett.
Ennek január 1-jétől vége, ráadásul tíz olyan kis átkelőhely (Bagamér–Érkenéz, Csanádpalota–Nagylak, Dénesmajor–Feketegyarmat, Dombegyház–Kisvarjaspuszta, Elek–Ottlaka, Garbolc–Szárazberek, Körösnagyharsány–Körösszeg, Ömböly–Károlypuszta, Pocsaj–Biharfélegyháza, Zajta–Nagypeleske) is a nap 24 órájában használható lesz, ahol ma még csak szombaton, illetve vasárnap napközben lehet közlekedni. Így a többi 12 átkelővel együtt (Ártánd–Bors, Battonya–Tornya, Csanádpalota–Nagylak autópálya-átkelő, Csengersima–Pete, Gyula–Gyulavarsánd, Kiszombor–Csanád, Létavértes–Székelyhíd, Méhkerék–Nagyszalonta, Nagykereki–Bors II., Nagylak–Nagylak, Nyírábrány–Érmihályfalva, Vállaj–Csanálos) már 22 helyen lesz átjárható a magyar–román határ. Ez pedig azt jelenti, hogy akár egyetlen megállás nélkül juthatunk el Székelyföldre.
A schengeni csatlakozáshoz 18 évig tartó hosszú út vezetett. Ez csaknem egy emberöltő; aki Románia és Bulgária EU-csatlakozásakor született, az a schengeni tagság elérkeztekor lesz nagykorú. Ez idő alatt ebben az ügyben végig Magyarország volt a két állam legfőbb támogatója, míg Ausztria és Hollandia, főleg az előbbi a végsőkig ellenezte a román és bolgár schengeni csatlakozást.
Ha őszinték akarunk lenni, akkor be kell látni, hogy az ódzkodásnak sokáig volt alapja, hiszen Románia és Bulgária az uniós külső határok ellenőrzésében nem volt mindig éltanuló. Viszont ma már Bukarest és Szófia is sokkal jobb hatásfokkal lép fel az illegális migráció és általában a mindenféle csempészet ellen.
Ennek elismeréseként eddig példátlan, egyfajta „hoztam is ajándékot meg nem is” megoldással idén márciusban a légi és a tengeri határok vonatkozásában részlegesen a schengeni övezet tagja lett Románia és Bulgária, de még akkor is úgy tűnt, hogy ez kényszeredett gesztus, és a két ország teljes jogú csatlakozása a többi tagországnak nem fontos. Ezt az is mutatta, hogy több tagállam egyszerűen figyelmen kívül hagyta még a részleges befogadást is, és továbbra is árgus szemekkel vizslatták a Romániából és Bulgáriából érkezők okmányait.
Hazánknak viszont fontos volt az ügy. Így aztán, amint azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök már tavaly nyáron meghirdette az évi tusnádfürdői előadásában, a július 1-jével kezdődő magyar soros uniós elnökség egyik fontos célkitűzése volt, hogy a féléves mandátum alatt járjunk a dolog végére.
Így is lett. Hollandia már tavaly decemberben beadta a derekát, hosszú és túlzás nélkül bravúrosnak minősíthető tárgyalássorozat után pedig november 22-én Budapesten megtörtént a teljes áttörés, Cătălin Predoiu román, Atanasz Ilkov bolgár, Gerhard Karner osztrák és Pintér Sándor magyar belügyminiszter, valamint Ylva Johansson, az Európai Bizottság svéd belügyi biztosa megállapodott az osztrák vétó feloldásáról és arról, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy az uniós belügyminiszterek december 12-i brüsszeli ülésének minden résztvevője áldását adja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságára. Erre van ugyanis szükség, hogy a schengeni csatlakozás ténylegesen megtörténjen. Persze ez már formalitásnak tekinthető, ugyanakkor az áttöréshez arra is szükség volt, hogy Budapesten egy Ausztria, Bulgária, Magyarország és Románia részvételével a bolgár–török határon felállítandó, legalább százfős közös határvédelmi egység létrehozásáról is megállapodás szülessen. Ez nem jelképes gesztus, hanem veszélyes szolgálat. 2022. november 7-én a bolgár–török határon Goljam Dervent falu közelében török oldalról az illegális migránsok tüzet nyitottak egy megrongált kerítésszakaszt ellenőrző katonára és társára, egy határrendőrre. Utóbbi azonnal meghalt, előbbi nagy szerencsével, mivel fedezéket talált, sérülés nélkül megúszta a terrortámadást, amelynek tettesei legalább 15 célzott lövést adtak le.
– Budapest arról lesz híres, hogy itt az utolsó sorompó is megszűnt, és előkészítették az utat a hivatalos döntésekhez, és ha minden a terveink szerint alakul, akkor január 1-jétől, ha autóval megyek a miniszterelnök úrhoz, nem fognak megállítani a határon, hanem mindenféle ellenőrzés nélkül mehetek majd az autómmal Budapestről Bukarestbe, ami nagyon fontos lesz az életünkben, mindannyiunk életében. Szeretnék gratulálni a miniszterelnök úrnak ahhoz a fantasztikus munkához, amit ebben a tekintetben végzett – mondta minderről Orbán Viktor Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel közös sajtónyilatkozatában.
A bukaresti kormányfő megköszönte a magyar támogatást:
– Legutóbb, amikor Bukarestben találkoztunk, néhányan mosolyogtak, amikor Orbán miniszterelnök úr egy híres filmből idézett, és azt mondta, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete. Az idő minket igazolt – mondta Ciolacu, és Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is háláját fejezte ki közvetítő szerepéért.