Nem az a norma, hogy minden gyereknek okostelefonja van!

Mind több felhívás és figyelmeztetés lát ugyan napvilágot az okosnak nevezett eszközök mentális egészséget roncsoló hatásairól, a függőség kialakulásának veszélyeiről, mégis mindennapi tapasztalat, hogy kisiskolások is egyre többet lógnak a telefonjukon, hogy – nem túlzás! – szép lassan a képernyő rabjaivá váljanak. Az iskolaidőben rendeleti úton betiltott kütyüzés már egy jó döntés volt – noha sokan vallják, hogy jóval korábban fel kellett volna lépni, hiszen a probléma már 2024 előtt óriásira hízott. Ráadásul az iskolai digitalizáció, a mind több online, a virtuális térben teljesítendő iskolai gyakorlat és házi feladat mintha éppen ellentétesen hatna a mobiltiltással, a játékosság és a technikai felvértezettség szépen csengő jelszavaival ugyanúgy a képernyő elé löki a gyerekeinket.

Bagatellizált problémák

Ebben a közegben sok felnőtt szemét nyithatta fel a Bethesda Gyermekkórház chartája és a hozzá kapcsolódó, szülőknek és pedagógusoknak szóló felhívások, szakanyagok tucatjai. A már több mint félszáz tudományos szervezet és intézmény aláírásával hitelesített charta egyik fő pontja, hogy tízéves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyereknek saját okoseszköze. Emellett hangsúlyosan javasolják, hogy a napi képernyőidő óvodáskorban legfeljebb 30, alsó tagozaton 60, és később is csak 90 perc legyen.

Ugyanakkor hiába a figyelmeztetések, mert még mindig nagyon sok szülő, pedagógus és fiatal bagatellizálja a problémát. Pedig

nemcsak arról van szó, hogy mind több kiskamasz lóg éjjel-nappal a telefonján, hanem már hároméves kor alatt is egyre tömegesebb méretet ölt a kicsik képernyőztetése.

Hazai szakemberek egy csoportja évek óta felszólal a káros jelenségek ellen, de az okostelefon mind kisebb korosztályokat meghódító divatját látva úgy érezték, lépni kell, ezért hozták létre a Kapcsolj ki! mozgalmat.

Nem kell okostelefon!

– Meg kell változtatni azt a mára kialakult társadalmi normát, hogy mindenkinek van okostelefonja! Az legyen a társadalmi norma, hogy minden fiatal csak akkor kaphat, amikor már elég érett hozzá, amikor már tudja kezelni mindazokat a hatásokat, amelyek a digitális világból a nyakába zúdulnak – mondja a Demokratának Pöltl Ákos, a kezdeményezés elindítója. A családbiztonsági szakértő szerint korunk egyik legnagyobb veszélye a túl korai, korlátozás nélküli képernyőzés. Pedig a tudomány mára egyértelműen fogalmaz: az okoseszközök nem csupán beszippantják a gyermekeinket, de fizikailag is megváltoztatják idegrendszeri fejlődésüket.

A mozgalom célja, hogy széles körű információval, tudományos ismeretekkel, megoldási javaslatokkal lássa el a szülőket, a pedagógusokat és a gyermekvédelmi szakembereket. A szerveződés élére grémiumot fognak alakítani elismert szakemberekből, szülőkből, pedagógusokból és olyan huszonévesekből, akik maguk is átestek a függőség különböző fázisain. A testület szakmai állásfoglalásokat, javaslatokat fogalmaz majd meg, amelyekkel a döntéshozók figyelmét is fel szeretnék hívni. A mozgalomhoz már az első hetekben több ezren csatlakoztak, és olyan mérvadó szervezetek támogatását élvezik, mint a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, a Szent Mihály Intézményfenntartó, a Szent István Intézet, az Ifjúságkutató Intézet vagy a gödi Búzaszem Iskola.

Digitális detox

– Vagyunk néhányan, akik szerte az országban és a határon túl régóta tartunk előadásokat a témában. Talán elég csak Uzsalyné Pécsi Rita nevét említenem. Láttuk, tapasztaltuk, hogy mekkora a probléma, de azt is, hogy milyen igény van felelős szülők és pedagógusok részéről a megoldáskeresésre – fejti ki a szakértő. A mozgalom Kapcsolódj! elnevezésű oldala hamarosan elindul, ahol regisztrációt követően szakcikkekhez, blogbejegyzésekhez, podcastokhoz, friss kutatások eredményeihez, gyakorlati tanácsokhoz lehet majd hozzáférni, de közzétesznek anyagokat nyomtatható könyv formájában a gyerekeknek is, valamint könyvismertetőket a releváns külföldi szakirodalomból.

Sokan látják és érzik a gyökérproblémákat, de nem tudják, mit tegyenek. – Nekik próbálunk segíteni azzal, hogy bemutatjuk az idegrendszeri hatásokat, a dopamin szerepét. Megoldási javaslatokat kínálunk, elmagyarázzuk, hogy milyen életkorban milyen szabályokat érdemes betartani, kezdve onnan, hogy egy most született gyereknél mire kell figyelni egészen odáig, hogy miként lehet visszavenni a használatból, ha egy nagyobb gyereknek már régebb óta van saját eszköze, és túlzottan bele van gabalyodva. Meg lehet ismerni a nemzetközi szabályozást,

és feltárjuk azt a pénzügyi-gazdasági hátteret, azt a függőséget elősegítő manipulációs szándékot is, amely a virtuális világ gépezetét hajtja

– sorolja Pöltl Ákos, hozzátéve, hogy szülőknek is kínálnak majd online kurzusokat, továbbá pedagógusokat is szeretnének rövid, egy-két napos képzésekkel felvértezni, hogy megfelelő alapismereteik legyenek erről a komplex problémáról.

Ha pedig már nagy a baj, és a szülő tehetetlen, abban is segítenének, hogy megfelelő szakemberhez: pszichológushoz, pszichiáterhez tudjon fordulni az illető.

– Amikor a gyereked a függőség jeleit mutatja, a digitális detoxikáláshoz szakember kell, mert nem lehet tudni, milyen hatással lesz rá a megvonás – figyelmeztet a családbiztonsági szakértő. Emellett egy sokkoló, kijózanító hatású dokumentumfilm is forog már, amelyben családok életén keresztül, szakértői magyarázatokkal mutatják majd be, hogy milyen figyelmeztető jelei vannak a függőségnek, és hogyan teszi mindez tönkre a családok életét.

Mindenhol ugyanez a probléma

A Kapcsolj ki! mozgalom a határon túli magyar családokat és pedagógusokat is be szeretné vonni. Első körben Erdélyben indult útjára, ahol Kántor Boglárka RMDSZ-es országgyűlési képviselő tesz sokat az ügyért.

– Természetesen mint mindenhol a világon, Romániában is élénken foglalkoznak a kérdéssel, de ott is ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon vagy bárhol máshol.

A törvényhozás, a szabályozás évekkel le van maradva, pedig a gátlástalanul terjeszkedő nagy techcégek semmit nem fognak tenni a gyerekek mentális egészsége érdekében, ameddig nem lesznek rákényszerítve.

Maradnak tehát a szülők és a pedagógusok, ők állnak a frontvonalban. Ezért kell őket felvértezni határon innen és túl olyan tudással és képességekkel, amelyek segítik őket, hogy megvédjék a gyerekeiket – hangsúlyozza Pöltl Ákos.

Lesz még rosszabb is

Az elmúlt években tapasztalt elképesztő sebességű és a társadalmi életet teljesen átalakító változásoknak ráadásul korántsem vagyunk a végén.

– Néhány éve, amikor elkezdtem nagyobb szülői közösségeknek előadásokat tartani, egyesek szemében még mi voltunk a károgók. Mára azonban a tudományos vizsgálatok, a klinikumi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy egész fiatal generációk mentális egészsége a tét. Nem riogatásból mondom, de fontos tisztában lenni vele, hogy nem vagyunk még a gödör alján, a helyzet egyre rosszabb.

Korábban voltak a videójátékok, aztán jött a közösségi média, de most már itt van a mesterséges intelligencia, és az ajtónkon kopogtat a virtuális társ

– figyelmeztet Pöltl Ákos. – Mérvadó szakemberek utóbbival kapcsolatban azt mondják, hogy az okostelefon addiktív volta semmi ahhoz képest, ahogy ez majd beszippantja és tönkreteszi a gyerekek érzelmi fejlődését, a kapcsolódás képességét a másik emberhez.