A Büntető törvénykönyv februári módosítása, amelyet az MSZP-s Bárándy Gergely jegyzett, a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként, és akár két évig terjedő börtönnel sújtotta volna azt, aki egy csoport becsületének, emberi méltóságának megsértésére alkalmas kifejezésre, híresztelésre, kézmozdulatra ragadtatja magát. Az Alkotmánybíróság az államfő kezdeményezésére vizsgálta és megsemmisítette a módosítást, mert megítélése szerint a Büntető törvénykönyvbe foglalt gyalázkodó magatartások alkotmányosan nem büntethetők.

Nem állta ki az alkotmányossági próbát a Polgári törvénykönyv módosítása sem. Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta, ezért megsemmisítette azt a változtatást, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai személyiségi jogi pert indítsanak, ha nem személyesen, hanem a csoport tagjaként érte sérelem őket. Az alkotmánybírák indoklása szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem.

Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az egyházi iskolák állami támogatásának módját is az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette a közoktatási törvény azon rendelkezését, amely úgy állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét, hogy az ellentétes a Vatikáni Szerződéssel. Korábban az Állami Számvevőszék is elmarasztalta a kormányt, mert úgy ítélte meg, hogy támogatást nem a jogszabályoknak megfelelően számolták ki. Válaszul a szaktárca új rendelettervezetet készített, amelyről augusztus végéig egyeztetnek az egyházakkal.

A Fidesz üdvözli az Alkotmánybíróság határozatait, mert az ellenzéki párt is elutasította korábban mindhárom törvénymódosítást. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatalmukkal, és mindhárom törvény esetében figyelmen kívül hagyták az ellenzék, illetve a szakmai és a civil szervezetek véleményét, a szakmai és az alkotmányossági elveket.

(MR)