Nem engedünk Brüsszelnek

– A napokban vette át országgyűlési képviselői mandátumát, miután szoros csatában megnyerte Pest megye 2. számú választókerületét a korábbi LMP-társelnök Szél Bernadett-tel szemben.

– Közel 35 ezer szavazatot kaptam, ez példátlan bizalom és támogatás ebben a Buda környéki választókörzetben, 1400 szavazattal nyertem, ami itt jelentős különbségnek mondható. Szerintem a politika a lehető legjobb értelmében ott van a mindennapokban, az utcán, a közösségekben. A közösség elmondja, hogyan szeretné alakítani az életét, a politikus feladata az, hogy ezt segítse. Ebben a felfogásban végzem majd a munkámat a jövőben is. Nagyon hálás vagyok azoknak, akik rám szavaztak, és törekszem rá, hogy akik most nem engem választottak, szintén elégedettek legyenek.

– Mi lehetett a választói szempont ön szerint?

– Úgy vélem, hogy egy országgyűlési választás általában két dimenzióban zajlik, országos és helyi szinten. Országosan a legfontosabb kérdés a háború vagy béke kérdése lett, a kormány és a kormánypártok pedig egyértelműen a béke mellett foglaltak állást. Emellett a választás másik országos tétje az elmúlt 12 év eredményeinek megóvása, a megkezdett út folytatása volt. Helyi szinten szerintem a választók arról döntöttek, hogy ki segíthet többet a mindennapjaikat érintő ügyekben, illetve mely jelölt képviselheti hatékonyabban az érdekeiket.

– Mit tett ezért a választókerületében?

– Az elmúlt hónapokban 280 eseményen vettem részt a választókörzetben, és ennek bőven több mint a fele beszélgetés volt. Nemzetiségi, vallási, kulturális közösségekkel, színjátszókkal, sportolókkal, önkéntes tűzoltókkal, polgárőrökkel, hagyományőrzőkkel, faluszépítőkkel. Ők elmondták, hogyan látják a közösségük, a településük és az ország helyzetét, mivel elégedettek és mivel nem. Ezen beszélgetéseknek is köszönhetően 50 fejlesztési folyamatot, projektet indítottam el vagy vettem részt a megvalósításában. A fejlesztések között ott van – a teljesség igénye nélkül – például az M1-es autópálya pátyi lehajtója, a budakeszi buszsáv, de építünk egészségházat, körforgalmat, iskolákat, óvodákat és bölcsődéket is. Huszonnégy kisebb közösséggel kötöttem szövetséget, ahol elmondták, mire van szükségük, és közösen elértük, hogy a kormány támogassa őket. Az önkéntes tűzoltók az egyik településen új formaruhát kaptak, a másikon az autóvásárlást segítettük, a táncosokat fellépőruhával, a faluszépítőket új eszközökkel, a hagyományőrzőket az újságjuk elindításával kapcsolatban támogatta a kormány, és a sort még folytathatnám.

– Nemcsak ön, hanem pártja, a Fidesz is győzelmet aratott a választáson, amelynek kampányában az orosz–ukrán háború is központi témává vált. Ez azt jelenti, hogy csődöt mondott volna a keleti nyitás politikája?

– Ne keverjük össze a szezont a fazonnal. A háború szörnyű, mi ezt a háborút nem akartuk, éppen ezért mondtuk a kitörése előtt, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért. Most azt mondjuk, hogy mindent meg kell tenni a béke helyreállításáért, támogatjuk a béketárgyalásokat és bízunk ezek sikerében. Ami a keleti nyitást illeti: a valóság az, hogy minden ország igyekszik fejleszteni a gazdasági kapcsolatait a keleti régióval, óriási a verseny a keleti piacokért és az innen érkező beruházásokért. A keleti nyitás sikerét a számok mutatják: 2021-ben az exportunk 45, a kereskedelmi forgalmunk pedig 48 százalékkal növekedett 2010-hez képest keleti relációban. A hazánkba érkező beruházások esetében az elmúlt három évben a legnagyobb befektetési volumen Ázsiából jött. 2019-ben Dél-Koreából, 2020-ban Kínából, tavaly pedig ismét Dél-Koreából. Látni kell, hogy míg 2007-ben a világon megvalósuló beruházások 80 százaléka mögött nyugati tőke volt, addig mára a helyzet megváltozott, és 2020-ban már ezek 70 százalékát keletről finanszírozták. Ez is mutatja, hogy nem magyar sajátosság az ázsiai országokkal való együttműködés.

– Akkor a Kínával való kapcsolatok terén sem lesz újratervezés?

– Külpolitikánkban a legfontosabb szempont mindig a magyar érdek képviselete, ez így volt és így is lesz, vagyis semmit nem kell újratervezni. Kína súlya és szerepe egyre nő az új világgazdasági korszakban, a kölcsönös tisztelet talaján állva mi is érdekeltek vagyunk a kapcsolatok további fejlesztésében. A kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatos rekordokat dönt, tavaly 11 százalékos növekedés után meghaladta a 11 milliárd dollárt. A kínai beruházások értéke pedig átlépte az ötmilliárdot. Továbbá Magyarország kormányának 92 stratégiai partnere közül immár kilenc vállalat köthető az ázsiai nagyhatalomhoz.

– Többen azzal vádolják a kormányt, hogy nem határolódott el egyértelműen a putyini agressziótól, és láthatóan nincs a legjobb viszonyban Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

– Oroszország megtámadta Ukrajnát, a támadást világosan elítéltük, így aki az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat. Az ukrán elnök érthető módon ukrán szemüvegen keresztül nézi a világot, az ő országa háborúban áll, az az érdeke, hogy ebben a konfliktusban minél több ország vegyen részt. A magyar miniszterelnök azonban a magyar érdekeket tartja szem előtt, és a magyar érdek az, hogy mi ebből kimaradjunk. A választáson a magyar emberek egyértelmű, világos döntést hoztak, a békét választották.

– Sőt, hazánk fogadja be az egyik legtöbb ukrán menekültet.

– Így van, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, már 670 ezer menekült érkezett hozzánk, mindenkinek segítünk, itt senki nem marad ellátatlanul. A kormány együttműködik a hat nagy karitatív segélyszervezettel, ezek a szervezetek hárommilliárd forintot kaptak ahhoz, hogy végezni tudják a munkájukat. De természetesen dolgoznak a rendőrök, a katonák, a kormányhivatalok és az önkormányzatok munkatársai is. Már több milliárd forint értékben vittünk segélyszállítmányt Ukrajnába, élelmiszert, tisztálkodási szereket, kisbabák ellátáshoz szükséges termékeket és egészségügyi eszközöket. Magyarország tehát számos módon segíti Ukrajnát. Köszönetet nem várunk érte, de a bírálatra nem szolgáltunk rá. Egyébként Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója egyértelműen fogalmazott: „Magyarország rengeteget segít, fejezzék be Magyarország lejáratását!”

– Ennek ellenére a visegrádi országok többi tagja, így Csehország, Szlovákia és Lengyelország úgy látja, hogy hazánk nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna oldalán. Mi lesz így a V4-es szövetséggel?

– A V4-nek sokszor keltették halálhírét az elmúlt években, sokan érdekeltek a szövetség gyengítésében, de a közép-európai együttműködés továbbra is él és erős. A visegrádi csoport nem geopolitikai szervezet, célja az, hogy az Európai Unióban erősebben képviseljük az érdekeinket. Bizonyos kérdéseket – az eltérő történelem vagy egyéb okok miatt – láthatunk másképp, ettől függetlenül a szövetség politikailag és gazdaságilag is sikeres. Nem véletlen, hogy Németország és a V4-ek kereskedelmi forgalma több mint a duplája a német–franciáénak.

– Ugyanakkor a háború miatt egyre élesebb a törésvonal Lengyelország és Magyarország között az eltérő Oroszország-politika miatt. Hogyan alakulhat Varsó és Budapest viszonya a háború után, különösen a jövő évben esedékes lengyel parlamenti választásokat követően?

– Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt elnöke világosan fogalmazott: „Magyarország soha nem hagyott cserben minket.” Lengyelország stratégiai szövetséges és barát. Ez így volt és így is marad.

– Milyen szerep hárulhat Magyarországra a konfliktus megoldásában?

– Minden nemzetközi fórumon a békéért dolgozunk. Már többször ajánlottuk fel Budapestet a béketárgyalások helyszínéül, de nem a helyszín a lényeg, hanem az, hogy legyenek egyeztetések, és eredményesen záruljanak. Az sajnos tény, hogy a háború lezárására mutató jelentős sikerrel eddig a tárgyalások nem jártak.

– Ráadásul ez a háború kihat a világgazdaságra is: a válság miatt az eddiginél is nagyobb szüksége lesz a magyar államháztartásnak a brüsszeli forrásokra. Ilyen körülmények között tartható az eddigi kritikus álláspont jogállamisági kérdésekben és az ukrajnai segítségnyújtás mértékében?

– Aki a háború elől hozzánk menekül, az a magyar kormány segítségére a jövőben is számíthat. Ami az uniós forrásokat illeti, azok nem könyöradományok, azok a források nekünk járnak. A források visszatartásával Brüsszel politikai támadást indított elsősorban a gyermekvédelmi törvény miatt. A magyar emberek azonban a népszavazáson ebben a kérdésben is világosan elmondták a véleményüket, a rendszerváltás óta soha ennyien nem szavaztak egy irányba, még az EU- és a NATO-csatlakozásról szóló szavazás során sem. A brüsszeli politikai nyomásgyakorlásnak eddig sem engedtünk és a jövőben sem fogunk. Ráadásul Magyarország jelenleg rengeteg menekültet fogad be és lát el. Aki ilyen feladatot végez, azt nem támadni, hanem támogatni szokás.

– Mire kell számítanunk a jogállamisági mechanizmus beindításával, mely uniós forrásoktól kell elbúcsúznia Magyarországnak?

– Ha érkezik hivatalos tájékoztatás, majd elolvassuk, de ez az eljárás a korábbi megállapodás szerint arra a forrásra vonatkozhat, amelyből még egy forintot sem láttunk. Ezért különösen visszás a helyzet, hiszen hogyan költhettünk volna el rosszul olyan pénzt, amelyet meg sem kaptunk? Jó lenne, ha Brüsszel nem akarná büntetni Magyarországot azért, mert mi ki akarunk maradni a háborúból és meg akarjuk védeni a gyermekeinket. A magyar emberek ezekben a kérdésekben döntöttek április 3-án, a kormány ennek megfelelően cselekszik, ha tetszik Brüsszelnek, ha nem.

– Amelynek jövőjét a francia elnökválasztás eredménye is meghatározza. Mely irányba haladhat Brüsszel Emmanuel Macron győzelmével?

– Más országokban zajló választással kapcsolatban nekünk mindig ugyanaz az álláspontunk: tiszteletben tartjuk az ott élő emberek döntéseit, és nem kommentáljuk a belpolitikai eseményeket. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban mi elutasítjuk az Európai Egyesült Államok koncepcióját, azt valljuk, hogy csak az erős nemzetállamokra épülő Európai Unió lehet erős és versenyképes. Nem akarunk több jogkört átadni Brüsszelnek, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy válsághelyzetben a tagállami megoldások sokkal jobban működnek, mint a brüsszeliek. Ha vannak ilyenek egyáltalán.