Nem Gyurcsányéké ’56 ünnepe
Utcára hívná a szimpatizánsait és feledtetné a múltat a Demokratikus Koalíció – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég igazgatója a Magyar Nemzetnek. Az elemző szerint Gyurcsány Ferencék a tömeggyűlésre hívással meg akarják előzni a többi baloldali ellenzéki pártot, ezzel egy újabb lépést téve az ellenzék totális uralása felé. Teszi mindezt az a párt, amelynek az elnöke 2006-ban azonosítószám nélküli rendőrökkel verette össze a Fidesz ünnepi nagygyűlésének békés résztvevőit.Villámhárítót kínál a Demokratikus Koalíció (DK), ahol a baloldali ellenzéki szavazók kifejezhetik a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket
– mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán arról, hogy október 23-án az utcára hívta az embereket Dobrev Klára. Meglehetősen zavaros bejegyzésében Gyurcsány Ferenc felesége arra buzdított, hogy „aki tud, tüntessen, akinek ez nem lehetséges, menjen ki az utcára sétálni és beszélgetni barátokkal, idegenekkel. Beszélgessetek az országról, közügyeinkről. Hangosan tiltakozva vagy csendben, de elszántan. Keressétek meg és csatlakozzatok a hozzátok legközelebbi tüntetéshez, vagy csak menjetek ki sétálni, beszélgetni a közterekre.”
Üléspontból lett álláspont
A Századvég Politikai Elemzések központjának igazgatója hangsúlyozta: 2006. október 23-án, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a Gyurcsány-kormány az ünnep méltó megünneplésére hivatkozva kordonnal zárta le a Kossuth teret, hogy az emberek ne tiltakozhassanak békésen az őszödi hazugságbeszéd és a brutális megszorítások ellen. Akkor féltek az ellenük irányuló tüntetésektől, ezért ellenezték, hogy az ünnepnapokon politizáljanak a pártok. Most, ellenzékben az üléspontjuk határozza meg az álláspontjukat, most ők használják politikai eszközként az ünnepet – tette hozzá. Kijelentette, hogy a DK a tüntetésével megint megelőzte az összes többi baloldali pártot, ahogy tették azt az árnyékkormány megalakításával is.
Úgy vélte, hogy 2006-ot a DK át akarja pozicionálni, mert azt mondják, hogy a múlttal, azaz Gyurcsány Ferenccel nem kell foglalkozni, hanem Dobrev Klára a jövő. Az elemző rámutatott: egy kommunikációs kísérletet látunk arra, hogy Dobrev Klárát le lehet-e választani férjéről, Gyurcsány Ferencről, ezért használja a lánykori nevét, ezért beszélnek végig az árnyékkormányról, és talán hamarosan a DK neve is háttérbe szorul. Erre azért volt szükség, mert egy évvel ezelőtt Budapesten a baloldali előválasztás szavazóinak többsége leszavazta Dobrev Klárát – idézte fel.
Hangsúlyozta, lehet, hogy a DK október 23-ára a köztársaság napjaként fog hivatkozni, hiszen 1989-ben ez volt a köztársaság kikiáltásának napja, és az ellenzéki párt a köztársaság híveként szokta beállítani magát. Úgy fogalmazott, valószínűleg összegyűlik majd öt-tíz ezer ember, amivel megmutatják azt is az árnyékkormány felállítása után, hogy volt tömegtüntetésük és van támogatottságuk, valamint fel tudnak mutatni képeket Dobrev Klárával sok ember között. Szerinte Gyurcsány vezetőből egyeduralkodó akar lenni a baloldalon, vitathatatlanná akarja tenni a vezető szerepét, a használható politikusokat átvéve akarja támogatottságát húsz-harminc százalékra feltornászni, hogy a többiek kénytelenek legyenek kiegyezni vele.
„Eddig, és ne tovább!”
Gyurcsány Ferencéknek korábban egészen más volt a véleményük az utcai demonstrációkkal kapcsolatban. Az áprilisi választás eredményét elvitató, az Országgyűlést törvénytelennek nevező, árnyékkormányt alakító, most pedig az embereket utcára szólító Gyurcsány 2006 októberében még azt fejtegette a Népszabadságnak: ha egyszer engednek a zsarolásnak, akkor legközelebb az a párt, amelyik nem elégedett a választás végeredményével, újra és újra az utcára hívja majd támogatóit. „Egy alkotmányos demokratának erre azt kell mondania: eddig, és ne tovább!” – jelentette ki a bukott miniszterelnök, aki ekkor még fontosnak nevezte, hogy a Parlamenten belül vívják meg a küzdelmeket, és ne az utcán.
A DK elnöke 2010 óta egyébként minden egyes választás előtt a jobboldalt vádolta azzal, hogy a vereséget el nem fogadva az utcára viszi az embereket. Így tett 2018-ban is, amikor nem sokkal a voksolás előtt felszólította az országos rendőr-főkapitányt és a belügyminisztert: ne feledjék, az ő felelősségük, hogy az utcákon rend és biztonság legyen, hogy a „hétköznapi biztonságunk egy darabkája se kerüljön veszélybe csak azért, mert a jobboldal nem tudja elfogadni, hogy más is kormányozhatja ezt az országot”.
A DK elnöke a mostani választáskor is a Fidesz bukását követő utcai harcokat látott a lelki szemei előtt. „Szakembereink készítik annak a politikai, közbiztonsági és jogi forgatókönyvét, ha nem békés lenne a hatalomváltás” – mondta tavaly augusztusban a bukott miniszterelnök, aki ekkor még az ország érdekének, a demokratikus alkotmányosság egyik sarkkövének nevezte a választás eredményének békés elfogadását.
Amikor arra került sor, hogy a baloldal október 23-i nagygyűlést hívott össze, finoman szólva sem járt sikerrel. Az egyesült baloldali ellenzék tavaly október 23-án a Hősök terére invitálta híveit, az akkor már a kormányfőjelöltté választott Márki-Zay Péter nevével fémjelezve, ami óriási lebőgésnek bizonyult, mert alig néhány ezren lézengtek a tágas közterületen, míg a kormányt támogató békemeneten mintegy félmillióan vettek részt.
A további részletekről IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.
