Nem kell nyelvvizsga a felsőoktatási jelentkezéshez
A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.
Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.
Hozzátette: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.
Gulyás Gergely a magyar fiatalok nyelvtudásáról azt mondta: az uniós rangsor végén található. Szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány korábban hozott a nyelvtudás javításáért.
Az esetleges jövőbeli nyelvvizsga-kötelezettséget firtató kérdésre azt felelte: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
Törökország Magyarország szövetségese a NATO-ban és Európa egészének legfontosabb szövetségese a migráció megállításában – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatásával összefüggésben.
Gulyás Gergely hozzátette: Magyarország minden szövetségesével és valamennyi nagyhatalommal jó viszonyra törekszik.
A Törökország területén lévő hárommillió bevándorló Európának megoldhatatlan nehézséget okozna, ha a törökök nem gondoskodnának az ellátásukról – mutatott rá.
Elmondta azt is, az elmúlt évben az EU majdnem minden fontosabb vezetője tárgyalt a török elnökkel. Az EU kötelezettséget vállalt Törökország migrációval kapcsolatos tevékenységének komoly anyagi eszközökkel történő támogatására – emlékeztetett.
Gulyás Gergely a következő uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésre úgy felelt: a még hivatalban lévő Európai Bizottság által benyújtott előterjesztést a tagállamok többsége még tárgyalásra sem tartja alkalmasnak. Úgy látta: olyan nagyok a véleménykülönbségek, hogy még a horvát uniós elnökség alatt sem születhet megállapodás, az szerinte a német elnökség alatt várható, mert az képviselhet kellő erőt arra, hogy rábírja a feleket a megállapodásra.
Magyarország is fontos zászlóvivője a bővítésnek Európában – mondta. Hozzátette: a megválasztott bizottsági elnök Várhelyi Olivér jelöltségét már visszaigazolta, és korábban arról is biztosította a kormányt, hogy a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felel majd a magyar biztos. Nem tud arról, hogy ebben bármiféle változás lenne – ismételte meg.
Gulyás Gergely akadémikusnak nevezte az euróval kapcsolatban kialakult vitát. Magyarország azt vállalta, hogy időkorlát nélkül, de valamikor bevezeti a közös valutát – emlékeztetett.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a szerdai kormányülésen részt vett Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere és azt remélik, hogy a főváros a még nyitott kérdésekre mielőbb választ ad. Hozzátette: a kormány bízik benne, hogy a politikai és a fejlesztésekben fennálló nézetkülönbségek ellenére az együttműködés korrekt lesz a következő években a fővárossal.
Megerősítette, hogy a kormány jónéhány fejlesztést fontosnak és értékesnek tart, de tudomásul veszi, hogy a főpolgármester és a közgyűlési többség akaratával szemben Budapesten komoly fejlesztéseket szinte lehetetlen megvalósítani, vagy legalábbis olyan nehézségekbe ütközik, ami nem éri meg.
Sajnálatát fejezte ki a Liget-projekttel kapcsolatos közgyűlési álláspont miatt, szerinte „a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházást” töri derékba az önkormányzati választás eredménye. Megjegyezte, a Nemzeti Galéria új épülete a Városliget mindössze 1,5 százalékát foglalná el.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy november végéig várják a főpolgármester válaszát az atlétikai stadion építése ügyében, míg az egészségügy területén a kormány világossá tette: szívesen tárgyal fontos budapesti kérdésekről a főpolgármesterrel, még ha azok nem is tartoznak a hatáskörébe.
Hozzátette: az egészségügy kerületi hatáskör és ma is több CT van, mint kerület. Közölte, a jövő évi költségvetésben csak az Egészséges Budapest programra 42 milliárd forint van.
A miniszter a fővárosi közgyűlésben született döntéseket kérdésre úgy kommentálta: a választás előtti ígéretek és a választást követő cselekedetek közötti különbség már az első közgyűlés után óriási. Megszűntek azok a gesztusok, amelyekkel Tarlós István is élt, például a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiban az ellenzéknek nem biztosították a képviseletet.
Emellett „elképesztő és szégyenteljes kisstílűségnek” ítélte, hogy a két, a kormánypártok által támogatott független polgármestert a közgyűlés nem a fővárosi ellenzékhez számítja. Ugyanazok jöttek vissza, akik Demszky Gábor alatt a várost egyszer tönkretették – jegyezte meg.
Világos a törvényi szabályozás, egy új Budapest törvény így csak politikai termék lehet – indokolta, miért nem támogatja a kormány Karácsony Gergely javaslatát. Közölte azt is: ha nem épül meg az atlétikai stadion, a kabinet vidéki helyszínt keres, de ha ott sem lehetséges a lebonyolítás, akkor le kell mondani a világbajnokság megrendezéséről.
A minimálbér korábban rögzített összegének esetleges módosításáról közölte: a kormány eddig és ezután is elfogadja a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek megállapodásaként született összeget. Hozzátette: a gazdasági adatok alapján nem feltétlenül kell módosítani a korábban meghatározott értéken.
Beszámolt arról is, hogy bár döntés nem született, a kormány foglalkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) kiterjesztésével, akár az értékhatár növelésével. Hozzátette: a visszaéléseket ki akarja szűrni a kormány, az adó emelése azonban nem várható.
