Zuglóban a 14 lakásos társasházon (balra) azért nincs kémény, mert eleve földhőszondás fűtéssel épült
Hirdetés

Elsősorban a rendszerváltást követő húsz évben a földszint plusz 4-5 szintes társasházak gyűjtőkéményekkel épültek, ahová szintenként kötötték be a lakások egyedi fűtését és melegvíz-ellátását szolgáló cirkókat. Ezekhez már nincs alkatrész, a beindításukat vezérlő panel „megbütykölése” életveszélyes. Ha tönkremegy a régi, tulajdonosa akkor szerencsés, ha a lakásától egyedi kémény vezet a tetőre, vagy a gyűjtőkéménybe belefér a saját készülékéhez vezető béléscső. Ekkor mai árakon 1,2 millióból kihozható a csere. Gázpiaci sokkot akkor kap, ha a többi készülék tulajdonosát kell rávennie a közös gyűjtőkémény átépítésére. Azokat is, akik közvetlenül 2018 előtt állították szolgálatba az akkor új, nyílt égésterű kazánjukat vagy újították fel a meglévőt, és nem érdekük azonnal félmilliót kiadni az alsó vagy felső szomszéd kedvéért.

Ekkor a meghibásodott nyílt égésterű készülék tulajdonosa hiába akar azonnal gázt spórolni a kondenzációssal, nem tud. A régiekből ugyanis gravitációs úton távozik a magas hőmérsékletű füstgáz. A kondenzációsaknál azonban az alacsony hőmérséklet következtében túlnyomás keletkezik. Ha egy gyűjtőkéményben megengedjük a túlnyomást, akkor a rákötött készülékek közül azokba, amelyek éppen nem működnek, visszaáramolhat a füstgáz, ami üzemzavart okoz a kazán működésében, súlyosabb esetben akár szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. További lecke, hogy a keletkező kondenzvizet ki kell vezetni a gyűjtőkéményből.

Van megoldás

E kettős kihívásra adott hét éve választ a szegedi Magyar Kéménygyártó Kft. ügyvezetője, Szenkovszky István. A 2015. évi Construma szakkiállításon díjazott találmánya szerint a kémény minden egyes bekötőnyílásába füstgázcsappantyút építenek, amely megakadályozza a kéményben uralkodó túlnyomás érvényesülését a nem működő készülékek felé. Elméletileg egy gyűjtőkéményes strangon a Krea 2-vel tíz darab kondenzációs kazánt lehet üzemeltetni. Az első kilenc Krea 2-es kéményt 2016-ban Egerben építették be. Mára 11 cég foglalkozik ezzel, amelyek munkáját az időközben megalakult Magyar Kémény Konzorcium koordinálja és segíti. Összességében 2500 darabnál jár az átépített kémények száma. A háború okozta csőhiány ebben a szektorban is lassítja a kivitelezéseket, holott a feltaláló becslése szerint Magyarországon még 20 ezer gyűjtőkémény sorsa vár a társasházak döntésére.

A kéményátépítési igények számának augusztus utáni erőteljes megemelkedése egyúttal szinte eltörölte a „ráérünk arra még” mentalitást, és közös gondolkodásra késztette a társasházakat. Ha a takarékosabb kazánt üzemeltetők a rezsivédett mennyiségre csökkenthetik a felhasználásukat, már nem érv, hogy „az én régi kazánom még jól működik”.

Korábban írtuk

A hazai háztartások 75 százaléka gázalapú, de az újabb, főleg 2010 utáni épületek 40 százaléka már gázmentes, és ez az arány folyamatosan nő. A meglévőknél, ha már hozzá kell nyúlni a rendszerhez, az áram tűnik a kézenfekvő megoldásnak. Bár korántsem akkora összegű beruházásról van szó, mint a pótszigetelés és a komplett ablakcsere, a lakók együttműködése itt sem mellőzhető.

Villanycirkók

Zuglóban a Róna utca 103-as, négyszintes társasház lakásai egyedi kéményesek. A második emeleten lakó Villányi Béláné választhatott: nyílt égésterű, 24 kilowattos gázcirkóját kondenzációsra cseréli és kéményt béleltet, mint a felette lakó, vagy elektromosra vált. Utóbbi mellett döntött. Elektromos cirkója 536 400 forintba került, a régi készülék lebontása és az új beszerelése 583 ezerbe. A felette lakónak 250 ezerrel kevesebbe került a kondenzációs kazán plusz az egyedi kémény bélelése. Ezt ismerve Villányiné mégis a villanyt választotta, mert a mérőóracserével számolt háromfázisos teljesítménybővítés 512 ezer forintos többletáramigényének díja egyúttal arra is lehetőséget adott, hogy gázfőző készülékét 277 ezer forintos költséggel a leghatékonyabb indukciósra is cserélje.

Villányinénál a gázról áramra váltást lebonyolító Elektrobrand Kft. szakszerelője, Kővári István a háttérfeltételekről elmondta, ahol eddig 24 kilowattos volt a gázcirkó, ott minimum 3×25 ampernyi teljesítménybővítés szükséges az elektromoshoz, hogy a lakás többi fogyasztója is üzembiztosan működjön.

– Volt már rá példa, hogy az áramszolgáltató egy jelentősebb teljesítménybővítésnél a betápláló vezeték cseréjét írta elő a társasháznak. Ilyenkor az egész ház felszálló fővezetéki rendszerét és a csatlakozási pontot is fel kell újítani, amit nem minden társasház tud azonnal megfinanszírozni. Többek között emiatt hiúsulhat meg egy-egy teljesítménybővítéssel járó, gázról áramra való átállás. Tapasztalatom szerint a második világháború előtt épült belvárosi társasházakban nagyon változó a felszálló fővezetéki hálózat és a fő-elosztóberendezés állapota. Amely épületek az 1900-as évek elején épültek, azoknál még nem számoltak az elektromos hálózat nagyobb terhelésével. Szerencsés esetben a 80-as években a szövetszigetelésű vezetékeket műanyag szigetelésű és vastagabb alumíniumdrótokra cserélték. A 2000-es évek után jellemzően az 1×32 amper alapteljesítmény lett bekötve az újonnan épült társasházakba. Persze találkoztunk már kivételekkel, ahová bekötötték ugyan a három fázist, de nem feltétlenül felhasználóbarát módon.

A Demokrata munkatársa megkérdezte, hogy egy ötszintes, emeletenként 3 lakásos gázbeton kockaháznál, amit mondjuk az 1960-as évek végén konvektoros, vagyis a legrosszabb hatásfokú fűtőmódra építettek, megközelítőleg milyen kábelezési költségekkel számoljanak, ha át akarnak állni villamos fűtésre.

– A jelenlegi piaci árak mellett ez több millióba fog kerülni. Mivel egy ekkora volumenű felújítás már villamos tervező bevonásával jár, így az ő tervei alapján adjuk ki a társasháznak a kivitelezés árajánlatát.

Se gáz, se áram

De mi a helyzet az alternatív energiával? A békéscsabai Geowatt Kft. tulajdonosa, Fodor Zoltán fejlesztőmérnök számításai szerint egyértelműen megállapítható, hogy az energiaköltségek növekedésével a hőszivattyús rendszerek tartósan növekvő megtakarítást, azaz megfizethető megoldást jelenthetnek a lakóknak az eredetileg gázfűtésű társasházi rendszerekben is. A földszondás, illetve víz-víz hőszivattyús rendszerek megvalósításának azonban jelentős hely- és kapacitáskorlátai is vannak, hiszen városon belül nem valószínű, hogy mindenhol lenne szabad hely a telepítésre.

– Erősen beépített belvárosi részeken, nagy teljesítmény igényű épületek esetében nem látom reális elképzelésnek a szondás hőszivattyús rendszerek kiépítését. Amennyiben azonban az épületektől számítva 100-1000 méteren belül lehet olyan területet találni, ahol például egy 35-50 fok hőmérsékletű (600-800 méter mélységű), kellő hozamú termálkútpár létesíthető, vagy elfolyó termálvíz áll rendelkezésre, és elhelyezhető egy kétrészes beton puffertároló a szivattyúgépészettel, akkor beszélhetünk egy körülbelül 3 megawatt fűtési teljesítményű hőszivattyús rendszerről. Egy ilyen rendszernek, ami mintegy ezer lakást láthat el, a megvalósítási költsége durván egymilliárd forint. Ezzel áll szemben az éves fűtési gázköltség a jelenlegi piaci gázáron számolva 344 millió forinttal. Ezen paraméterek alapján átgondolható, hogy milyen lehetőségeket rejt magában egy ilyen hőszivattyús rendszer a lakók számára.

– Vegyünk egy budapesti társasházat, ahol öt szint plusz padlástéri beépítéssel 9 lakás van. A cirkók egymás felett helyezkednek el, gyűjtőkéményre csatlakoztatva. Az építési övezetben 60 százalékos a zöldfelületi mutató, van hely a szükséges a szondák lefúrásához. Itt milyen költséggel jönne ki a gáz kiváltása szondás földhőre?

– A lakásonkénti átalakítás célszerűtlen és gyakorlatilag lehetetlen. Egy kétkondenzátoros, hőszivattyús, meleg vizet is adó hőközponttal végeztem erre a példára számítást. Az évi fűtésienergia-igény 63 ezer kilowattóra, az ehhez szükséges hőszivattyús rendszer a mai árakon körülbelül 24 millió forintba kerül. Az évi várható megtakarítás a mai lakossági piaci árakkal számolva nem egészen öt és fél millió lenne. Ebből is látható, hogy a társasházakban, ahol van rá lehetőség, az optimális megoldás a magasabb fűtési hőmérsékletekre is alkalmas szondás, illetve kutas hőszivattyús rendszer alkalmazása lenne.

Szakály községben a meglévő csőhálózat és radiátorok felhasználásával az alsó és felső tagozatosok iskolaépületét, az óvodát és a polgármesteri hivatalt 2012-ben építették át geotermikus energiára. Az átállítás teljes költsége 72 millió forint volt. A hőszivattyúk által igényelt áramot a 2015-ben telepített napelemek teljes mértékben fedezik, sőt még némi pluszt is termelnek.