Nem találtak jobbat
Ez nem az én hazám – mondta Róna Péter, az egyesült ellenzék legújabb államfőjelöltje. A jogász-közgazdász életútja és Magyarországhoz való viszonya számos kérdést felvet. Külkapcsolati háttér, zavaros pénzügyek és megkérdőjelezhető lojalitás.
Váratlan fordulat állt be az ellenzéki bohózatban. Sokan már készpénznek vették Iványi Gábor jelölését, amikor a Jobbik vétót emelt ellene. Itt álljunk meg egy pillanatra: Iványi Gábor jelölése esetén az egyesült ellenzék feltehetően elveszítette volna a Jobbik szavazóinak nagy részét, amire a Demokrata információi szerint maga Jakab Péter hívta fel a figyelmet. Iványi ugyanis zsidó hitre tért. Erről ő maga így írt a Kibic Magazinban tavaly októberben:
„Tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen döntés, melynek kapcsán minden elvárásnak jó lelkiismerettel szeretnék eleget tenni, mindkét oldalon válthat ki ellenérzéseket. Ha választás elé állítanak, habozás nélkül döntenék zsidó identitásom mellett. Tudom, hogy nem vagyok rá méltó, és az is biztos, hogy nem a szolidaritásért cserébe, hálából vagy más megfontolásokból akarom zsidóságomat megerősíteni, hanem annak a mindig is bennem visszhangzó hívó szónak engedelmeskedem, ami Ábrahám ősapánkat is elindította Mezopotámiából arra a vándorútra, ami közben azzal szembesült, hogy ezen a földön mindig idegen és vándor lesz, ugyanakkor bárhova lép, azt a neki adott szolgálat helyeként otthonos felelősséggel kell szolgálnia.”
Az utolsó pillanatokban ezért végül Róna Péter jogász-közgazdász mellett tette le a garast a baloldal. Ezzel sikerült az SZDSZ holdudvarához tartozó, izraelita hitre tért metodista lelkésznél is megosztóbb személyiséget találniuk, jelölését ugyanis az ellenzéket támogató, volt szabad demokrata értelmiség elfogadhatatlannak találja.
Gábor György filozófus és Vásárhelyi Mária szociológus Facebook-oldalán kelt ki Róna Péter személye ellen, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egykori baloldali miniszterelnök-jelölt pedig egyenesen azt írta a közösségi hálón, hogy „az eddigi összes, az ún. ellenzék miatti szekunder szégyenérzetem immáron primér”. De régi pénzügyesek, így Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, majd Békesi László volt pénzügyminiszter is szót emeltek a 79 éves jogász-közgazdász jelölése ellen. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje viszont így nyilatkozott róla: „gazdag életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre”.
Róna „gazdag”, kalandos életútjához valóban nem is férhet kétség.
CIA-s háttér
Róna Péter gyermekkorát Magyarországon töltötte, majd az 1956-os forradalom leverése után családjával Amerikába menekült. Későbbi interjúiban elmondta, hogy még a második világháború idején emigráló édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek, a CIA elődjének, a CIC-nek dolgozott tolmácsként, majd később, amikor a forradalom után újra kimentek Amerikába, hálából elhelyezték a gépészek szakszervezeténél.
Róna Washingtonban végezte el a középiskolát, majd a Pennsylvaniai Egyetemen tanult, ahonnan 1961-ben a Fehér Házba került mint gyakornok. Ezután a kormányzati és a bankszektorban is dolgozott, majd pedig gazdaságtörténészi diplomája mellé az Oxfordi Egyetemen szerzett jogászi végzettséget. 1986-ban nevezték ki a Schroders Bank elnök-vezérigazgatójává, végül a rendszerváltás után tért haza Magyarországra.
Bár a közvélemény akkor ismerte meg Rónát, amikor összehozta a hírhedt üzletet a Hanglemezgyár korábbi urával, Bors Jenővel (erről később), Mező Gábor kutató-újságíró egy, a Pesti Srácok oldalon megjelent cikkéből kiderült, hogy már korábban megtörtént a kapcsolatfelvétel szülőföldjével.
Egy 1988-as Népszabadság-interjúban elmondta, hogy a hetvenes-nyolcvanas években már haza-hazajött, és rendszeres kapcsolatban állt Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével. Borvendég Zsuzsanna kutatásaiból pedig kiderült, hogy Fekete kulcsfigurája volt a külkeres lobbinak, így szintén egyik fő felelőse Magyarország végzetes eladósításának.
„Róla tudjuk, hogy az első pillanattól kezdve az operatív titkosszolgálat embere” – mondta a történész a Demokratának egy korábban adott interjújában. Amikor Fekete 2009-ben meghalt, a Népszava egész oldalas cikkel búcsúztatta, amelyben megszólalt Róna is: szerinte nemzetközi viszonylatban az 1960-as, 70-es években olyan volt Fekete János neve, mint a kétezres években Soros Györgyé.
A cikkben idézik Rónát: olyan embernek ismerte Feketét, aki tudta, hogy „a szocialista rendszer az akkori formában nem életképes. Ugyanakkor hitt abban, hogy a helyzet orvosolható, mert a szocializmus értékrendszerében jobb, mint a kapitalizmus.”
Róna kapcsolatrendszere az államszocialista „elit” meghatározó figuráival a 90-es években is megmutatkozott. Mező Gábor kutatásaiból kiderül, hogy Bors Jenő lemezgyáras főcenzor, a Hungaroton lemezkiadó egykori teljhatalmú ura a rendszerváltást követően át akarta menteni a céget, ám miután ezt az Antall-kormány a leváltásával megakadályozta, Róna Péter anyagi támogatásával megalapította 1990-ben a Quint Hanglemezkiadó Kft.-t, amely később egyesült az akkor a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, az EMI-jal (EMI–Quint). Róna a 168 Órának elmondta, hogy már a nyolcvanas években kitalálták ezt az üzletet Borssal, és az EMI-t is ő hozta.
Bedöntött cég
A baloldal államfőjelöltjének üzleti tevékenységével kapcsolatban egyéb furcsaságok is felmerültek. Ahogy korábban említettük, nemrég Simor András is keményen bírálta Róna Pétert. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nemrég azt írta a Facebook-oldalán: „A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. […] Az alatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte.”
A volt jegybankelnök meg is nevezte a vállalkozást: ez a NABI (North American Bus Industries) volt, amelynek igazgatósági elnöki posztját Róna töltötte be. Róna 2001-ben került a buszgyártással foglalkozó céghez, ekkortól kezdve pedig egyre több probléma merült fel a cég gazdálkodásával kapcsolatban. A Deloitte könyvvizsgáló cég, ahol Simor András dolgozott, felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, ugyanis nem kapott meg időben dokumentumokat a társaságtól, írta róla a Magyar Hírlap. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban, például hogy a cég nem teljesítette 72,5 millió dolláros tartozását a bankoknak.
Thronton Sanders, a NABI amerikai leánycégét korábban vezető igazgatója egy elemzésében rámutatott, hogy a finanszírozási és működési nehézségeket sorozatos stratégiai, strukturális és menedzsmenthibák okozták, amit Róna azzal hárított, hogy a forint erősödése komoly negatív hatást gyakorolt a társaság gazdálkodására. 2004-ben, amikor már menthetetlenül megromlott a NABI helyzete, Róna a társaságon belüli nyomásra bejelentette visszavonulását.
– Ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolatuk Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint egy teljesen erkölcstelen figura – tette hozzá Simor. Békesi László, Horn Gyula korábbi pénzügyminisztere is megjelent a poszt alatt, ahol egyetértően azt írta: „Róna egy ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura.”
Politikai pályafutása
Róna 2008-ban tanácsadóként volt jelen a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott hiteltárgyalások során, 2010-ben pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának lett a tagja. Emlékezetes megnyilvánulása volt, amikor 2008-ban a szociális népszavazáskor a gyurcsányi megszorítások mellett lépett fel. Továbbá azt is elismerte, hogy részt vett Gyurcsány megszorító politikájának kidolgozásában, és annak támogatását kérte az emberektől. Pár évvel később azonban már az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumi társelnökeként segítette az LMP munkáját.
Az elmúlt évben tett politikai nyilatkozatai azonban még a baloldal vezető politikusaiét is túlszárnyalták. A 2016-ban tartott bevándorlásellenes népszavazás kapcsán azt találta mondani, hogy „ez egy erkölcstelen ország”, a Privátszféra című műsorban pedig úgy vélte, „a magyarok nem tanulták meg, hogy miért lettek ők Trianonban megbüntetve”. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a magyarok nagy többsége nemet mondott az illegális bevándorlásra.
Róna a 2018-as országgyűlési választások után elhagyta az országot, és visszaköltözött Angliába, ekkor úgy nyilatkozott: „Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide.”
De a magyar kereszténységről is megvan a véleménye. A Magyar Hangnak adott interjújában elmondta, hogy Magyarországon egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány életfelfogás alakult ki, ahol létezik ugyan szeretet, de erősebb a gyűlölet.
Ideológiai elkötelezettsége felől sem hagy kétséget. Egy 2011-es interjúban arról beszélt, hogy az ötvenhatos forradalomnak „volt egy kriptofasiszta mellékíze. Erről ma nem szabad vagy nem illik beszélni, de ez így volt. Ez a »magyar« vonal igenis akkor is ott volt, és ma is tovább él.”
Mind ezen lojalitási kérdéseket felvető kijelentései, mind életútja világosan mutatják, hogy mennyire volna képes Róna államfőként a nemzet egységét kifejezni. Semennyire.
