Nem terrorizmus, hanem hadműveletek
Horváth József, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese a korábban kezdődött s mára véressé vált migrációs hullám törvényszerűségeiről nyilatkozott a Magyar Demokratának.Európa nyugati felében háromszáz ember életét követelték az elmúlt egy évben végrehajtott terrorcselekmények. Fejet hajtunk az áldozatok előtt, de a veszteség ennél is nagyobb. Már a kereszteket is fűrészelik. Horváth József, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese a korábban kezdődött s mára véressé vált migrációs hullám törvényszerűségeiről nyilatkozott a Magyar Demokratának.
– Ez egy új háború. Olyan, amit nem csatatereken, s nem egyenruhában, hanem a metrók mozgólépcsőjén, áruházak pultjainál, reptéri várótermekben vívnak, civilben…
– Igen, ami most történik, az a terrorizmus, illetve a terrorcselekmények fogalomrendszerével már nem írható le. Az események egy alaposan megtervezett, szisztematikus egységet, egy gondosan előkészített folyamatot alkotnak. A hetvenes évek klasszikus terrorcselekményeiben, mint amilyenek például a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok vagy Carlos csoportja hajtottak végre, a rendszer prominens személyiségeit rabolták el, megölték őket, vagy pénzt követeltek értük, időnként robbantottak valahol, repülőgépet raboltak, és így tovább. Egyfajta ideológiai felsőbbrendűség hajtotta az elkövetőket, pár tucatnyian ha lehettek, egy maroknyi „forradalmár”, akik szigorúan zárt kört alkottak, az akcióikat maguk tervelték ki, elszigetelten harcoltak.
– Ami most zajlik, az tényleg más, az ISIS maga állítja, hogy négy-öt ezer terroristát juttatott be eddig Európába, akik már csak a vezérkar parancsára várnak…
– Igen, minden mostani terrorcselekmény egy nagyobb rendszer, mondhatni hadművelet része, tömegesedett az elkövetők rétege, könnyű csatlakozni hozzájuk, elég, ha valaki elkötelezett muszlimnak vallja magát. A cél a szélsőséges iszlám expanziója, ezzel kell azonosulniuk az új jelentkezőknek.
– Ha eltekintünk az áldozatok számától, akkor igaz-e, hogy ez a háború minden háborúk legkegyetlenebbje?
– Mindegyik kegyetlen, de van különbség közöttük. Az első világháborúban sok millió ember veszett oda a frontokon, ám azt a küzdelmet még egyfajta lovagiasság és emberiesség jellemezte. Elég, ha csak a frontbarátkozásokra vagy a foglyokkal való tisztességes bánásmódra utalok. És ami a lényeg: abban a harcban katona katonával verekedett, a civil lakosságot kevés atrocitás érte. Ez a második világháborúban, a történelem első totális háborújában alaposan megváltozott, a jelenleg folyó háború pedig elsősorban a civilek terrorizálásával, a társadalmak megfélemlítésével, morális megtörésével akarja destabilizálni az európai államokat. Ez az ISIS stratégiája, így gyűrte le Irakot, ezzel ütötte ki Szíriát, s ezzel nyomul előre Afrikában is.
– Ötéves gyerekek nyakát vágják át, hithű keresztényeket ölnek meg, iszonyúan megkínozva őket, tankokkal gázolnak végig a foglyokon az arab térségben. Európában pedig bozótvágókkal, szöges bombákkal, sőt, teherautókkal rontanak az áldozatokra. Mi indokolja ezt a brutalitást?
– Totális megfélemlítésre játszanak, ez a pszichológiai hadviselésük része. Egy tarkólövés nem olyan látványos és hatásos, mint máglyára küldeni valakit. Az ISIS a sajátjait sem kíméli. Tudjuk például, hogy volt eset, amikor levágták saját katonáik lábát, mert azok meghátráltak a harcban. És ez a kegyetlenség csak fokozódni fog, a dzsihádisták hét-nyolc éves gyerekeket oktatnak a kivégzések mesterfogásaira. Előfordul, hogy már velük fejeztetnek le embereket, gyakorlásképpen. Mire felnőnek, mindenre kapható robotok lesznek. És nem csak kisfiúkról van szó, az ISIS bejelentette, hogy olyan gyereklányokat is küldött az unióba, akiket öngyilkos robbantásokra készített fel.
– Szegényes a fegyverzetük, a felszereltségük, mégis sikereket értek el. Hogy is van ez?
– A rejtőzködésük, rajtaütéses akcióik, elvegyülésük a nagyobb embertömegekben és a mobilitásuk a második világháború partizánharcait idézi. Az ISIS egyébként nem egy sivatagi rablókból álló horda. Katonai szárnyát, ideértve az Európában kiépített terrorhálózatát is, képzett tisztek irányítják. Olyanok, akik valamelyik nyugati állam vagy éppen az egykori Szovjetunió akadémiáin végeztek, elsajátítva a legújabb hadviselési szisztémákat is. Így például a demoralizálást vagy pszichológiai hadviselést, a félelemkeltés módozatait, technikáit is. Az, hogy az ISIS gyerekeket végez ki, s mindezt videóra veszi, a képsorokat pedig felteszi az internetre, nem csak egy futó ötlet, s a legkevésbé sem improvizáció. Felkészült és tapasztalt emberekkel áll szemben Európa, jó ha tudjuk például, hogy az ISIS katonai alakulatainak döntő többségét a csecsen háborúban edződött parancsnokok vezetik.
– Ők még a szovjet hadseregben is szolgálhattak?!
– Magától értetődik. Az ISIS vezérkara különben tanult, világlátott emberekből áll, akik jól ismerik a nyugati kultúrát és életformát, de lenézik. És nem csak a dzsihád parancsa hajtja őket. Okos üzletemberek is egyben, akik pontosan tudják, hogy mekkora pénzt lehet lehúzni az illegális olajüzletekből, a szintén illegális műkincs-kereskedelemből, az embercsempészetből, de az emberkereskedelemből is. Nem csak vallási oka van annak, hogy szívesen telepítik kuplerájokba a jazidi nőket, vagy hogy lánygyerekeket adnak-vesznek, mint szexrabszolgákat.
– Borzasztó lehet egy katona számára, ha nem látja az ellenséget. Márpedig Európában most az ellenség tulajdonképpen láthatatlan. Mit lehet itt tenni?
– Újragondolni az eddigi védelmi struktúrákat, a titkosszolgálatok rendszerét, és fejleszteni, ahogy csak lehet. Az Egyesült Államok ezt tette szeptember 11. után, méghozzá úgy, hogy egy új jogszabállyal, a hazafias törvénnyel, valamint új szervezetek létrehozásával is megtámogatta a folyamatot. Ráadásul azonnal felismerte, hogy csak úgy lehetnek hatékonyak a titkosszolgálatai és az egyéb védelmi intézményei, ha összehangolja a munkájukat, azaz közös irányítás alá helyezi őket, s különlegesen képzett fegyveres egységeket rendel melléjük. Ennek a szisztémának az első, igazán látványos premierje Oszama bin Laden kiiktatása volt. Az oroszok ugyanezen az úton jártak, ezt mondanom sem kell.
– Az ilyen átalakításokhoz iszonyú pénzek kellenek…
– Amerika sohasem sajnálta a pénzt, ha erről volt szó. Őrült összegeket áldozott például a világméretű Echelon lehallgatórendszer kiépítésére is. Ezen a ponton is érdekes fejleménynek tekinthető a britek kiválása az EU-ból. Amerika ugyanis Kanadába, Új-Zélandra, Ausztráliába és Angliába telepítette a rendszer bázisait. Európa tehát elesik a rendszer információitól, legfeljebb a NATO-n keresztül kaphat néhány morzsát, bár a szövetségen belül 75 százalékra nőtt és ezzel végleg meghatározóvá vált az Egyesült Államok dominanciája, márpedig ez az információk megosztásában is érzékelteti a hatását.
– Mitől csökkent le olyan drámaian Európa védelmi képessége?
– A nyugati államok azt kérdezték maguktól, minek költsenek a biztonságukra, ha az Egyesült Államok úgyis megvédi majd őket, elvégre a világ csendőre akar lenni. A gazdag Európa a jólét földrésze akart lenni. És az is lett, az immunrendszere viszont leépült. Ezt pontosan látják és érzékelik az ISIS vezetői is. Minden akciójukkal meg akarják mutatni nekünk, mennyire bizonytalanok, elpuhultak, hitehagyottak vagyunk, s azt tesznek velünk, azt tesznek a feleségeinkkel és a lányainkkal, amit akarnak.
– Nyugaton már pont ilyen kiszolgáltatottnak érzik magukat az emberek… Mekkora lemaradásban lehetnek az európai titkosszolgálatok az eseményekhez képest?
– Elég, ha annyit mondok, hogy egy titkosszolgálati ember három-öt évnyi kiképzés után vethető be éles helyzetben. És tudjuk, hogy a nyugati szervezetek komoly létszámhiánnyal küszködnek. Egyébként megvannak még a szolgálatok megfelelő ismeretei, tapasztalatai – s egy adott szinten a technikai felszerelései is. Sőt, egyes szolgálatokban megvan a megfelelő motiváció is. Franciaországban például, kis túlzással élve, a napóleoni kor óta követik egymást a szolgálatok vezetésében a „szakmai dinasztiák”. Hazafias és elkötelezett emberekről, igazi franciákról van szó.
– Akkor mitől az elkényelmesedés, a leépülés?
– A politika zavarodott és homályos utasításokat ad a szolgálatoknak. Vagy semmilyet. Németországban például a politikai korrektség útvesztőibe kényszerítette a szolgálatokat, de a rendőrséget is. Mint hozzáértő ember sokszor látom és érzékelem, hogy a német kollégák jobb híján passzív rezisztenciába „menekülnek”. Néha kicsúsztatnak egy-egy belső jelentést vagy statisztikát a közvéleménynek. Ez minden. És ebből is mekkora baj szokott keletkezni, mert a valóságról beszélnek. A nyugati szolgálatok egyszerűen nem tudják, hogy mit akar kezdeni az elit Európával és az unióval. Ez az elit döntött arról is, hogy inkább a jólétre kell fordítani a pénzt, s nem a szolgálatok fejlesztésére. Mondani sem kell, a kialakult káosz pedig az iszlám terjeszkedés malmára hatja a vizet.
– Nálunk mi a helyzet? Úgy tudni, a délszláv háború idején megfeszített módon dolgoztak a magyar szolgálatok, tehát nem lehetnek tapasztalatok híján…
– Úgy 2004-től kezdve fokozatosan kiürült a szakma. Elsősorban azért, mert ekkortól végzetesen átpolitizálták a szolgálatokat, de érvényesült a piac elszívó hatása is, sokan multi cégek biztonsági szervezetében kötöttek ki, persze jó pénzért. Hiányzik az anyagi megbecsülés, pedig tudjuk, hogy nemcsak a mosónők halnak korán, de a titkosszolgák is. A stressz felőrli őket, érrendszeri vagy daganatos betegségeket kapnak, illetve a stroke végez velük, gyakran még hatvanéves koruk előtt.
– Jó, hogy ezt most a világ elé tárjuk?!
– Az ellenség pontosan érzékel mindent. Tudni kell, hogy csak kevesen alkalmasak erre a munkára, a szakma feladata most az, hogy megkeresse, kiképezze s meg is tartsa ezeket az embereket. Ez sem egyszerű. És nem is veszélytelen, ha valaki öt év múlva meggondolja magát, és kisétál a rendszerből.
– Stressz, alkalmasság… Nem misztifikáljuk túl a dolgot?
– Tételezzük fel, hogy nekem be kell mennem egy lakásba, s ott tíz percre van szükségem ahhoz, hogy megtaláljak egy dokumentumot, fegyvert vagy robbanószert. Önt odaállítom a lépcsőházba azzal, hogy ha jön a lakás tulajdonosa, tartóztassa fel. Bárhogy. Kössön bele, verje meg, rabolja ki, mindegy, csak teljen az idő, hogy én addig a bizonyítékokkal együtt simán leléphessek. Vajon mennyi lesz az ön vérnyomása?! Pedig csak biztosítani fog.
– Ha most visszatérne a pozíciójába, mivel kezdené a munkát?
– Tevékenyek a szolgálataink, tudják a dolgukat, nem szerencsés, ha a pályán kívülről osztanak nekik tanácsokat. Annyit azért mondok, hogy létre kellene hozni a szigorúan szakmai alapokon álló központi irányítást és koordinációt. Még az Antall-kormány idején, közvetlenül a rendszerváltás után tagolták szét a szolgálatokat, politikai okokból. Ezt most vissza kellene fordítani. Háború kezdődött, olyan, ami sokkal keményebb a délszláv konfliktusnál is, és tovább is fog tartani.
– Hogyan ítéli meg Európa esélyeit?
– Egy barátom, az egyik küzdősportág szövetségi kapitánya mindig azt mondja, az győz a tatamin, akinek hite van. Közép-Kelet-Európa népeinek van hite. És még meg akarják élni azt a függetlenséget, ahogyan azt a jólétet is, amiből oly keveset csúsztatott nekik a történelem. Most már a legtöbb európai nemzet látja, itt van esély a migráció feltartóztatására, az európai életforma és kultúra megvédésére.
Sinkovics Ferenc
Fotók: T. Szántó György/Demokrata
Demokrata, 33. szám, 2016. augusztus 17.